Az előző blogbejegyzésünkben bemutattuk a jelentősebb német kikötővárosokat a legnagyobb, azaz Hamburg kivételével, amelyet ebben a részben mutatunk be.

Hamburg (németül Freie und Hansestadt Hamburg = Hamburg szabad és Hanza-város)  a legnagyobb német tengeri kikötő, európai szinten a 3. legnagyobb (az első Rotterdam, a második Antwerpen) konténerkikötőként büszkélkedhet, ezért Németországban a Világ Kapuja néven is említik. Középkorban ugyanúgy Hanza-szövetség tagja volt, mint a gyakorlatilag az összes többi észak-német kikötőváros.

Hamburg önálló városállam, az Európai Unió legnagyobb olyan városa, amely nem egy tagállam fővárosa. A városnak mintegy 1,8 millió lakosa van, további 750 000 lakos él az agglomerációban. A mai Hamburg területét és népességét tekintve is Németország második legnagyobb városa a főváros, Berlin után. (Érdekesség, hogy egy 1316-ban között szerződés alapján Hamburghoz (ráadásul Hamburg Mitte kerülethez) tartozik közigazgatásilag a várostól kb. 100 km-re fekvő Neuwerk sziget, amely apály idején akár gyalogosan is megközelíthető a szárazföldről. A 30 fős lakossággal rendelkező szigetnek saját honlapja is van.

Hamburg kitűnő földrajzi fekvése garantálta fejlődését. Kb. 110 km-re fekszik a tengertől, az Elba-tölcsértorkolatánál, ez utóbbi megfelelően széles és mély ahhoz, hogy a legnagyobb tengerjáró hajók is be tudjanak hajózni. A tengertől való megfelelő távolság csökkenti a kikötést nehezítő viharokat, a szárazföldi fekvés elősegíti a tenger felől érkező áruk belföldi / szárazföldi logisztikáját. Gazdasági és logisztikai központként szerepe nyilvánvalóan túlmutat közvetlen környezetén. London, Brüsszel és Luxemburg után a negyedik legnagyobb GDP-vel rendelkező régió az EU-ban, az egy főre jutó GDP az EU-átlag közel duplája. Németországon belül is kimagasló a hamburgi lakosság vásárlóereje, szövetségi szinten a második helyen áll Hessen tartomány mögött, a nagyvárosok között pedig harmadik helyen München és Frankfurt a. Main után.

Hamburg ún. általános kikötő, gyakorlatilag bármilyen árut ki lehet rakodni. Itt működik a világ egyik legmodernebb, teljesen automatizált konténerkikötője, az Altenwerder Terminal.

Ennek működését mutatja be az alábbi videó:

Kereskedelmi forgalmát többek között Észak-Európával, Közép-Európával, Kelet-Európa országaival, Észak-Amerikával, Ázsiával, főleg Kínával bonyolítja le. A kikötő értelemszerűen jelentős gazdasági sikerfaktor Hamburgban, emellett kb. 70.000 direkt és 160.000 indirekt munkahely köthető hozzá. A 300 kikötőhelyre kb. 8000 bejövő hajó érkezik évente, 4 modern konténerterminállal rendelkezik és 3 luxushajó-terminállal. Mindezt a 43 km hosszú hajóknak fenntartott rakpartfalnak köszönhetik. Hetente több, mint 2300 tehervonat fordul meg itt. Hamburgban 50 speciális terminál áll rendelkezésre RoRo fuvarozásra (erről is szó esett az előző bejegyzésünkben), továbbá 7300 logisztikai vállalat létezik városhatáron belül. Kimutatások szerint 2019-ben a kereskedelmi forgalom 136,6 millió tonna volt, ez 46 %-a az összesnek.

2005-ben megalapították a Hamburg Port Authority-t, melynek feladata a kikötőváros fejlesztése, bővítése és üzemeltetése, ehhez hozzátartozik a megfelelő infrastruktúra biztosítása is. Céljuk, hogy a cégek letelepüljenek itt, illetve a kikötőrészek bérbeadása, beruházás a hátországok, vasúti és úthálózat kiépítésébe. Ahhoz, hogy a hamburgi kikötő jövője biztos legyen, a következő fontos projektjük az Elba folyó kimélyítése és a hajózhatóság kialakítása.

A tömegáru forgalom 2019-ben elérte a 41,3 millió tonnát, többek között szén, építőanyag, gabona, trágya, ásványiolaj termékek kerültek forgalmazásba. 2019-es adatok szerint Hamburg top 10 kereskedelmi partnere Kína (1.), USA, Szingapúr, Oroszország, Svédország, Dél-Korea, Finnország, Brazília, Taiwan és Lengyelország (10.) volt.

2019-ben kb. 1,4 millió tonna volt a konvencionális darabáru-forgalom, jellemzően fával, papírral, fémmel, közlekedési eszközzel, trópusi gyümölccsel kereskedtek. A kirakodott áruk kb. 46%-át vasúton, 53%-át közúton, a fennmaradó részt pedig belvízi hajókon szállítják tovább.

A múltkori, német kikötőkről szóló első bejegyzésünket követően pozitív visszajelzéseket kaptunk a "relaxing"-videóval kapcsolatban, így jöjjön még egy ilyen jellegű remekmű, ezúttal a hamburgi kikötőre és a hajóforgalomra fókuszálva.

Említésre méltó a hamburgi hajógyártás. Bár az iparág a '80-as évektől hanyatlásnak indult, két jelentős hajógyár működik a városban. Az 1877-ben alapított Blohm & Voss teherhajókat javít, illetve szállodahajókat gyárt, a "kisebbik" üzem, az 1635 óta (!) működő Pella Sietas kb 1000 fővel kisebb konténerhajókat gyárt, amely főleg a Balti-tengeren teljesítenek szolgálatot.

A kikötőt és az ehhez kapcsolódó iparágakat leszámítva Hamburg ipara kevésbé jelentős, mint azt a városállam mérete alapján gondolnánk, a klasszikus ipari teljesítménye lemarad Németország többi ipari régiójától, mint pl. a Ruhr-vidék. Említésre méltó a repülőgépgyártás és -javítás (Airbus és Lufthansa), illetve a Daimlernek van egy 3.500 fős alkatrészgyártó üzeme a fentebb említett altenwerderi konténerterminál közelében.

A fentiek mellett Hamburg egy tudatos stratégiának köszönhetően Németország legnagyobb sajtó- és médiaközpontja, a közel 15.000 cég 150.000 álláshelyet biztosít a régióban. Itt található a székhelye a "Die Zeit", a Spiegel, a Stern és Focus kiadványoknak, illetve 2008-ig itt dolgozott a legnagyobb bulvárlap, a Bild szerkesztősége is.

Mint említettük, a többi észak-német kikötő mellett Hamburg már a 14. században az Északi-tenger legjelentősebb Hanza-városa volt, kitekintő sorozatunkat a Hanza-városok bemutatásával folytatjuk, illetve mellette párhuzamosan indítjuk az üzletfejlesztés hátterével, módszertanával és gyakorlati lépéseivel foglalkozó sorozatunkat is.