Az EURO-övezet rég nem látott növekedés előtt áll, tudósít a Wiener Zeitung tegnapi cikkében.

A londoni székhelyű IHS Markit havonta végzett felmérésének friss eredménye szerint kiugróan - még a várakozásokhoz képest is - magas a régióra vonatkozó beszerzési index értéke, így kifejezetten növekedési szakaszba lépett lépett az EURO-övezet gazdasága.

A cikkben megszólaltatott szakértők szerint a gazdasági növekedés még gyorsabb is lehetne, ha nem növekedtek volna meg drasztikusan a beszállítói határidők.

A közelmúltban több cikk is utalt rá, hogy több részpiacon sincsen egyensúlyban a kereslet és a kínálat. A megnövekedett keresletet egyelőre nem követi a kínálat bővülése, ez egyrészt fékezi a gazdasági növekedést (bár rekord közeli növekedésről beszélünk, azért tegyük hozzá, hogy a Covid-miatt korlátozások miatt alacsony bázisértékekhez hasonlítunk), másrészt a klasszikus közgazdasági szabályok szerint növeli az árakat, azaz inflációhoz vezet. Az inflációs veszély nem csak az EURO-övezetben jelent kockázatot, hanem Magyarországon is hamarosan kezelendő problémát jelenthet (lásd még Virág Barnabás MNB-alelnök nyilatkozatát pl. itt)

Mindez hogyan befolyásolja a magyar gazdaságot, illetve az üzleti lehetőségeinket?

Meglátásunk szerint a relatív kínálati hiány további lehetőséget jelent a hazai beszállítók DACH-régióbeli terjeszkedéséhez, ezt erősítik a német vállalatok ellátási láncok rövidítésére, átszervezésére  vonatkozó törekvések is (ázsiai helyett európai, lehetőségek szerint EU-s beszállítók) (német nyelvű cikk erről pl itt). Több csatornán is észleljük a megnövekedett érdeklődést a hazai beszállítói kapacitások, illetve együttműködések iránt, a továbbiakban ezek erősödésére számítunk, ilyen jellegű tevékenységünket a továbbiakban is erősítjük.