Egy negyed évezred kapitalizmus

,,Figyelembe vettük, hogy a császári királyi rezidenciánk helyén, Bécsben nincs értéktőzsde. A bécsi királyi rezidencia nem rendelkezik tőzsdével, amely szinte minden más, meglehetősen jelentős európai kereskedelmi helyen megtalálható’’ kiáltatta ki 1771. augusztus 1-jén Mária Terézia, Isten kegyelméből római császárné és a Habsburg többnemzetiségű államszövetség abszolutista uralkodója.

Forrás

Azonban a Poroszországgal vívott 7 éves háború kiürítette a Habsburgok államkasszáját. A birodalomnak sürgősen refinanszírozásra volt szükség kötvények révén, az elképzelés szerint értelemszerűen állami ellenőrzésnek kellett biztosítani a transzparenciát és a jövedelmezőséget. A tőzsde megszervezésének gondolata már 1761-ben felmerült, de a háttér megszervezése különböző okokból elhúzódott (jó munkához idő kell...), tíz év telt el, mire a Bécsi Értéktőzsde megnyithatta kapuit a Kohlmarkt 12. szám alatt, a ,,Zum Grünen Gatter épületében.’’ Az 1771-es 21 paragrafusból álló császári alapító szabadalomban többek között szabályozták a tőzsdei kereskedési órákat, a tőzsdén való viselkedést, a kereskedési eljárásokat és a szabálysértésekért kiszabható büntetéseket. A nőknek távol kellett maradniuk a tőzsdétől.

A császári alapító okirat (forrás)

Kezdetben csak ,,tárgyalásos’’ hitel- és váltópapírokkal, azaz kötvényekkel, váltókkal és devizákkal kereskedtek. A tőzsde létrehozásának – amellett, hogy fontos feladata volt az államkötvények eljuttatása az emberekhez – mindenekelőtt az volt a célja, hogy véget vessen a kávéházakban és más "sarokbörzéken" folyó ellenőrizetlen kereskedésnek, azaz szabályozott keretek közé tereljék az amúgy már létező pénzügyi tevékenységet.

Forrás

A Bécsi Tőzsdén elsőként a kiváltságos Osztrák Nemzeti Bank bocsáthatott ki részvényeket, mégpedig 1818-ban. Ludwig van Beethoven, az egyik legismertebb fiatal részvényes nem kevesebb, mint nyolc névre szóló részvényt vásárolt. De még Beethoven befektetői aktivitása sem tudott azonnali tőzsdei fellendülést kiváltani, az árfolyamok sokáig stagnáltak. A Bécsi Értéktőzsde a növekvő iparosodásnak és az 1860-as években alapított vállalatok nagy tőkeigényének köszönhetően élte meg első fellendülését, amely több, mint egy évtizedig tartott.

Az első részvény (forrás)

Az 1873-as összeomlás

1873-ban történt az első jelentősebb árzuhanás, Nemcsak a piacon lévő, finoman szólva is bizonytalan hátterű  értékpapírok bősége váltotta ki a nagy összeomlást, hanem a világkiállítás bukása is, amelynek megnyitója ráadásul egybeesett az utolsó nagy bécsi kolerajárvánnyal.

Bécs adott otthont 1873-ban az V. Világkiállításnak. Ez volt az első világkiállítás német nyelvterületen, és a többi - szokásos - cél mellett a Habsburg Birodalom nagyságát hivatott az érdeklődőknek bemutatni. A kiállítás valóban nemzetközi jellegű volt, 33 ország állított ki, ami az akkori viszonyok között nem rossz eredmény. Még a perzsa sah is ellátogatott a kiállításra, érdekesség, hogy azon a napon 40.000 ember ment ki a kiállításra, hogy lássa a távoli uralkodót. 

A kiállításnak 5 pavilon adott helyet, összesen 233 hektárnyi kiállítóterületen. 

Érdekesség, hogy az egyik pavilonban közösen kaptak helyet a "női" (=hölgyek által készített) termékek és a műtárgyak. A korabeli felfogás szerint ugyanis a hölgyek főleg művészeti jellegű termékeket állítottak elő (az ún. polgári osztályról beszélünk), így evidens volt, hogy ezeket a termékeket egy helyen mutatják be. A kiállításon belül ugyanakkor kevésbé volt hangsúlyos ez a pavilon, a Habsburg-birodalom nagyságát inkább az innovatív ipari jellegű iparcikkekkel, műszaki találmányokkal kívánták bemutatni. 

 

 

A látogatók száma a hivatalos adatok szerint 7.255.000 fő volt. A látogatószám messze elmaradt az elvárttól, többek között az 1873-as kolerajárvány miatt. (Ezt 2021-ben valahogy meg tudjuk érteni...). A szervezés így veszteséges lett, a költségeket azonban az állam magára vállalta.

Az összeomlást követő erőteljes gazdasági fejlődésnek köszönhetően azonban a tőzsde hamar talpra állt, és 1877-ben beköltözhetett első saját tőzsdeépületébe a Schottenringen, amelyet Theophil Hansen tervezett. 1855-től egészen az 1997-es felszámolásáig a Bécsi Tőzsdei Kamara felügyelte az értékpapír-kereskedelem sorsát a Ringstrassén. A tőzsdén az 1970-es évek végétől bekövetkezett hatalmas változások, a származékos piacok növekvő jelentősége és a kereskedés fokozódó automatizálása arra késztette a politikai felelősöket, hogy felismerjék: az Állami Tőzsdei Kamara divatjamúlt. A Bécsi Tőzsdét egyesítették az Osztrák Határidős és Opciós Tőzsdével (ÖTOB), és egy részvénytársasággá alakították át.

 További mérföldkövek a Bécsi Tőzsde történetéből:

- 1885: a tőzsdei kamara megalapítása

- 1873: az első külföldi részvény bevezetése (a szuezi csatorna építéséhez kötődött)

- szintén 1873: a fenti tőzsdei összeomlás miatt feleződik a részvények száma

- 1877: költözés a Schottenringre

- 1914-1945: tőzsdezárások a háborúk miatt (1914 júliusától 1919 decemberéig a tőzsde zárva volt, a kereskedés a környező utcákban, kávéházakban folyt tovább. Hasonló történt 1938-ban, az Anschluss-t követően a Bécsi Tőzsde elveszítette önállóságát és jelentőségét. Egyrészt alárendelték a Német Birodalmi tőkepiaci törvényeknek, másrészt az ismert okok miatt kitiltották a tőkével rendelkező kereskedők jelentős részét, vagyonukat lefoglalták, így ez az "esemény" is jelentősen hozzájárult Bécsi Tőzsde átmeneti jelentőségvesztéséhez.

- 1949: első újjáépítési kötvény

- 1956: tűzvény a történelmi tőzsdeépületben, ami szinte teljesen elpusztította Európa egyik legszebb tőzsdei épületét. 1959-ig tartottak a helyreállítási munkálatok

- 1968: a WBI-tőzsdeindex bevezetése (WBI = Wiener Börse Index), amely tartalmazza az összes osztrák részvényt. A WBI egyébként a mai napig használatban van

- 1985: Jim Rogers (lásd lejjebb) amerikai befektető hatalmas fejlődési potenciált látott az osztrák piacban és a megfelelően publikált meglátásával egy évekig tartó jelentős hausse-t indított el, aminek következtében számtalan nagy cég jelent meg a tőzsdén, pl. az OMV 1987-ben, az Austrian Airlines 1988-ban vagy az EVN 1989-ben

- 1989: első elektronikus kereskedési rendszer bevezetése

- 1991: az ATX index bevezetése (ATX = Austrian Traded Index). Az ATX a Bécsi Tőzsde vezető indexe, ún. real-time index, amely a 20 leglikvidebb részvény árának súlyozott átlagát mutatja 

- 1997: a ma ismert Wiener Börse AG megszületése, amely a Bécsi Tőzsdei Kamara és az osztrák Határidős és Opciós Tőzsde (Termin- und Optionenbörse; ÖTOB) összeolvadásából jött létre.

A Bécsi Tőzsde történetét az alábbi német nyelvű videó (7:41 perc) foglalja össze: Peter Eigner, a Bécsi Egyetem gazdaságtörténeti professzora: 

Az infografikák szerelmeseinek pedig az alábbi ábrával igyekszünk kedveskedni:

A Bécsi Tőzsde jelenleg, számokban:

- 129,14 milliárd euró kapitalizáció

- 823 részvény

- 8.114 kötvény

- 1.270 opció

- 116 ETF

- több, mint 140 index

(Adatok forrása)

A Bécsi Tőzsde a globális részvénypiacon

De mi a jelenlegi jelentősége a bécsi kereskedelmi központnak a mai globalizált piacok világában, ahol a legkülönfélébb tőzsdei termékek szinte megszámlálhatatlan sokaságával kereskednek világszerte a nap bármely szakában?

Andrea Grisold makroközgazdásznő, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Heterodox Közgazdaságtani Intézetének igazgatója szerint: ,,A vállalatoknak szükségük van lehetőségekre, hogy felhalmozzák a saját tőkéjüket, és ehhez egy erre megfelelő kereskedési helyszín kell: egy tőzsde.’’

A 2008-as pénzügyi válságra még mindenki jól emlékszik. Még ma is a pénzpiacokról a vad spekulánsok által működtetett kaszinószerű pénzkörhinta kép él a fejekben. A bécsi tőzsde azonban ennek a modellnek az ellenkezőjét láttatja.’’ Christoph Boschan, a bécsi tőzsde vezérigazgatója szerint ,,A biztoskezűek befektetéseit kell erősíteni, nem pedig a bizonytalanokét.’’

A hosszú távú beruházások ösztönzése

A vállalkozó kedvű Boschan, 2016-ban váltott a stuttgarti tőzsde éléről a bécsire. Egyik fő szakmai célja, hogy adómentességet szeretne elérni az egy évnél hosszabb ideig tartott tőzsdei befektetésekre. Ez nyilvánvalóan ösztönözné a hosszú távú befektetéseket. Boschan a tőzsdén keresztül történő lehetséges nyugdíjellátást is szem előtt tartja. A Szövetségi Gazdasági Kamara banki és biztosítási részlege nagyon hasonló álláspontot képvisel, és azt követeli, hogy ,,a hosszabb távú kockázatvállalást a tőkepiacon vonzóbbá kell tenni azáltal, hogy a tőzsdén hosszabb ideig tartott befektetéseket a tőkenyereségadó alól mentesíteni kell.’’

Christoph Boschen, a Bécsi Tőzsde vezére (Forrás)

A kamaratagok már most is kötelezve vannak az ilyen jellegű nyugdíjellátásra. Konkrétan: minden 100 euró társadalombiztosítási járulékból, amelyet az egyéni vállalkozók fizetnek, 5 euró automatikusan magánnyugdíjpénztárakba kerül, amelyek viszont ezt a pénzt a piacon fektetik be. 

A hazai részvények 10 százaléka magánkézben

A magánbefektetők általában alárendelt szerepet játszanak az osztrák részvénypiacon, jellemzően a nagy játékosok dominálnak, ez persze nem rendkívüli a világviszonylatban kisebb szerepet játszó tőzsdék esetében.. A Bécsi Tőzsde három legnagyobb szereplője a norvég állami nyugdíjalap, (a Norges Bank Investment Management NBIM), valamint a két amerikai tőkepiaci és pénzügyi óriás, a Vanguard és a Black Rock vagyonkezelők.

A teljes piaci kapitalizáció mindössze 10 százaléka van magánkézben. Boschan ennek két fő okát látja: Egyrészt az osztrák vállalatok hagyományosan nagymértékben idegen tőkéből működnek. A központi bankok jelenlegi politikájának köszönhetően folyamatosan friss pénzt pumpálnak a piacokra, ami lehetővé teszi a rendkívül kedvező kamatozású refinanszírozást. Másrészt, véleménye szerint az osztrákok nem rendelkeznek a tőkepiacokról és a tőzsdei rendszerekről átfogó ismeretekkel. Szeretné, ha ,,a pénzügyi oktatást beépítenék az oktatási tantervbe, és lehetővé tennék az egyenlő oktatási lehetőségeket, méghozzá gyorsan.’’ (ezek a gondolatok egyébként rendre előjönnek a hazai gondolkodásban is)

Stefan Dörfler, a tőzsdén (is) nehézsúlyú Erste Group pénzügyi igazgatója és a tőzsde felügyelőbizottságának tagja ugyanezt az álláspontot képviseli. (A 38 részvényt tartalmazó Bécsi Tőzsde indexében, az ATX Prime- indexben az Erste Group részvényeinek súlya 17,1%.)

,,A befektetőknek szilárd pénzügyi ismeretekkel, alapos közgazdasági ismeretekkel és jó áttekintő képességgel kell rendelkezniük arról, hogy mi történik a piacon. Ennek érdekében az Erste Group saját ingyenes szemináriumokat kínál az Erste Campuson már 10 éves kortól.’’

A fent említett bécsi professzorasszony, Andrea Grisold véleménye szerint a társadalom pénzügyi ismeretei ugyan javulást mutatnak, mégis szerinte a pénzügyi piacok és a termékek sokasága ma már annyira összetett, hogy még a szakértők is elveszítik olykor a fonalat.

Ilyen szép kerek születésnapra természetesen számtalan üdvözlés is érkezett, a teljesség igénye nélkül két videoüzenet két nemzetközi "nagyágyútól:

 Jim Rogers "befektetési legenda"

 Rich Lesser (CEO Boston Consulting Group)

 További videoüdvözletek a Bécsi Tőzsde oldalán tekinthetők meg.

Források: A bejegyzés alapjául származó gondolatok a Wiener Zeitung cikkéből, 
illetve a Bécsi Tőzsde honlapjáról származnak, kiegészítve saját megjegyzésekkel.

Érdekli, hogy hogyan érintette a járvány az egyes osztrák tartományokat?

Olvassa el ezzel kapcsolatos bejegyzésünket!

Vagy inkább a német sörfőzési szabályozással (Bajor Tisztasági Törvény) kapcsolatban mélyítené ismereteit?

Esetleg zavarja, hogy nem tudja, hogy milyen színben vásárolják a kínaiak a német sportautókat?

Akkor nosza, olvassa el többi bejegyzésünket is!