A wiesbadeni székhelyű Szövetségi Statisztikai Hivatal július utolsó napjaiban egy jó és egy rossz hírt hozott a szakmai, továbbá a német gazdaság fejlődése iránt érdeklődő szélesebb közönség tudomására: a jó hír – az első gyorsbecslés szerint a 2022 utolsó negyedévi 0,4 és a 2023 első három havi további 0,1 százalékos visszaesés után a 2023 április és június közötti időszakban nem csökkent; a rossz hír viszont az, hogy nem is emelkedett, hanem csak stagnált Európa vezető hatalmának gazdasági teljesítménye. 

Azaz

• a német gazdaság második negyedévi teljesítménye az ár- és naptárhatástól megtisztítva 0,2 százalékkal elmarad a múlt év második negyedévitől;
• a második negyedév stagnálása azt mutatja, hogy a német gazdaság nincs abban a helyzetben, hogy maga mögött hagyja a korábbi időszak visszaesését, s netalán elkezdje a felzárkózást, megjegyezve, hogy
• a GDP negyedéves változása tényleges irányáról és arányáról majd csak a július végén nyilvánosságra hozott első gyorsbecslés felülvizsgálata után lehet képet kapni, az első számítások gyakran erős revízióra szorulnak.

Nem igazolódott a gazdasági kormányzat korábbi derűlátása

Emlékezetes, hogy a Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter által áprilisban tartott sajtókonferencia hangulata tele volt optimizmussal: a zöldpárti politikus akkor bizton állította, hogy a német gazdaság kilépett a recesszióból, s elindult a felfelé vezető úton. Április végén a szövetségi kormány az idei évre 0,4, míg jövőre 1,6 százalékos növekedést prognosztizált.  Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter pedig akkor még „örvendetes hírekről" beszélt, mondván, hogy a német gazdaság „alkalmazkodóképesnek és ellenállónak bizonyult az energiaválságban".

Az IMF legutóbbi előrejelzéséből is kitűnik – aligha valószínű, hogy a német gazdaság 2023 második félévében maga mögött hagyná a válságot

A második negyedévben végbement fejlődés csak nagyon nagy fenntartásokkal igazolja a gazdasági kormányzat néhány hónappal korábbi optimizmusát és – ahogy az többek között az IMF legutóbbi előrejelzéséből is kitűnik – aligha valószínű, hogy a német gazdaság 2023 második félévében maga mögött hagyná a válságot. 

A Handelsblatt Research Institute (HRI) szakértői július utolsó napjaiban, de még a statisztikai hivatal második negyedévi fejlődésre vonatkozó számításainak nyilvánosságra hozatala előtt megjelent elemzésükben viszonylagos elégedettséggel nyugtázták: lassan a szövetségi gazdasági és pénzügyminisztériumi kollégáik is belátják, hogy a német gazdaságra vonatkozó korábbi előrejelzésük nem lesz tartható. 

Egy, a Handelsblatt gazdasági-üzleti napilapban megjelent elemzés szerint a második félévre újabb problémák fenyegetnek. Minden előremutató mutató lefelé mutat, az Ifo üzleti klíma egyre nagyobb mértékben esik, a mannheimi székhelyű Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) indexe is csökken, és a Makrogazdaság-politikai Intézet (IMK) „csaknem 80 százalékra" becsüli egy újabb recesszió valószínűségét. 

Júliusi havi jelentésében a Szövetségi Pénzügyminisztérium (BMF) elismerte, hogy a rendelkezésre álló mutatók a jelenlegi gazdasági fejlődésről „továbbra is visszafogott képet festenek", sőt különböző mutatók „lefelé mutató kockázatokat” sugallnak. Lehetséges, "hogy a jelenlegi gazdasági előrejelzésekben az év folyamán várt gazdasági fellendülés legalábbis késni fog". 

 A Szövetségi Statisztikai Hivatal július utolsó napjaiban egy jó és egy rossz hírt hozott a szakmai közönség tudomására. A fotó illusztráció, forrás 

A gazdasági minisztérium (BMWK) értékelése szerint „a német gazdaság 2023 kora nyarán is nehéz környezetben maradt". A világgazdasági helyzet "összességében továbbra is gyenge". A magas infláció miatti vásárlóerő-vesztés "fékező hatással van a hazai gazdaságra", a kamatlábak emelkedése pedig a beruházásokat terheli, különösen az építőiparban. "E kihívások következtében a gazdasági aktivitás várhatóan összességében visszafogott lesz a folyó negyedévben". Ráadásul a már 14 negyedév óta tartó gazdasági visszaesés most ott is érezteti hatását, ahol a legjobban fáj: a cégcsődökben és a foglalkoztatás alakulásában. Az nyilvánvaló, hogy az ukrajnai háború következményei, az energiaárak drasztikus emelkedése és a továbbra is magas infláció sok vállalatot egzisztenciális problémák elé állít.

A cégcsődök növekvő száma a munkaerőpiacra is kihat, a sebezhetetlen munkahelyi csoda képét korrigálni kell. Júniusban a munkanélküliségi ráta a szokásos csökkenés helyett meglepő módon emelkedett. A szezonálisan kiigazított növekedés májushoz képest elérte a 28 ezret, így az - 2,61 millió álláskeresőről van szó - 2021 júniusa óta a legmagasabb szintre emelkedett. A járvány kitörése előtti mélyponthoz mérve most majdnem 400 ezerrel több munkanélkülit tartanak nyilván, mint két évvel korábban. 

A tartósan magas infláció, (melynek mértéke a júniusi 6,4-ről júliusban 6,2 százalékra mérséklődött, továbbá a munkahelyek megszűnése miatti növekvő aggodalom gátolja a magánfogyasztás élénkülését. Az úgynevezett maginfláció, amely nem tartalmazza az élelmiszereket és az energiát, júniusról júliusra 5,8 százalékról 5,5 százalékra csökkent. Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza szerint „egyelőre a túlságosan is magas infláció csak kínzóan lassú ütemben csökken", ugyanakkor „a stagnáló termelői árak és a csökkenő importárak" az inflációs nyomás csökkenésére utalnak.

Európai módszer szerint számolva (HVIP) júliusban a német infláció 6,5 százalékon állt, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a júniusinál. Ugyanezen módszer szerint Franciaországban az infláció a júniusi 5,3 százalékról 5,0 százalékra mérséklődött. 

Úgy tűnik, Németországban sok fogyasztó már most is megtakarításai felszámolásával küzd, hogy fenntartsa megszokott fogyasztási szintjét. "Az ügyfelek körülbelül egyharmada - mindazok, akik egy bizonyos jövedelem-határ alatt vannak - minden hónapban a megtakarításaikba nyúlnak" - erősítette meg Christian Sewing, a Német Bankszövetség (DBV) elnöke egy interjúban, belső adatokra hivatkozva. A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) fogyasztási barométere is tartósan alacsony megtakarítási hajlandóságot jelez.

A növekedés egyik fontos hajtóerejének tekintett magánfogyasztás 2022 utolsó negyedévében 1,7 százalékkal esett vissza, az első negyedévben pedig további 1,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A magánfogyasztás így reálértéken számítva alacsonyabb volt, mint 2017/18 telén volt. 

 Az IMF úgy látja, hogy a gyönge fejlődés tartóssá válásának oka az iparban keresendő, ami - többek között - a megrendelések alakulásában mutatkozik meg. A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

A Nemzetközi Valutaalap szerint a német gazdaság teljesítménye tovább zsugorodik

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) július utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint Németországban nem egyszerűen továbbra is borúsak a gazdasági kilátások, hanem a 22 vizsgált ország és régió között az egyetlen olyan, ahol 2023-ban várhatóan nem bővül, hanem csökken a bruttó hazai termék mennyisége. Mint Pierre-Olivier Gourinchas, a szervezet vezető közgazdásza elmondta, az IMF Németország esetében 0,3 százalékos visszaesésre számít, s – tekintettel a jövő évi 1,3 százalékos növekedési előrejelzésre – még 2024-ben is alig tudja majd kompenzálni a kiesést. Mindeközben – ugyancsak az IMF előrejelzése szerint - a világgazdaság teljesítménye mind az idén, mind pedig jövőre egyaránt 3,0 százalékkal, (ezen belül az euró-övezet növekedése az idén 0,9, jövőre pedig 1,5 százalékkal) meghaladja a tavalyit, illetve az ez évre prognosztizáltat. 

A konjunktúrális helyzet javulása a harmadik negyedévben is elmaradhat. Megnőtt annak a valószínűsége, hogy a német gazdaság az év második felében is a recesszió időszakát fogja élni, idézi a Handelsblatt Cyrus de la Rubia, a Hamburg Commercial Bank (HCOB) vezető közgazdásza véleményét.

Az IMF úgy látja, hogy a gyönge fejlődés tartóssá válásának oka az iparban keresendő, ami - többek között - a megrendelések alakulásában mutatkozik meg. Májusban a német ipar rendelésállománya már a harmadik egymást követő hónapban zsugorodott. „Eddig elsősorban az ipar okozott csalódást, mivel a termelés a beszállítói lánccal kapcsolatos probémák csökkenése ellenére továbbra is kedvezőtlen alakul”, fogalmazott a már idézett Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza.

Tovább süllyedt az Ifo-index

A müncheni gazdaságkutató intézet által kilencezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló, az üzleti légkörre számított ún. Ifo-index júliusban, a harmadik egymást követő hónapban, nem egyszerűen tovább romlott, hanem – ha még egyáltalán voltak, tovább oszlatva a konjunktúra élénkülésére vonatkozó esetleges reményeket - a csökkenés mértéke meghaladta az előzetes várakozásokat. 

Az aktuális helyzet megítélése és a konjunkturális várakozások alapján az üzleti légkörre számított mutató az áprilisi 93,5 és a júniusi 88,6 pontról 87,3 pontra esett vissza, ami jóval alacsonyabb a Reuters által megkérdezett szakemberek véleménye alapján számított 88 pontos mutatónál. „A német gazdaság helyzete egyre sötétebb”, fogalmazott Clemens Fuest professzor, az Ifo elnöke.

Az üzleti légkörre számított Ifo-index az aktuális helyzet és az üzleti kilátások megítéléséből adódik össze. Előbbi februárban volt a legmagasabb – 95,5 pont – azóta folyamatos a romlás és júliusban már nem volt több 91,3 pontnál; míg az üzleti kilátások az áprilisi 91,9-ről süllyedt – az aktuális helyzet megítéléséhez hasonlóan folyamatos csökkenést produkálva - a júliusi 83,5 pontra. 

Az üzleti légkörre számított mutató valamennyi főbb gazdasági terület – feldolgozóipar, szolgáltatások, kereskedelem építőipar – romlott, enyhe javulást csupán a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok következő időszakra vonatkozó, valamivel kevésbé pesszimista várakozásaik jelentenek. 

 Az Ifo-index júliusban, a harmadik egymást követő hónapban, nem egyszerűen tovább romlott, hanem – ha még egyáltalán voltak, tovább oszlatva a konjunktúra élénkülésére vonatkozó esetleges reményeket - a csökkenés mértéke meghaladta az előzetes várakozásokat. A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock