A német gazdaság Európa sereghajtója - 1. rész

depositphotos_334644442-stock-photo-european-union-flag-map.jpgAz Európai Bizottság szeptember derekán nyilvánosságra hozott késő nyári konjunktúra-előrejelzése megerősítette a nagy német kutatóintézetek a közelmúltban nyilvánosságra hozott várakozását. Azaz: tovább gyengül az európai gazdaság növekedési dinamikája, Németországot pedig – amely nagyságánál fogva a Közösség egésze fejlődését lefelé húzza - egyenesen recesszió fenyegeti.

 

Az Európai Bizottság az Unió egészében – szemben a tavaszi előrejelzésében szereplő 1,0 százalékkal, egyebek között a fogyasztói ár-emelkedéseknek a magánfogyasztásra gyakorolt fékező hatása folytán – 2023 kora őszén már csak 0,8, a jövő évre pedig 1,4 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. Ezen belül az euró-övezet idei növekedési dinamikájára vonatkozó előrejelzését 0,3 százalékponttal, ugyancsak 0,8 százalékra mérsékelte a brüsszeli testület. A Bizottság a magas infláció és az Ukrajna elleni orosz támadásból eredő sokkhatások jól ismert tényezői mellett most először az Európai Központi Bank (EKB) erőteljes kamatemeléseit is az európai növekedés gyöngülése okaként említi.

A korábban feltétezettnél szolidabb gazdasági dinamika ugyanakkor csökkenő inflációs várakozásokkal párosul: a Bizottság előrejelzése szerint az EU-ban az inflációs ráta az idei 6,5-ről jövőre a felére, 3,2 százalékra csökken. Az euróövezetre vonatkozó becslések 2023-ra 5,8, 2024-re pedig 2,9 százalékos inflációt prognosztizálnak, ami azonban még mindig jóval meghaladja az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos célkitűzést.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pár nappal az Európai Bizottság előrejelzése után nyilvánosságra hozott őszi prognózisa szerint a világgazdaság jövőre tovább gyengül, az infláció pedig magas szinten marad. A globális gazdasági teljesítmény az idén várhatóan 3,0 százalékkal nő, 2024-ben pedig

depositphotos_88698022-stock-photo-idyllic-mountain-landscape-in-the.jpg

Bajor Alpok - forrás

2,7 százalékra mérséklődik, közölte a fejlett ipari országokat tömörítő szervezet. Amelynek a szakértői – szemben a júniusban stagnálással – Németország esetében ez évre 0,2 százalékos visszaesést valószínűsítenek. (Megjegyezve, hogy az összes többi nagy ipari ország növekedést mutat.) 

 

Az OECD szakértői szerint az euróövezet gazdasági teljesítménye – Spanyolország és Franciaország által vezérelve - az idén 0,6 százalékkal fog növekedni, ami a jövő évben várhatóan 1,1 százalékra emelkedik. Várakozásaik szerint az infláció az euró-övezetben az idén eléri az 5,5 százalékot, Németországban viszont 6,1 százalék lesz; a jövő évben pedig mind az euró-övezet, mind Németország esetében 3,0 százalék körül alakul.

 

Az Egyesült Államokban az OECD szakértői az idén várhatóan 2,2, jövőre pedig 1,3 százalékos növekedést várnak. Meglepően jól alakulnak a növekedési kilátások Brazíliában, Indiában és Dél-Afrikában is. Oroszországban ez évre 0,8, a jövő évre pedig 0,9 százalékos növekedést jósolnak, az eddigi minden esetben a gazdasági teljesítmény zsugorodását jelző várakozásokkal szemben.

Kínában még mindig meghaladja a világátlagot, (2023-ban 5,1 százalékos, 2024-ben pedig 4,6 százalékos), de tendenciájában csökkenő a gazdasági növekedés dinamikája. A kínai gazdaság esetleges még erőteljesebb lassulása komoly kockázatot jelent a világgazdaság számára - hangsúlyozta az OECD. „A magas adósságállomány és a gyengülő ingatlanszektor jelentős kihívást jelent". Ráadásul az ottani fogyasztás csak fokozatosan élénkül, annak ellenére, hogy a szigorú koronapolitika után újraindult a gazdaság.

 

Ami Kínában történik, súlyosan érinti a német gazdasági kilátásokat. A Szövetségi Bank felmérése szerint az iparvállalatok csaknem fele esetében függ a termelés a Kínából származó előgyártmányok rendelkezésre állásától. 

 depositphotos_363579762-stock-photo-graph-falling-front-germany-flag.jpg

forrás

Németország „a lehúzó erő”

Az OECD előrejelzése derűlátóbb a nagy német kutatói műhelyeknél, amelyek újabban a GDP 0,4 és 0,6 százalék közötti visszaesésével számolnak. „Ha az OECD adatait nézem, Németország nincs is olyan rossz helyzetben" – idézi a Handelsblatt Timm Bönkét, a berlini DIW gazdaságkutató intézet kutatásvezetőjét Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy Németország az Európai Bizottság által ez évre jelzett 0,4 százalékos, (vagy az egyes kutatóintézetek szerint ennél is súlyosabb) teljesítménycsökkenéssel és a jövő évre feltételezett 1,1 százalékos emelkedéssel mind az idén, mind pedig jövőre lefelé húzza a „huszonhetek”, s ezen belül az euró-övezet várható növekedési dinamikáját.

 

A brüsszeli testület a reálbércsökkenést nevezi meg a német gazdasági válság fő okaként: a bérek lassabban emelkednek, mint az árak, s ez a magánfogyasztást terheli. „Emellett a külföldi kereslet gyenge dinamikája visszafogott exporthoz vezetett" – olvasható a Bizottság előrejelzésében. Németország ugyanis a korábbi gyenge szakaszokkal ellentétben most nem tudja magát a válságból az erős exportgazdaság segítségével kimenteni. Különösen Kína, a német gazdaság negyedik legfontosabb piaca – mint már utaltunk rá – ugyancsak a gazdaság lassulásával küszködik.

Az uniós közgazdászok fentieken túlmenően a gyenge építőipari tevékenységnek, (mint az Európai Központi Bank kamatemelései következményének) is tulajdonítják, hogy a német gazdaság jövőre várhatóan csak gyönge, a korábban prognosztizáltnál kisebb mértékű növekedést produkál. 

 

Emellett kiemelik a feldolgozóipari ágazatba vetett bizalom csökkenését, ami „különösen az energiaigényes iparágakban jelentkezik". Ez a megjegyzés valószínűleg új lendületet kölcsönöz az ipari áramárak elviselhetetlenül magas szintjéről szóló németországi vitának. A tartományi kormányfők szeptember elején Brüsszelben tartott ülésükön amellett foglaltak állást, hogy a nagy iparvállalatok javára egy átmeneti időszakra kedvezményes áramárat kellene felajánlani, amiben azonban a közlekedésilámpa-koalíció pártjai, illetve vezetői nem jutnak egyetértésre. Ezzel kapcsolatban az EU Bizottsága is szkeptikus: attól tart, hogy egy áthidaló áramár olyan állandó támogatássá válik, amely torzítja a versenyt Európában.

 

 

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

facebook-logo-966bbfbc34-seeklogo_com.pngSzakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!