A végéhez közeledő esztendő első felében mérsékelt optimizmus jellemezte a gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézményeket, azok ugyanis Európa vezető gazdasági hatalma számára 2023-ra még szolid, nulla és fél százalék körüli gazdasági növekedést feltételeztek. A szövetségi kormány áprilisban nyilvánosságra hozott előrejelzésében 2023-ra a GDP 0,4, a jövő évre pedig 1,6 százalékos növekedését valószínűsítette.

Az idő előrehaladtával, a német gazdaság első félévi fejlődésére jellemző adatok és fejlődési tendenciák ismeretében az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzések nem csak romlottak, hanem előjelet is váltottak. Nyilvánvalóvá vált, hogy 2023-ban nem emelkedik, hanem éppenséggel csökken a német gazdaság teljesítménye; különbségek legfeljebb a csökkenés mértékének megítélésében jelentkeztek. 

A mértékadó intézmények közül az Európai Bizottság szeptemberi előrejelzésében 0,2, a vezető gazdaságkutató intézetek ugyancsak szeptemberben 0,6, míg a neves közgazdász professzorokból álló független szakértői tanács november elején nyilvánosságra hozott előrejelzésében a szövetségi kormány várakozásával megegyező mértékű, 0,4 százalékos visszaesést prognosztizált. Abban valamennyi intézmény egyetértett, hogy 2024-ben a német gazdaság kilép a recesszióból; s bár az általuk a jövő évre jelzett gazdasági növekedés alig haladta meg az 1 százalékot, sőt egy-két intézménynél szerényebb, 1 százalékot alulról közelítő előrejelzés is megjelent.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint 2023 szeptemberében a feldolgozóipari termelés reálértéken 1,4 százalékkal csökkent. A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

Csökkenőben az ipari termelés

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint 2023 szeptemberében a feldolgozóipari termelés reálértéken 1,4 százalékkal csökkent az egy hónappal korábbihoz képest. Ami azt jelenti, hogy a szeptember volt a negyedik olyan egymást követő hónap, amikor a termelés csökkent. Negyedéves összehasonlításban: 2023 július és szeptembere között a termelés volumene 2,1 százalékkal volt alacsonyabb a 2023 második negyedévinél.

A feldolgozóiparon belül, (melynek a termelése a 2022 szeptemberinél a naptárhatástól megtisztítva 3,7 százalékkal volt alacsonyabb) az egyes ágazatokban túlnyomórészt negatív folyamatok figyelhetők meg. A szeptemberi csökkenés nagyrészt az autóiparban bekövetkezett fejleményekkel magyarázható, itt szezonálisan és a naptárhatással kiigazítva 5 százalékos volt a csökkenés. Az elektromos berendezések gyártásában (-4,4 százalék) és a gyógyszeriparban (-9,2 százalék) bekövetkezett visszaesés szintén negatívan, ezzel szemben a gép- és berendezésgyártás növekedése (+4,1 százalék) pozitívan hatott a feldolgozóipari termelésre. Ugyancsak szeptemberben – a beruházási javak termelése 0,2, az előgyártmányoké 1,9%-kal, míg a fogyasztási cikkeké 4,9 százalékkal csökkent. Az energiaigényes ipari ágazatok szeptemberi termelése az augusztusinál 0,4, míg a 2022 szeptemberinél 8,5 százalékkal volt alacsonyabb.

Az „öt bölcs” 2024-re szerény fellendülést vár

A szövetségi kormány az idén fennállása 60. évfordulóját ünneplő, (az „öt bölcs” néven ismert) szakértői testület november közepén a kancellárnak és a gazdasági kormányzat vezető tisztségviselőinek átadott jelentése szerint arra számít, hogy az idei évre várt 0,4 százalékos visszaesést követően 2024-ben ismét növekedni fog a német gazdaság teljesítménye. Igaz, a gazdasági növekedés mértéke – a szövetségi kormány 1,3 százalékos előrejelzésével szemben - nem lesz több 0,7 százaléknál.

A kormányzatnál és egyes más kutatói műhelyeknél nagyobb óvatosság oka a német gazdaság növekedési esélyei alapvető gyöngeségeiben keresendő. A neves közgazdász professzorokból álló testület egyebek mellett a beruházások csökkenésére és a társadalom elöregedésére, s – utóbbi következtében - a munkaerő létszámának csökkenésére hivatkozik.

Az energiaválság és az alacsonyabb reáljövedelmek továbbra is nehezítik a rövid távú gazdasági fejlődést. Középtávon azonban elsősorban a munkaerő csökkenő létszáma, az elavult tőkeállomány és az innovatív vállalkozások hiánya lassítja a növekedést Németországban. Ennek következtében a középtávú növekedési kilátások történelmi mélyponton vannak, olvasható az „öt bölcs” jelentésében. „A gyenge növekedés leküzdése érdekében Németországnak be kell fektetnie a jövőjébe. Ehhez nagyobb termelékenység-növekedésre van szükség az innováció, a beruházások és a start up vállalkozások nagyobb dinamizmusa révén. Ezek részben ellensúlyozhatják a rendelkezésre álló munkaerő csökkenését.  Ugyanakkor sürgősen szükség van az adótranszfer-rendszer és a nyugdíjrendszer reformjára" – fogalmazott Monika Schnitzer, a szakértői tanács elnöke.

A testület szerint az innováció és a beruházások ösztönzése érdekében a politikusoknak elő kell segíteniük a tőkepiacok fejlődését, valamint a start up vállalkozások finanszírozását. Emellett a nyugdíjrendszer reformját is sürgetik úgy, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötve fokozatosan a 69 év körüli szintre kellene emelni; igaz, ezt négy évtized alatt kellene elérni.

A jelentés átvételekor Olaf Scholz szövetségi kancellár hangsúlyozta a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítását célzó, a kormány szeptember eleji mesebergi ülésén elhatározott intézkedései jelentőségét, melyek célja a növekedés gyöngeségeinek leküzdése.

A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

A Commerzbank szerint tovább csökken a GDP

Fentiekhez képest újabb fordulatot jelentett a Commerzbank november közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése, amely a szövetségi kormány és a gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézmények mérsékelt derűlátásával ellentétben 2024-re a GDP további, az idei 0,4 százalékos mínuszt követően újabb 0,3 százalékos csökkenését valószínűsíti. (Emlékeztetőül: a szövetségi kormány októberben nyilvánosságra hozott előrejelzésében 2024-re 1,3 százalékos növekedést jelzett; míg a független szakértői tanács kb. egy hónappal később nyilvánosságra hozott előrejelzése ennek már csak a felét, a GDP 0,7 százalékos bővülését valószínűsíti.)

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza a bank másoknál pesszimistább várakozását többek között a magánfogyasztás lendületének hiányával magyarázza. Bár az infláció mértéke hónapról hónapra csökken és a bérek emelkednek, a fogyasztók a vásárlóerő szempontjából pozitív változásra sokkal lassabban reagálnak, mint azt korábban tették. A fogyasztói óvatosságban meghatározó szerepet játszik, hogy miközben a bérek 2020 vége óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, a fogyasztói árak ugyanezen időszakban 18 százalékkal emelkedtek és a lakosság széles rétegei az elmúlt években már nem tudtak megtakarítani.

Magas vállalati terhek, lanyha nemzetközi konjunktúra, átlag feletti infláció

A Commerzbank egy másik problémát abban lát, hogy a vállalatok még mindig nagy terheket cipelnek. A szövetségi kormány által a közelmúltban meghirdetett áramár-csökkentő csomag ellenére a bank arra számít, hogy az energiaárak továbbra is magasak maradnak.

Ráadásul a különböző válságok miatt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a világgazdaság átlag alatti ütemben növekszik, ami problémát jelent az erősen exportorientált német gazdaság számára. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) őszi, a világ országaiban működő több mint 3,5 ezer német érdekeltségű vállalat megkérdezésén alapuló felmérésében az elmúlt két évtized 3,6 százalékos átlagával szemben a világgazdaság teljesítményének átlag alatti, 2,5 százalékos emelkedését feltételezi.

A Commerzbank szakértői szerint további kihívást jelent, hogy az inflációs ráta jövőre sem tér vissza az Európai Központi Bank (EKB) által célul tűzött 2 százalékos szintre. Krämer szerint Németországban „2024-re inkább 3 százalékos infláció valószínűsíthető".

A Commerzbank nem ért egyet azokkal, akik szerint az EKB a jövő évben többször is csökkentené az irányadó kamatokat. Mivel a vállalatok nehezen alkalmazkodnának a magasabb irányadó kamatlábak rendszeréhez, a Commerzbank valamennyi nyugat-európai országban „csak vérszegény gazdasági fellendülésre", sőt Németországban a gazdaság zsugorodására számít. Krämer ugyanakkor elismerte, hogy „mi óvatosabbak vagyunk, mint a legtöbb közgazdász".

Frankfurt. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A növekedési esélyekről szóló törvény alig jelent többlet esélyt

A szövetségi kormány az ősz folyamán kidolgozta a „növekedési esélyekről szóló törvény” tervezetét („Wachstumschancengesetz”), melynek a kormányzat által kitűzött célja – többek között beruházási prémium és adókedvezmények formájában - a vállalatok likviditási helyzetének javítása, s ahhoz történő lendület kölcsönzése, hogy a gazdaság szereplői hosszú távon többet fektessenek be, s bátrabban merjenek innoválni.

A törvény kidolgozását és 2024. évi hatályba lépését a szövetségi pénzügyi kormányzat fontosnak tartja a beruházások fellendítése és a gazdasági átalakulás támogatása, a versenyképesség javítása, a növekedési lehetőségek kihasználása és Németország, mint gazdasági telephely megerősítése érdekében. A szövetségi kormány számításai szerint a csomag 2024 és 2028 között összesen mintegy 32, évi átlagban kb. 7 milliárd euró terhet jelent a költségvetésnek, s ugyanennyi könnyítést a vállalatok számára; ámbátor egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet által november közepén nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a törvénynek a német gazdaságra gyakorolt serkentő hatása meglehetősen csekély marad.

Az IW számítása szerint a csomag 2028-ig reálértéken számolva 11 milliárd euró pótlólagos beruházást, s ezzel közel 9 ezer új munkahelyet biztosít.A  bruttó hazai termék mennyisége 2028-ban minimális mértékben, mintegy 2 milliárd euróval lesz magasabb annál, mint a növekedési lehetőségekről szóló törvény nélküli forgatókönyv esetén lenne, így az mindössze 0,05 százalék többlet GDP-t jelent.

Bár a növekedési esélyekről szóló törvény ösztönzőleg hat a gazdaságra, az IW szerint közel sem elégséges ahhoz, hogy felszabadítsa az átalakuláshoz szükséges fontos beruházásokat. „A 11 milliárd eurós beruházás-növekedés érzékelhető lesz, de az országban lévő sok építkezést tekintve ez nem több, mint egy startjel" – fogalmazott Tobias Hentze, az IW szakértője. Ráadásul egyelőre a projekt finanszírozása sem teljesen tisztázott: „A dolgok jelenlegi állása szerint az túl sok terhet hárítana az önkormányzatokra, ami túlterhelheti őket", mondta a szakértő. A Szövetségi Tanács (Bundesrat) jóváhagyását igénylő törvény legfőbb buktatója az, hogy annak fő terheit a tartományoknak és a helyi önkormányzatoknak kellene viselniük. A törvénytervezet ugyanis a szövetségi kormánynak 2,6 milliárd euróra, a szövetségi államoknak 2,5 milliárd euróra, az önkormányzatoknak pedig 1,9 milliárd euróra becsüli az adóbevétel-kiesést.

A Reuters információi szerint több szövetségi tartomány fenntartásait fejezte ki a pénzügyminiszter adókedvezmény-csomagjával kapcsolatban. A „Rheinische Post" értesülése szerint a szövetségi tartományok a Bundesratban nem akarják keresztülhúzni a törvényt, hanem annak beterjesztését megelőzően a két ház közötti közvetítő bizottsághoz („Vermittlungsausschuß”) fognak fordulni.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!