Az új esztendő beköszönte nem hozott érdemi változást, netalán javulást a német gazdaság ez évi fejlődési várakozásait illetően.

Sőt! – a január 24-én a fennállása 75. évfordulóját ünnepelt müncheni ifo gazdaságkutató intézet közgazdászai egyre pesszimistábban látják a német gazdasági fejlődés várható dinamikáját, a december közepén jelzett 0,9 százalékról január közepén 0,7 százalékra mérsékelte idei növekedési előrejelzését; (megjegyezve, hogy egy podcast-interjúban utóbb maga Clemens Fuest, az intézet elnöke is kétségét fejezte ki a mérsékelt növekedési előrejelzés tarthatóságát illetően).

„Becsléseink szerint a költségvetési bizottságban most, (azaz január 18-án elfogadott – J. I.) elfogadott szövetségi költségvetés összességében közel 19 milliárd eurónyi további megtakarítást eredményezett”, mondta Timo Wollmershäuser, az intézet kutatásvezetője. Aki szerint az eredeti előirányzathoz képest „a vállalatokat és a háztartásokat több teher, illetve kevesebb tehermentesítés éri, a kormányzati kiadásokat pedig csökkentik”. (Mint emlékezetes, a konszolidációs intézkedések azt követően váltak szükségessé, hogy 2023 novemberében a szövetségi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek és semmisnek nyilvánította a klíma- és átalakulási alap a koronavírus-járvány leküzdését szolgáló, de korábban fel nem használt hitelengedélyekből történő feltöltését, ami a már elkészített költségvetés-tervezet sok politikai vitát kiváltó, többek között a német gazdák az egész országra kiterjedő demonstrációihoz vezetett.)

Az Ifo-index tovább romlott. A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

Az Ifo-index tovább romlott

Az ugyancsak a müncheni gazdaságkutató intézet által számított, a mintegy 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított, a német gazdaság üzleti hangulatát visszatükröző Ifo-index a múlt év decemberi romlás után az év első hónapjában tovább romlott: a novemberi 89,4-ről decemberben 86,3, majd januárban 85,2 pontra mérséklődött.

Ezen belül

• az aktuális üzleti helyzet megítélése a novemberi 89,4 és a decemberi 88,5 pont után januárban 87,0, míg
• az üzleti várakozások megítélése a novemberi 85,1 és a decemberi 84,2 pont után januárban 83,5 pontra

esett vissza, s mindez az Ifo szakértői szerint a német gazdaság recesszióban ragadását mutatja.

 A főbb gazdasági tevékenységek közül

• a feldolgozóipar üzleti légköre a decemberihez képest javult, mivel a vállalatok aktuális üzletmenetükkel valamelyest elégedettebbek az egy hónappal korábbinál és az üzleti várakozásaik is javultak, jóllehet azokat összességében továbbra is borúlátás jellemzi. A rendelésállomány tovább csökkent, bár annak mértéke már nem olyan drámai, mint a múlt év végén volt. A kapacitás-kihasználtság 81,9-ről 81,0 százalékra esett vissza, ami 2 ½ százalékponttal elmarad a sokéves átlagtól.
• A szolgáltatások területén az üzleti légkör egyértelműen romlott, ami különösen az aktuális helyzet korábbinál figyelemre méltóan rosszabb megítélésével magyarázható. A rendelésállománnyal kapcsolatos elégedetlenség érezhetően erősödött, és valamivel az üzleti várakozások is borúlátóbbá váltak.
• A kereskedelemben az üzleti légkörre vonatkozó index 2022 októbere óta a legalacsonyabb értékre esett vissza, mivel mind az aktuális üzleti helyzet, mind az üzleti várakozások megítélése romlott, s ez mind a nagy-, mind a kiskereskedelemre igaz.
• Az építőipari vállalatok körében az üzleti légkör megítélése – mivel mind az aktuális helyzet, mind a várakozások megítélése borúsabb az egy hónappal korábbinál – szintén tovább romlott.

A német exportőrök körében – a gazdaság egészéhez hasonlóan és annak részeként – januárban romlott a hangulat. „A német exportipar rosszabbul kezdi az új évet" – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője, megállapítva, hogy „az exportőröknek új lendületre van szükségük."

Az ágazatok többsége továbbra is exportjának csökkenésére számít. Ezek közé tartoznak olyan, az ország gazdasági teljesítményében és exportjában különösen fontos szerepet játszó ágazatok, mint az autóipar, a gép- és berendezésgyártás, valamint a villamosipar. A műanyag- és gumitermékek gyártói, valamint a fémipari vállalatok is külföldi megrendeléseik csökkenéséről adtak számot. Ezzel szemben az élelmiszer- és italgyártók, valamint a bútorgyártók az exportforgalmuk növekedésére számítanak.

A gazdaság válságjegyei mindinkább megjelennek a vállalatok foglalkoztatási terveiben úgy, hogy a legsúlyosabb helyzetben az építőipar van. Az ágazat a lakásépítések elmaradása miatt jó ideje először számít munkahelyek megszűnésére. „Jelenleg azzal számolunk, hogy a következő hónapokban mintegy 10 ezer munkahelyet kell megszüntetni" - mondta Tim-Oliver Müller, a Német Építőipari Szövetség (HDB) főtitkára a DPA sajtóügynökségnek.

Emellett a közelmúltban más ágazatok ismert vállalatai is munkahelyek leépítésére figyelmeztettek, illetve létszámleépítést jelentettek be, köztük a Robert Bosch és a ZF autóipari beszállítók, a Bayer vegy- és gyógyszeripari konszern és az SAP szoftvergyártó. Ezek a példák még nem jellemzők a munkaerőpiac egészére, de – mint Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője fogalmazott: „a nehéz gazdasági helyzet most már a személyzeti tervezésben is tükröződik. A vállalatok egyre inkább vonakodnak új munkatársakat felvenni, s az első elbocsátások is egyre valószínűbbé válnak."

Az új esztendő beköszönte nem hozott érdemi változást, netalán javulást a német gazdaság ez évi fejlődési várakozásait illetően. A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

Az elemzők továbbra is borúlátók

A bruttó hazai termék (GDP) a múlt évben 0,3 százalékkal zsugorodott, ami az első visszaesés a 2020-as koronavírus-év óta. 2023-ban egyetlen más nagy ipari ország sem teljesített olyan rosszul, (azaz élte meg gazdasági teljesítménye visszaesését a megelőző évhez képest), mint az euróövezet legnagyobb gazdasága.

Joachim Nagel, a Német Szövetségi Bank elnöke a múlt év december közepén a német gazdaságnak „a bővülés útjára való visszatérése és a fokozatos felgyorsulása” lehetőségéről írt. Egy hónappal később a mérsékelt optimizmus már elszállt. Akkor a jegybank 2024-re még 0,4 százalékos, (pontosabban 0,4 százalékra mérsékelt) gazdasági növekedést várt, ma már – a gyönge évkezdés ismeretében - e mini-növekedés megvalósulása is nehezebbnek tűnik. „Összességében a német gazdasági teljesítmény a legjobb esetben is stagnálhat 2024 első negyedévében" – olvasható a pénzintézet január végén nyilvánosságra hozott havi jelentésében.

A Bundesbank előrejelzése szerint a fellendülés elhalasztódott, de nem szűnt meg. Vannak reménysugarak. Az infláció érezhetően csökken, a jövedelmek ugyanakkor erőteljesen emelkednek, ami egyrészt a bér- és fizetésemeléseknek, továbbá a munkaerőpiac kedvező alakulásának is köszönhető. Különösen örvendetes, hogy a társadalombiztosítási járulékköteles foglalkoztatás az év végéig erőteljesen nőtt. Mindazonáltal „a következő hónapokra vonatkozó kilátások kevésbé kedvezőtlenek, mint a közelmúltban", legalábbis a munkaerőpiac szempontjából.

Egyes szakértők pesszimistábbak az Ifo intézetnél és a Szövetségi Banknál, s 2024-ben – növekedés helyett - a német GDP újabb visszaesésével számolnak. Közéjük tartozik Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza, valamint Sebastian Dullien, a szakszervezetekhez kötődő Makroökonómiai és Gazdaságkutató Intézet (IMK) tudományos igazgatója – a német gazdasági teljesítmény múlt évi 0,3 százalékos csökkenése után az idén mindketten újabb 0,3 százalékos zsugorodást valószínűsítenek. „Csak az év második fele felé van remény a gazdasági fellendülésre, amikor a növekvő bérek és az infláció további csökkenése támogatni fogja a magánháztartások vásárlóerejét" – fogalmazott az IMK vezető tisztségviselője.

Stefan Schneider, a Deutsche Bank Research (DBR) szakértője szerint 2024 elején „a német gazdaság valószínűleg technikai recesszióban van” és „a kedvezőtlen feltételek miatt az év folyamán várhatóan kevés lendület fog kialakulni. Egyedül a magánfogyasztás nyújt reménysugarat a csökkenő inflációs rátákkal kombinált erőteljes bérnövekedésnek köszönhetően”, olvasható a még január 18-án nyilvánosságra hozott elemzésben.

Schneider öt tényezőben foglalta össze a német gazdaság ez évre várható fejlődésével kapcsolatos megjegyzéseit:

1. A világgazdaság növekedést serkentő hatásának elmaradása, tekintettel arra, hogy a világgazdasági teljesítmény növekedése a 2023. évi 3,0 százalékról 2024-ben várhatóan 2,6 százalékra lassul.
2. Németországban 2024-ben a bruttó hazai termék újabb, 0,2 százalékos csökkenése várható, bár közben a magánfogyasztás lassan talpra állhat.
3. A DBR előrejelzése szerint a német inflációs ráta 2024-ben a 2 százalékos referenciaérték irányában közeledik, ami a 2023. évi 5,9 után még mindig 2 ½ százalékos éves átlagot jelent.
4. A Fed és az Európai Központi Bank tavasztól valószínűleg jelentősen csökkenti a kamatokat, bár e tekintetben nagy az előrejelzés bizonytalansága.
5. Az év folyamán – a már meglévők mellett – további jelentős politikai kockázatok keletkeznek Közel-Keleten, a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztások és a Kelet-Németországban szeptemberben esedékes tartományi választások által. A jobboldali populista erők esetleges előretörése részint az európai parlamenti választásokon, részint a keleti tartományokban, részint pedig az Egyesült Államokban bizonytalanságokat válthat ki a pénzpiacokon.

A Deutsche Bank Research szakértője szerint „energiaintenzív ipara miatt Németországot a jelenlegi strukturális változások (magasabb energiaárak, strukturálisan gyengébb világkereskedelem) a fejlett ipari országok átlagánál jobban sújtják. Ez különösen negatívan hat a ciklikus keresleti összetevőkre, az exportra és a beruházásokra. A gyenge világkereskedelem mellett az exportra a német ipar versenyképességének romlása is hatással van, mivel a bérköltségek viszonylag meredeken emelkedtek, s az energiaköltségek az Egyesült Államokhoz és Kínához képest nagyon magasak.

Bár 2023-ban a gép- és berendezés-beruházások 3 százalékkal bővültek, ez szinte kizárólag az új gépjárművek kibocsátása erőteljes növekedésének volt köszönhető, amit az elektromos autókra vonatkozó adókedvezmények szeptemberi megszüntetése miatti előrehozott vásárlások hajtottak. Az egyéb gépekbe és berendezésekbe történő beruházások ugyanakkor gyakorlatilag stagnáltak.

Tekintettel a gyenge keresletre és a gazdaság visszafogott hangulatára, (ahogy az Ifo-index januári alakulásában jól látható), ez egyelőre nem sokat változik. A múlt évi kamatemelés kezdetben valószínűleg tovább fokozza a lakásépítés területén tapasztalható recessziót. A lakásépítésben az üzleti légkörre számított Ifo-index decemberben történelmi mélypontra esett vissza, a megkérdezett cégek 22 százaléka panaszkodott megrendelések lemondására; ámbátor a jelzálogkamatok csökkenése az év vége felé pozitív irányú fordulatot válthat ki.

Reményt ad viszont a magánfogyasztás, amelyet az elmúlt évek robbanásszerű fogyasztóiár-növekedése súlyosan érintett. Az idei évben az erőteljes, 5 ½ százalék körüli béremelések és az inflációs ráta csökkenése hosszú idő óta először érezhető reáljövedelem-növekedéshez vezethet, ami aztán egyre inkább a fogyasztás élénkülésében is megjelenik.

A munkaerőpiac a növekvő munkaerőhiány ellenére, (vagy talán éppen azért) némi aggodalomra ad okot. A havi alig 20 ezerrel emelkedő munkanélküliség a közelmúltban 5,9 százalékra emelte a munkanélküliségi rátát, s ez a tendencia az év közepéig tovább folytatódhat.

Az inflációt illetően - az energiaárak erőteljes csökkenése hatására a fogyasztói árak emelkedése a 2023 januári 8,7 százalékról decemberre 3,7 százalékra esett vissza úgy, hogy – 4,6 százalékra - az élelmiszerek áremelkedése is lassult. Ezzel szemben az erőteljes bérnövekedés különösen a szolgáltatások területén további áremelkedéshez vezethet, melynek következtében a maginfláció tekintetében 3 százalékos átlag valószínűsíthető”, olvasható a Deutsche Bank Research elemzésében.

Dortmund, Németország. 2022. november 13, vasárnap. Üres üzletek panorámája. Németországban az üzletek vasárnap zárva tartanak. Forrás: Depositphotos

„Németország immár öt éve a gazdasági sokk időszakát éli, s ezért ismét <Európa beteg emberének> nevezik”, írja Dr. Michael Grömling, a kölni IW gazdaságkutató intézet makrogazdasági és konjunktúra részlegének vezetője. „Már a 2020-ban kitört koronavírus-járvány kitörése előtt is hanyatlott az ipari termelés Németországban és a gazdaság egésze már nem haladt előre. A világjárvány és 2022 elejétől az ukrajnai háború aztán tovább növelte az alkalmazkodás különböző terheit. A gazdasági kilátásokat továbbra is többféle geo-ökonómiai kockázat jellemzi. Az ukrajnai orosz invázió végét 2024 elején továbbra sem látni. Kínának a világpolitikában elfoglalt helye, számos feltörekvő gazdaság átláthatatlansága és a közel-keleti helyzet kérdőjelek egész sorát veti fel a nyersanyagokhoz és energiához való hozzáféréssel, valamint a globális ellátási láncok és fontos értékesítési piacok működésével kapcsolatban. A világgazdaság e geopolitikai bizonytalanságok és azok a gazdaságra gyakorolt negatív hatásai örvényében vergődik. A német gazdaságnak összességében egy ilyen gyenge globális környezetben kell helytállnia. Mivel pedig erősen a globális piacokra összpontosít, s magas az exporthányad, az átlagosnál sokkal jobban szenved a globális sokkoktól és a gyengülő világgazdaságtól”, írja január utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott tanulmányban az IW vezető kutatója.

Itt említjük meg, hogy egy szintén a kölni gazdaságkutató intézet által végzett számítás szerint a mozdonyvezetők január utolsó hetében indított, immáron hatnapos munkabeszüntetése, (amikor a távolsági vonatok csupán egy ötöde közlekedett), napi 100 millió euró veszteséget okozott a német gazdaságnak.

Romlott a fogyasztói hangulat

A GfK piackutató intézet és a Nürnberg Piaci Döntések Intézete (NIM) legfrissebb, a fogyasztói hangulat változásáról szóló felmérése ugyancsak január végén nyilvánosságra hozott eredményei szerint a 2023/2024 fordulóján tapasztalt rövid átmeneti csúcs után a fogyasztói hangulat Németország-szerte egyelőre ismét visszaesett. A nürnbergi kutatók úgy látják, a fogyasztói hangulat tartós javulásához fűzött reményeket a jövőbe kell halasztani. A válságok és háborúk, valamint a tartósan magas infláció elbizonytalanította a fogyasztókat, és megakadályozta a fogyasztói hangulat javulását.

„A fogyasztói hangulat előző havi javulása nyilvánvalóan csak egy rövid fellángolás volt karácsony előtt" – fogalmazott Rolf Bürkl, a NIM szakértője. „Ha voltak is remények a hangulat tartós javulására, ezek januárban ismét szertefoszlottak". A fogyasztói hangulat az év elején súlyos visszaesést szenvedett el.

A jövedelmi várakozások barométere 2023 márciusa óta a legalacsonyabb szintre esett, vélhetően annak következtében, hogy az infláció – mint már említettük - decemberben 3,2-ről 3,7 százalékra emelkedett. Ez visszafogta a nagyobb tételek, például autók, bútorok vagy hűtőszekrények vásárlása iránti hajlandóságot. „A továbbra is magas élelmiszer- és energiaárakkal kapcsolatos aggodalmak csökkentik a nagyobb vásárlásokhoz különösen szükséges tervezési biztonságot" - magyarázták a piackutatók. „Ha pedig több pénzt kell költeni a mindennapi fogyasztási cikkekre, sokaknak nem maradnak anyagi forrásai más vásárlásokra, például lakberendezési tárgyakra vagy elektronikai eszközökre."

Erősödött a munkaadók kormányzattal szembeni bírálata

Közben a munkaadók egyre határozottabban bírálják az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta „jelzőlámpa-koalíció” irányvonalát. A vállalatok elvesztették bizalmukat a szövetségi kormányban - mondta Rainer Dulger, a BDA, a munkaadói szövetségek csúcsszervének elnöke. Megítélése szerint Németország egyre inkább az Európai Unió fékezőjévé válik. Nincs könnyítés a vállalatok számára, nincs tervezési biztonság és kiszámíthatóság, ezzel szemben túlzott a bürokrácia, egyre több a szabályozás és a jelentési kötelezettség. Kevesebb a beruházás is. A BDA elnöke felszólított arra, hogy Németország versenyképességének kérdését ismét a politikai cselekvés középpontjába állítsák. A vállalatoknál dolgozóknak a bruttóból több nettót kell kapniuk, a jóléti államot pedig át kell szervezni.                               

Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese egy, a Wirtschaftswoche c. hetilapnak adott interjúban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az Európán kívüli versenytársak egyre keményebb árfeltételek mellett nyomulnak be a német piacra. Mint mondta, a német és az európai vállalatok folyamatosan új követelményekkel szembesülnek, s egyre nagyobb a szakadék a termelés és a forgalmazás európai és a harmadik országbeli versenytársak versenyfeltételei között. „Gazdaságunknak szüksége van a hatályos versenyjog következetes alkalmazására és érvényesítésére, de mindenekelőtt arra, hogy Európában ismét megteremtsék a megfelelő versenyfeltételeket" – fogalmazott a kamarák csúcsszervének főtitkár-helyettese.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

 Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák
piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!

Üzletfejlesztés és piacralépés német nyelvterületen címmel rendszeresen tartunk B2B Workshopokat. A soron következő márciusi rendezvényről az alábbi képre kattintva találnak bővebb információt!