Az ország valamennyi tartományában érzékelhetően több munkahely szűnt meg, illetve csökkent az értéktermelés. Azonban az ország nyugati részén 2020-ban számottevően súlyosabb a helyzet, a keleti országrészhez képest. A koronavírus okozta gazdasági válság különbözőképpen érintette az egyes tartományokat, leginkább Tirol sínylette meg. A bruttó hozzáadott érték itt 2020-ban 9,2%-al esett vissza a válság előtti 2019-es évhez képest – derül ki az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) friss gyorsbecsléséből. 

Salzburg és Stájerország is egyenként 6,8%-os mínusszal átlagon felüli visszaesést mutatott. Az elmúlt év regionális gazdaságfejlesztése terén a keleti régió teljesített a legjobban – ezt is mutatja az 5,7%-os gazdasági visszaesés Bécsben, Alsó-Ausztriában és Burgenlandban. Az értéktermelés és a foglalkoztatás csökkenése a keleti régióban volt a legkisebb és a munkanélküliség növekedése is ugyanitt a leggyengébb. Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet szerint az eltérés a régiók gazdasági struktúrájának különbözőségében rejlik, vagyis minél inkább a turizmustól függ egy tartomány gazdaságilag, annál erőteljesebb érintette a korona válság.

A nyugati régió – Vorarlberg, Tirol, Salzburg és Felső-Ausztria – a mínusz 7,0%-os visszaeséssel jobban megsínylette az ország déli részéhez képest. Stájerországban és Karintiában a gazdaság ,,csupán’’ 6,4%-al zsugorodott a járvány első évében.

Az, hogy az egyes tartományokat mennyire érintette 2020 első felében a belföldi gazdaságot a járvány, attól függött, hogy az adott régióban mennyire voltak szigorúak a járványügyi intézkedések. Jelentősebb korrekciót csak a nyári időszakban mutatott a gazdaság idő a külkereskedelemnek, a befektetéseknek és a magánfogyasztásnak köszönhetően mutatott jelen Az ősztől bevezetett szigorítások miatt a szolgáltatói szektor jelentős veszteségeket könyvelhetett el. 

Mindeközben a munkaerőpiac lassan magához tér (fontos azonban megjegyezni, hogy az Osztrák Gazdaságkutató Intézet azonban nem sorolja ide az olyan ágazatokat, mint a művészeti, szórakoztató, szabadidős, pénzügyi és biztosítási szolgáltatások piaca), minden más szektorban magasabb a foglalkoztatottak száma idén márciusban, mint 2020 márciusában, azaz egy évvel ezelőtt, a válság kezdete előtt volt. Azonban az olyan ágazatoknál mint a gasztronómia, szálláshely-szolgáltatás, szállítás és raktározás vagy más intenzívebb kapcsolattartást igénylő szolgáltatásoknál elérhetetlen a járvány előtti szint. A ,,tudást igénylő szolgáltatások’’ a Kutatóintézet szerint viszonylag jól átvészelték a válságot, csak úgy mint az építőipar és a kereskedelem egy része. A tartományok gazdasági fellendülése a közgazdászok szerint eltérő sebességet fog mutatni. A csökkentett munkarendben dolgozók nélkül a munkaerő piac még kedvezőtlenebbül alakulhatott volna.

A gyártási szektor összeomlott különösen az év első felében - jelentős kelet-nyugati különbségek érzékelhető

2020-ban egy rendhagyó évkezdést követően a hazai feldolgozóiparra rányomta a bélyegét a COVID-19-világjárvány. Különbözőképpen zajlott a fejlődés a két félévben: Az első félévi 14%-os növekedés után a második félévben a termelés csak 4%-kal volt alacsonyabb az előző évinél (éves átlagban 8,8%-kal). Ami a változás mértékét illeti, durva szakadék érzékelhető kelet-nyugati viszonylatban: A nyugati tartományokban, mint Salzburg, Tirol, Vorarlberg és Karintia 6% körüli volt a veszteség, míg a többi tartományban a termelés mintegy 13%-kal esett vissza.

Ahhoz mérten, hogy erőteljes visszaesés volt érzékelhető az értékesítésben (Ausztria -8,8% 2019-hez képest), a foglalkoztatás csökkenése mérsékeltnek, 1,5%-osnak tűnik. A regionális minta meglehetősen független az értékesítés alakulásától; a legerősebb visszaesést Burgenlandban (3,6%) és Stájerországban (2,0%) regisztrálták.

A fővárosban 1,2%-kal csökkent a foglalkoztatás, az alacsonyabb érték a termelékenység növekedésének tudható be. A többi szövetségi tartományban a termelékenység csökkenése elsősorban a nagyvonalú csökkentett munkaidős támogatásnak köszönhető, ami megakadályozta a foglalkoztatás nagyobb mértékű csökkenését: 2020-ban átlagosan összesen mintegy 1,25 millió munkavállaló (személy) dolgozott legalább egyszer csökkentett munkaidőben, amelyből több mint 300 000 fő a feldolgozóiparban. Ez a szám különösen figyelemre méltó az ebben az ágazatban foglalkoztatottak összlétszámához (mintegy 650 000 fő) viszonyítva. A munkaerő-kölcsönzésnek köszönhetően észlelhettek kisebb mértékű csökkenést a feldolgozóiparban. A kölcsönzött munkavállalók viszonylag nagy hányada a termelésben dolgozik, és gyakran őket érinti elsőként az elbocsátás.

A munkanélküliség növekedése a női dolgozókat jobban érintette, mint a férfi vagy külföldi kollégáikat. A fiatal munkavállalók körében is jelentősen emelkedett a munkanélküliség, ami olyan tényezőknek tudható be, mint a munkaerő-kínálat alacsony dinamikája és a fiatalok foglalkoztatásának rendkívül nagymértékű csökkenése. A munkanélküliségi ráta 2020-ban minden tartományban érezhetően megnövekedett, köztük is Bécsben (15,1%) és Karintiában (11,3%) a legtöbbet. A feldolgozó ipar (beleértve a bányászatot) és a piacorientált szolgáltatások 2020-ban a foglalkoztatásban jelentős csökkenés mutattak valamennyi tartományban. Azonban a foglalkoztatás csökkenése leginkább a turizmus-intenzív régiókat érintette.

Az építőipar 2020-ban 2,3%-kal zsugorodott, de gyorsabban talpra állt, mint a gazdaság egésze.

A válság negatív hatásai a bécsi idegenforgalmat, a szomszédos Alsó-Ausztriát és a nyugati tartományokat érintették leginkább. Miután 2019-ben történelmi csúcsokat értek el, 2020-ban a belföldi turizmus jelentős visszaeséssel nézett szembe. A külföldi vendégek az utazási korlátozások vagy utazási tilalmak miatt lényegesen gyakrabban maradtak el, mint a belföldi vendégek. A járvány miatt sokan amellett döntöttek, hogy a hosszabb szabadságokat belföldön töltik, így az átlagos tartózkodási idő észrevehetően megnőtt. Ez a növekedés annak is köszönhető, hogy távol maradtak a messziről érkező külföldi vendégek, akik utazásaik során több európai célpontot is felkeresnek és jellemzően csak rövid ideig tartózkodnak egy-egy országban. 2020-ban a külföldi vendégek átlagosan 4,4 vendégéjszakát, míg a belföldi utazók 3,2 vendégéjszakát töltöttek Ausztriában. A vendégek különböző utazási szokásai is mérvadók voltak egy-egy szállástípus kiválasztásánál. A szállodaipar mint a legfontosabb szálláshelytípus 2020-ban valamennyi tartományban veszített piaci részesedéséből. A szállodák iránti kereslet, mint szálláshelytípus 2020-ban valamennyi tartományban visszaesést mutatott, átlagosan 41,6%-ot, a legnagyobb visszaesést azonban a fővárosban mértek.

Az apartmanokat és a nyaralókat a vendégek biztonságosabbnak ítélték a fertőzésveszély szempontjából és megnőtt az ezek utáni kereslet.

A 2020-ban a tartományok gazdaságát mélyen érintette a COVID-19-válság, amely a járványügyi korlátozások intenzitásától függően jelentősen visszaesett az első félévben. A nyári időszakban a beruházásoknak, magánfogyasztásnak és külkereskedelemnek köszönhetően már egy jelentős fellendülés volt megfigyelhető.

Az Intézet szerint a gazdaság fellendítésénél, a különböző állami intézkedések bevezetésénél figyelembe kell venni a regionális szempontokat, illetve hogy a tartományok eltérő gazdasági szerkezettel rendelkeznek.

Forrás: innen