A Szövetségi Statisztikai Hivatal vezető tisztségviselői – tartva magukat a sok évtizedes hagyományokhoz – január közepén ezúttal is megtartották az előző év gazdasági fejlődésére vonatkozó első, még nem végleges adatok nyilvános bemutatóját. A minden más országnál hamarabb nyilvánosságra hozott adatok a feldolgozás során még változhatnak, de mindenképpen mértékadónak tekinthetők Európa vezető gazdasági hatalma előző évi fejlődésének megítéléséhez.  

Ruth Brand, a statisztikai hivatal ez év elején hivatalba lépett új elnöke szerint a német gazdaság „jól helyt állt” a 2022-ben megnehezedett keretfeltételek, nevezetesen a koronavírus-járvány év eleji utóhatásai, az alapanyag-ellátásban és a szállítói láncoknál kialakult nehézségek, majd az ukrajnai háború és az annak nyomán kitört energiaválság és a rekordméretű infláció körülményei között.

Az első, véglegesnek még nem tekinthető adatok szerint a bruttó hazai termék mennyisége az elmúlt évben 1,9 százalékkal haladta meg a 2021. évit. Ez kétségkívül szerényebb az egy évvel korábbi 2,6 százaléknál, továbbá az Európai Unió, s ezen belül az euró-övezet országai, köztük Spanyolország, Olaszország, Franciaország, továbbá az Egyesült Királyság az Európai Bizottság által még az ősz folyamán jelzett növekedési dinamikájánál; ugyanakkor az első háromnegyed évben folyamatosan bővült, s csak a negyedik negyedévben maradt az előző háromhavi szinten a német gazdaság teljesítménye. Ruth Brand emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a német GDP 2022-ben haladta meg először a 2019. évit, azaz a koronavírus-járvány előtti szintet: a múlt évi gazdasági teljesítmény 0,7 százalékkal volt magasabb a három évvel korábbinál.

Kép forrása

Hosszabb időszakra visszatekintve: a múlt évi 1,9 százalékos növekedési dinamika a GDP 2011 és 2021 közötti évi 1,0 százalékos átlagának csaknem kétszerese. Igaz, hogy a vizsgált tíz évben, (konkrétan 2014-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2021-ben) voltak figyelemre méltó, 2 százalékot meghaladó mértékű emelkedések, ezzel szemben a 2020-ban a koronavírus-járvány nyomán elszenvedett csaknem 4,0 százalékos visszaesés nagyban lerontotta a vizsgált időszak átlagát.

A növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás volt, a feldolgozóipar teljesítménye alig bővült

A bruttó értékteremtéshez tevékenységük 6,3 százalékos növekedési dinamikájával a legnagyobb mértékben – a koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedések csaknem teljes eltörlését követően – a kreatív- és a szórakoztatóipart is magukban foglaló egyéb szolgáltatók járultak hozzá. Rajtuk kívül a közlekedés és a vendéglátóipar is sokat profitált a védőintézkedések feloldásából, ami a kereskedelmet, a szállítást és a vendéglátást magában foglaló kombinált ágazat teljesítménye 4,0 százalékos

bővülésében öltött testet. (Megjegyezve, hogy ezen belül a kereskedelem bruttó hozzáadott értéke az előző évi növekedést követően tavaly mérséklődött.) Az információs és kommunikációs ágazat folytatta hosszú ideje tartó növekedését, (csak a 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében lassult le), tavaly jelentősnek mondható, 3,6 százalékos növekedést könyvelhetett el.

Ezzel szemben az építőiparban, (amely korábban viszonylag jól vészelte át a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot), az elmúlt évben az anyag- és szakmunkáshiány, a magas építési költségek és az egyre kedvezőtlenebb finanszírozási feltételek nyomán 2,3 százalékkal csökkent a bruttó hozzáadott érték mennyisége. A magas energiaárak, továbbá az alapanyagok és előgyártmányok korlátozott elérhetősége a feldolgozóipar teljesítményére szintén rányomta bélyegét, amely mindössze 0,2 százalékkal haladta meg az előző évit.

Keresleti oldalon a német gazdasági növekedés fő pillére 2022-ben a lakossági fogyasztás volt, megközelítve a 2019-es, a válság kitörése előtti szintet, ami a koronavírus-járvány nyomán bevezetett védelmi intézkedések tavaly tavaszi feloldásának köszönhető. Ez különösen a szálláshely- és vendéglátóipari szolgáltatásokra fordított kiadások emelkedésében mutatkozik meg, de a szabadidő eltöltésére, szórakozásra és kultúrára is többet költöttek az emberek az egy évvel korábbinál.

Mindent egybe vetve a magánháztartások kiadásai – két, a koronavírus-járvány által erősen meghatározott esztendő után - tavaly 4,6, míg a kormányzat fogyasztási célú kiadásai viszonylag mérsékelten, 1,1 százalékkal emelkedtek. Az állami kiadások növekedése az Ukrajnából és más államokból érkező, s Németországban védelmet kereső menekültek ellátásából adódik, ezzel szemben a koronavírus-járvány leküzdésére fordított kormányzati kiadások csökkentek, bár továbbra is nagy mennyiségű vakcinát szereztek be és finanszíroztak.

Az építőipari beruházások volumene 2022-ben 1,6 százalékkal csökkent.  Az építőanyagok és a szakképzett munkaerő hiánya különösen a magasépítésben, illetve a lakáscélú építések terén éreztette hatását. A tartósan magas építőipari árak és az építőipari kamatok emelkedése miatt lemondott projektek nagy száma jelentős mértékben hozzájárult az építőipari beruházások negatív irányú változásához. A gép- és berendezés-, valamint a járműberuházások volumene ezzel szemben 2,5 százalékkal haladta meg az előző évit; a feldolgozóipar termelése ugyanakkor alig változott, mindössze 0,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A külkereskedelmi forgalom alakulásával kapcsolatban - Németország 2022-ben az előző évinél 3,2 százalékkal több árut és szolgáltatást exportált, mint egy évvel korábban; ezzel szemben a behozatal mennyisége sokkal erőteljesebben, 6,7 százalékkal emelkedett. Ennek együttes hatására a külkereskedelmi kapcsolatok negatívan befolyásolták a GDP alakulását.

Az elmúlt évben a gazdaság teljesítményét évi átlagban 45,6 millió munkavállaló állította elő, ami 1,3 százalékkal, azaz 589 ezer fővel több az előző évinél, s magasabb, mint az korábban bármikor volt. A feldolgozóiparban a foglalkoztatottak száma csak kismértékben nőtt, és nem tudta ellensúlyozni az előző két évben elszenvedett csökkenést. 

Kép forrása

Az előzetes számítások szerint az állami költségvetés összességében 101,6 milliárd euró kiadási többlettel zárta a 2022-es évet, ami közel 33 milliárd euróval kevesebb a 2021. évi 134,3 milliárdnál. A koronavírus-járvány miatti intézkedések lejártából adódó könnyítést beárnyékolták az orosz-ukrán háború után kialakult energiaválságból eredő új terhek. A szövetségi kormány többek között három segélycsomagot indított a rendkívül növekvő energiaköltségek ellensúlyozására, valamint a fogyasztók és a gazdaság támogatására. A segélycsomagok magasabb állami kiadásokhoz vezettek, amelyek nagy részét a szövetségi kormány finanszírozta. A szövetségi kormányzat költségvetési hiánya (117,6 milliárd euró) - 2021-hez hasonlóan - valamivel meghaladta az összes állami kiadás nagyságát, ezzel szemben a tartományok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok mindegyike az elmúlt évben is enyhe bevételi többletet realizált. Az állami költségvetés GDP-hez viszonyított 2,6 százalékos hiánya jóval alacsonyabb az előző két év deficitje 4,3, illetve 3,7 százalékos mutatójánál.

A miniszter óvatosan derűlátó, a kamarai szövetség főtitkára szerint a helyzet továbbra is feszült

„Az elmúlt évben határozott fellépéssel kezelhetővé tettük a válságot”, mondta Robert Habeck zöldpárti szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter a 2022. évi statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát követően. „Rövid idő alatt jogalkotási csomagokat állítottunk össze, nagy összegeket mozgósítottunk a gazdaság támogatására és a fogyasztók terheinek enyhítésére. Bár az infláció még mindig magas, az utóbbi időben érezhetően lelassult. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a téli félévben a vártnál enyhébb és rövidebb lesz a gazdasági lassulás. … Ebben az évben ezen az úton fogunk tovább haladni azzal az elhatározással, hogy továbbra is erős és versenyképes helyszín maradhassunk."

Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára a statisztikai hivatal tájékoztatója alapján elismerte, hogy a német gazdaság helyzete 2022-ban valamivel kedvezőbben alakult annál, mint amire a vállalatok az ősszel számítottak. Mindazonáltal a jelenlegi helyzet továbbra is feszült. „A magas energiaárak, a rekordszintű infláció és a világszerte nyomott gazdasági kilátások sok vállalat számára aggodalomra adnak okot. Emellett vannak olyan hosszú távú kihívások is, mint a strukturális változások, az ökológiai átalakulás, a demográfia és a digitalizáció. Sürgősen szükségünk van egy új beruházási és végrehajtási offenzívára, hogy mindezeken a kihívásokon mihamarabb úrrá legyünk és a lehető leggyorsabban fenntartható növekedési pályára álljunk".

2023-ban tovább nehezülnek a világgazdasági feltételek

A magas infláció, az emelkedő kamatlábak és Oroszország Ukrajna elleni háborúja tartósan és drasztikusan fékezi a globális gazdasági növekedést, ami alapján a Világbank január közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette idei globális növekedési előrejelzését és lehetséges recesszióra figyelmeztetett.

Aytan Kose, a szervezet gazdasági előrejelzésekért felelős vezető tisztségviselője egy, a DPA hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy a globális recesszió időszakát nem számítva ez az elmúlt három évtized legalacsonyabb növekedési üteme.  Az egy főre jutó jövedelmek gyakorlatilag minden régióban lassabban fognak növekedni, mint az a koronavírus-járvány előtti időszakban történt, olvasható a Világbanknak a világgazdasági kilátásokról szóló jelentésében.

Az előrejelzés szerint a globális infláció várhatóan mérséklődik, de továbbra is a járvány előtti szint felett marad. A Világbank tavaly júniusban még 3 százalékos globális gazdasági növekedést prognosztizált 2023-ra, amit 1,3 százalékponttal lefelé módosított. A fejlett ipari országokban a gazdasági teljesítmény várhatóan átlagosan 0,5 százalékkal fog növekedni, ami 1,7 százalékponttal kevesebb, mint a korábbi előrejelzés. Az euróövezetben 2023-ban már egyáltalán nem várható növekedés, ami 1,9 százalékpontos lefelé történő módosítást jelent, míg a feltörekvő és fejlődő országokban 3,4 százalékos növekedést vár, ami 0,8 százalékponttal alacsonyabb a múlt év júniusi előrejelzésnél. 

Krisztalina Georgijeva, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) főigazgatója egyetért a Világbankkal abban, hogy 2023 a világgazdaság nehéz évének ígérkezik, s hogy a világ országai által előállított GDP el fog maradni az előző évre számított 3,2 százaléktól. Az IMF ugyanakkor tartja magát korábbi, 2,7 százalékos növekedési várakozásához, s arra számít, hogy a globális növekedés lassulása 2023 vége és 2024 eleje felé elérheti a mélypontot és bekövetkezhet egy pozitív irányú fordulat.

Az IMF jelenleg nem számít globális recesszióra. Georgijeva többek között Kínától vár pozitív növekedési impulzusokat. Az a tény, hogy a Népköztársaság vezetése nemrégiben felhagyott korábbi, a koronavírus teljes kiiktatására irányuló járványpolitikájával, a főigazgató szerint pozitívan járulhat hozzá a globális gazdasági növekedéshez.

Vannak azonban további bizonytalansági tényezők, mint az időjárási feltételek alakulása, egy jelentős kibertámadás vagy az ukrajnai orosz háború további eszkalálódásának kockázata nukleáris fegyverek bevetésével. „Most egy olyan világban élünk, amely sokkal sebezhetőbb a válságokkal szemben, és… lehetnek olyan kockázatok, amelyekre nem is gondolunk" – figyelmeztetett az IMF vezetője. Az elmúlt néhány évben kétszer is bekövetkezett az, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak.

Németországi kilátások – a vállalati várakozások tükrében

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet január közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a 2023-as év gyengén indul. A magas infláció és az emelkedő kamatlábak a magánfogyasztás és az építőipari termelés visszaesését okozzák. Ezzel szemben a rendelésállományok magas szintje, továbbá az energiahordozók és az előgyártmányok területén tapasztalható szűk keresztmetszetek enyhülése támogatja az ipari tevékenységet. Az Ifo várakozása szerint a gazdasági teljesítmény 2023 első negyedévében valószínűleg enyhén csökken, a második negyedévben pedig stagnálni fog. Csak az év további részében várható a gazdaság élénkülése, amikor az inflációs ráta érezhetően csökken és a jövedelmek erőteljesen emelkednek. Mindent egybe vetve 2023-ra a német gazdaság teljesítménye vélhetően stagnálni fog.

A kölni IW gazdaságkutató intézet által január második hetében, néhány nappal a Szövetségi Statisztikai Hivatal első, 2022. évi adatai nyilvánosságra hozatala előtt kiadott előrejelzése szerint a németországi vállalatok üzleti várakozásai jelentősen romlottak az egy évvel korábbihoz képest. Miközben 2023-ra a cégek jó egy negyede várja üzleti tevékenysége bővülését, azok csaknem két ötöde visszaesést vár. Az építőiparban biztosra vehető egy komoly recesszió bekövetkezte, de az iparban is a borúlátó vállalatok dominálnak. A regionális megoszlást tekintve elmondható, hogy kisebb-nagyobb mértékben az ország valamennyi nagyobb térségben termelési várakozások romlását váró vállalatok vannak többségben.

A borúlátás oka a geopolitikai helyzetben, az energetika és a nyersanyag-problémák világszerte tapasztalható megjelenésében és a 2022-ben kialakult magas inflációban keresendő. S bár a gázhiány veszélye 2022 utolsó és 2023 első negyedévében, az ún. téli félévben messze nem annyira fenyegető, mint 2022 nyarán volt és az árak is mérséklődtek, a problémák megmaradtak és termelési zavarok sem kizárhatók. Az pedig csak 2023 folyamán válik látható, hogy a következő télen mennyiben áll majd biztos lábakon a gáz- és az energiaellátás, s hogy milyen erősek lesznek az esetleges ellátási nehézségek. 

Az vitathatatlan, hogy a német gazdasági előrejelzések 2022 végén figyelemre méltóan jobbak az ősz folyamán nyilvánosságra hozott előrejelzéseknél, ugyanakkor a vállalatok és az őket tömörítő szakmai szövetségek várakozásait nagyfokú óvatosság és visszafogottság jellemzi. Ezt látszik alátámasztani a kölni IW gazdaságkutató intézet 2022 novemberében 2.549 ipari, építőipari és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló felmérése.

Amely szerint 2022 végén az IW által megkérdezett vállalatok mindössze 32 százaléka tartotta kedvezőbbnek a maga aktuális üzleti helyzetét az egy évvel korábbinál, s mivel az aktuális helyzetüket rossznak tartó vállalatok aránya ugyancsak a teljes, a felmérésben részt vevő vállalati kör egyharmadára emelkedett, a korábban pozitív helyzetértékelést adott vállalatok 2021 őszén 30, 2022 nyarán pedig 16 százalékpontos többsége teljesen eltűnt. 

Az ez évre vonatkozó üzleti várakozások megítélése 2022 végén sokkal rosszabb volt a 2021 végén a 2022-re vonatkozó várakozások megítélésénél. A legutolsó, 2022. novemberi felmérésnél a negatív várakozásokat megfogalmazó vállalatok aránya jóval, 14 százalékponttal meghaladta a bizakodók arányát. Azaz: miközben a vállalatok jó egynegyede számolt 2023-ra az előző évinél magasabb termelési-szolgáltatási tevékenységgel, a forgalom visszaesésére számítók aránya megközelítette a 40 százalékot, a maradék 35 százalék pedig stagnálást valószínűsített. 

A három fő gazdasági ágazat közül

• az építőiparban egyértelmű a recesszió veszélye: ott növekedéssel a vállalatok csupán 15 százaléka számolt, miközben a termelés visszaesését csaknem 54, stagnálást pedig csaknem egy harmaduk feltételezett. 
• Az iparban is pesszimista várakozások voltak többségben (39 százalék), szemben az optimistákkal (28 százalék); a negatív várakozások mindenek előtt a fogyasztási cikkeket és az alapanyagokat gyártó vállalatoknál jelentkeztek.
• Végül a szolgáltatások területén a pozitív (29 százalék) és a negatív (32 százalék) várakozást megfogalmazó vállalatok csaknem kiegyenlítik egymást, míg a 2022. évivel azonos nagyságú forgalmat 40 százalék valószínűsített úgy, hogy a kereskedelemben tapasztalható negatív hangulatot kiegyenlítették az infokommunikációs technika és a média területén tevékenykedő vállalatok kedvező kilátásai.

Kép forrása

Regionális különbségek

Németország 16 tartományát az a kölni kutatók hét gazdasági térségbe tömörítve, az egyes térségekből érkező vállalati jelzéseket külön-külön dolgozták fel. 

Az országos átlagnál két térségben, nevezetesen Bajorországban és az Alsó-Szászországot, Schleswig-Holsteint, Hamburgot és Brémát magában foglaló északnémet térségben kedvezőbbek a 2023-ra vonatkozó várakozások, előbbiben a negatív várakozásokat tápláló vállalatok aránya csupán 6, míg utóbbiban 10 százalékponttal haladta meg az optimisták arányát. Baden-Württemberg mínusz 14 százalékpontos mutatója megfelel a szövetségi átlagnak, ezzel szemben Északkelet- (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Szász-Anhalt és Berlin), illetve Délnyugat-Németország (Hessen, Rajna-Pfalz, Saarvidék) mínusz 15 százalékpontos mutatója alig, míg Észak-Rajna-Vesztfália, az ország legnépesebb és egyben gazdaságilag legerősebb tartománya mínusz 17 százalékos mutatója 3 százalékponttal kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A Szászország és Türingia által alkotott Délkelet-Németország viszont erősen leszakadt, mert ott az óvatosabb várakozást megfogalmazó vállalatok aránya 30 százalékponttal, a szövetségi átlag több mint kétszeresével meghaladta az optimistákét.

A regionális felmérések értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az egyes térségek egymástól markánsan eltérő kiindulási pozíciókkal rendelkeztek. A világgazdasági hatások, a szállítói láncok zavarai nagyobb mértékben sújtották egyes, jellemzően az ipar, s ezen belül az autógyártás által dominált területeket; míg a gyógyszeripar egyik fellegvárának számító Rajna-Pfalz jóval kedvezőbb helyzetben indult, amit persze kétségkívül lerontottak a 2021 nyári súlyos árvízkatasztrófa következményei. Az orosz-ukrán háborúnak a gazdaságot sújtó terhei az átlagnál erőteljesebben mutatkoztak meg a Keleti-tenger térségében, valamint – mint már utaltunk rá – Délkelet-Németország Kelet-Európával korábban hagyományosan szorosabb gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó vállalatai körében.

„Németország történelmi méretű demográfiai szerkezetváltás előtt áll”

A szakképzett munkaerő hiánya egyre súlyosabb terhet jelent a német gazdaság számára. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet és a frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) közös foglalkoztatási barométere január közepén nyilvánosságra hozott eredményei szerint a német vállalatok csaknem felénél a negyedik negyedévben az üzleti aktivitás azért csökkent, mert nem állt rendelkezésre elegendő munkaerő. „Németország történelmi méretű demográfiai szerkezetváltás előtt áll" – fogalmazott Fritzi Köhler-Geib, az állami bankcsoport vezető közgazdásza.

Az üres álláshelyek átlagosan öt hónapig betöltetlenek. A kutatók következtetése: a munkaerőhiány állandósulása tartós recesszióhoz vezethet. „Ha ez így folytatódik, és a foglalkoztatottak száma demográfiai tényezők miatt csökken, akkor három-négy éven belül a bruttó hazai termék tartósan zsugorodó szakasza következhet be" – olvasható a két intézet közös elemzésében.

A szakképzett munkaerő hiánya különösen a szolgáltatási ágazatban okoz sok fejtörést.  Október elején az ágazatban működő vállalatok több mint 48 százaléka panaszkodott arra, hogy nem talál elég munkaerőt. A 7,5 ezer vállalatra kiterjedő felmérés tapasztalatai szerint összességében a nagyobb vállalatok jobban megszenvedik a szakképzett munkaerőhiányt, mint a kis- és középvállalkozások.

A szakértők a szakképzett munkaerő egyre drámaibb méreteket öltő hiánya fő okának a demográfiai fejlődést látják. Ha a szakképzett munkavállalók Németországba irányuló bevándorlása megszűnne, akkor a munkaképes korú németek száma 2040-re 9,3 millióval csökkenne, miközben a nyugdíjkorúak száma 4,7 millióval nőne - számolták ki a kutatók. Csak a következő három évben a hazai munkaerő létszáma várhatóan 1,5 millió fővel csökken.

A létszámcsökkenés fékezését szolgáló ellenintézkedésként a szakértők a nők, az idősebbek és a jelenleg munkanélküliek erőteljesebb munkába állítását javasolják. Ezen kívül növelni kell a külföldi munkavállalók bevándorlását. „A demográfiai változások olyan mélyre hatók, hogy egyszerre több kart kell meghúzni a jólét biztosításához és a nagy kihívásokkal szembeni megfeleléshez, azon belül mindenekelőtt a zöld és digitális gazdaságra való átálláshoz" – figyelmeztetett a KfW vezető közgazdásza.

Az elemzést Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. A bejegyzés elsődlegesen a gyartastrend.hu oldalon jelent meg.