A wiesbadeni székhelyű Szövetségi Statisztikai Hivatal február utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közleményében megerősítette korábbi számítását, mely szerint 2023-ban Németország gazdasági teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Míg az előző negyedévivel összehasonlítva a múlt év első három hónapjában 0,1 százalékkal növekedett, a második és harmadik negyedévben már stagnált, a negyedik negyedévben pedig 0,3 százalékkal csökkent a német GDP.

A múlt év végére a foglalkoztatottak száma új csúcsot ért el: az ország gazdasági teljesítményét akkor már mintegy 46,2 millió foglalkoztatott állította elő, fél százalékkal több, mint egy évvel korábban. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a kormány éves gazdasági jelentése nyilvánosságra hozatala napján az ország gyönge gazdasági növekedését a berlini szövetségi kormány egyik legfontosabb kihívásának nevezte. „Nem kérdés: ha 0,2 százalékos növekedésünk van az idei évben, akkor az túlságosan kevés" – mondta a hivatalánál fogva nyilvánosan ritkán megszólaló államfő az RTL és az ntv televízióknak adott nyilatkozatában.

A válságokból adódó veszteségek

A kölni IW gazdaságkutató intézet február harmadik hetében megjelent elemzése szerint az elmúlt négy év válságai – világjárvány, ukrajnai háború, legutóbb pedig a közel-keleti konfliktus – összességében 545 milliárd euró veszteséget okoztak a német gazdaságnak. Ez idő alatt a németek 400 milliárd euróval, fejenként mintegy 4.800 euróval kevesebbet költöttek fogyasztásra. 2020-ban és 2021-ben a járvány nagyban megnehezítette, sőt sokszor lehetetlenné tette a vásárlást és a szabadidő eltöltését: csak ebben a két évben a németek csaknem 250 milliárd euróval kevesebbet költöttek magánfogyasztásra - és helyette megtakarították a pénzüket. Összehasonlításképpen: a világjárvány előtt a fogyasztók átlagosan jövedelmük mintegy 10 százalékát tették félre, a világjárvány idején viszont ez az arány 16 százalékra emelkedett. A fogyasztói kiadások ezután sem nőttek, olvasható az elemzésben. „Az ukrajnai háború miatt az energiaköltségek megemelkedtek, és a világjárvány okozta megtakarítások gyorsan semmivé foszlottak. Aki korábban moziba járt vagy új cipőt vásárolt, annak a megemelkedett áram- vagy benzinárakat kellett kifizetnie. A magas infláció szintén korlátozta az ország polgárait polgárait a vásárlásban és a szabadidős tevékenységekben.”

A fogyasztók mellett a gazdaság is küzd a válságokkal, de más országokhoz képest e válságok Németországot érzékenyebben érintették. Ennek okai az ország iparának a nemzetközi kereskedelemtől való fokozott függésében keresendő. Ha a vállalatok világszerte kevesebbet fektetnek be például új gépekbe, az e javak fontos exportőrének számító német gazdaság megszenvedi ennek hatását.

Emellett – mivel az energiaigényes iparágak erősen képviselve vannak Németországban – a megemelkedett energiaköltségek szintén súlyos hatást gyakoroltak a német gazdaságra. A világjárvány és e válságok nyomán számos beruházás is elmaradt, s az ebből keletkező veszteséget a kölni gazdaságkutató intézet szakértői 155 milliárd euróra becsülik. Michael Grömling, az IW szakértője szerint „a beruházások hiánya csökkenti hosszú távon csökkenti az olyan kihívások kezelésének képességét, mint a digitalizáció, a szakképzett munkaerő hiánya és az éghajlatváltozás".

A kép illusztráció, forrás: Adobe Stock

Az első negyedévben várhatóan tovább csökken a német gazdaság teljesítménye

„Az olyan negatív tényezők, mint a gyenge külkereskedelmi kereslet, a tömegközlekedési sztrájkok, a munkaerő magas betegállománya, a geopolitikai feszültségek és az ellátási láncok e feszültségekből adódó késedelmei a várt gazdasági fellendülés további késéséhez vezethetnek" - olvasható a berlini szövetségi kormány február közepén nyilvánosságra hozott havi gazdasági jelentésében.

A kormány mindeközben a magánfogyasztás javulására és annak a gazdasági növekedésre gyakorolt serkentő hatására számít, mert - mint a jelentésben olvasható -, „a növekvő bérek és a csökkenő inflációs ráták miatt a magánfogyasztás az év folyamán valószínűleg helyreáll". Ennek azonban ellentmond, hogy a GfK piackutató intézet által számított fogyasztói barométer februárban nagyot zuhant, miközben a megtakarítási hajlandóság meredeken emelkedett.  

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza arra számít, hogy a német gazdaság teljesítménye – múlt év negyedik negyedévi 0,3 százalékos csökkenést követően – 2024 első három hónapjában tovább zsugorodik. A kormány is egyre pesszimistább, a február utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott éves gazdasági jelentésében – a félévvel korábbi 1,3 százalékkal szemben – 2024-re már csak 0,2 százalékos gazdasági növekedést jelez.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 0,7, illetve a kieli IfW világgazdasági intézet 0,9 százalékos növekedési előrejelzése – bár az őszi prognózisaikhoz képest csökkent – ma még meghaladja a kormányzat várakozását, de nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a márciusban mindkét kutatói műhely tovább mérsékli a növekedési mutatót. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is pesszimistább lett – a német gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzése a novemberben jelzett szint felére, 0,3 százalékra mérséklődött.

A berlini DIW gazdaságkutató intézet január utolsó napján nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése szerint a német gazdasági kilátások továbbra is borúsak. A 2022-es és 2023-as magas infláció miatti vásárlóerő-veszteség továbbra is terheli a magánháztartásokat - és így a német gazdaság számára fontos fogyasztói kiadásokat is. A német gazdaság exportorientált része viszont szenved attól, hogy a világgazdaság is kevés dinamikát mutat. Egyelőre „nem lehet arra lehetett számítani, hogy rögtön teljesen más lesz a hangulat, hiszen túl nagyok a korábbi évek gátló tényezői" – fogalmazott Timm Bönke, az intézet szakértője, aki szerint „a 2024. évi szövetségi költségvetésről januárban elért megállapodás némi bizakodásra ad okot. Érezhető fellendülés azonban még nem látszik, és a 2025-ös szövetségi költségvetés is bizonytalansággal terhes."

A szakszervezetekhez közeli, düsseldorfi székhelyű Makrogazdasági és Gazdaságkutató Intézet (IMK) február közepén ezzel szemben 0,3, míg a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) – 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúra-felmérése alapján – fél százalékos csökkenést valószínűsít.

Az IMK szakértői előrejelzésükben emlékeztettek arra, hogy a feldolgozóipar termelése decemberben ismét csökkent. A kutatók további negatív tényezőnek tartják a közelmúltban tapasztalt gyenge kiskereskedelmi forgalmat és a világjárvány előtti időszakhoz képest átlagon felüli számú vállalati csődöt.

Mivel az ipar megrendelései az utóbbi időben nőttek, a recesszió valószínűsége nem emelkedett tovább. Ezt a pozitív fejleményt azonban nem szabad túlértékelni – idézi a Handelsblatt Thomas Theobald, az IMK szakértője véleményét, mert a rendelésállomány gyors bővülése a repülőgépgyártásban jelentkező egyedi megrendeléseknek köszönhető, így azok kevésbé tükrözik a gazdaság alaplendületét.

Egyelőre „minden egyes hónappal nő annak a kockázata, hogy a több negyedév óta tartó gazdasági visszaesés krónikusan gyenge növekedésbe fordul át" - fogalmazott Sebastian Dullien, az IMK igazgatója. Aki szerint ebben a helyzetben pozitív jelzésekre van szükség mind az Európai Központi Bank, mind a német kormány részéről: „Az EKB-nak minél hamarabb csökkentenie kellene a kamatokat, a politikusoknak pedig reális, gyorsan ható intézkedéseket kellene kezdeményezniük". Ezek közé tartozik többek között a vállalatok számára az értékcsökkenési feltételek reformját is magában foglaló „növekedési esélyekről szóló törvény” hatályba lépése, amely azonban a szövetségi törvényhozás két háza közötti közvetítő bizottság február 21-i ülésén nem nyerte el a kormánypártok és az ellenzéki CDU/CSU vezette tartományok egyetértését, s csak valamikor március második felében kerül újra napirendre.

Berlin - Brandenburgi kapu. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A Bundesbank előrejelzése szerint a német gazdaság a mostani első negyedévben recesszióval nézhet szembe a sztrájkok számának növekedése miatt. Ennek következtében a bruttó hazai termék az első negyedévben ismét enyhén csökkenhet. „A gazdasági teljesítmény egymást követően második negyedévi csökkenésével a német gazdaság technikai recesszióba kerülne". 2023 negyedik negyedévében Európa legnagyobb gazdasága már 0,3 százalékkal zsugorodott.

A tudomány képviselői bírálnak, s egyben javaslatokat is tesznek

Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke egy, a közelmúltban adott sajtóinterjúban azért bírálta a koalíciós pártokat, mert azok nem értenek egyet alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben. Ezzel nagyfokú bizonytalanságot okoznak, s részben ők a felelősek a kialakult gazdasági helyzetért. A gazdaságban mérhető masszív bizonytalanság egyetlen más ipari országban sem olyan nagy, mint Németországban. „Ha a vállalatok nem tudják pontosan, merre tart a politika, akkor elhalasztják a nagyobb beruházásokat, vagy külföldön fektetnek be. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság stagnálásba ragadt.” Fuest szerint a német kormánynak minden bizonnyal megvannak a szükséges eszközei a problémák megoldásához. „A fő akadály az, hogy ez a koalíció nagyon-nagyon nehezen tud megegyezni egy közös irányvonalban." Ha a koalíció felismeri a helyzet súlyosságát és meg tud állapodni a megfelelő lépésekről, akkor nem lenne ok a pesszimizmusra.

A német gazdaság egy sor negatív tényezőtől szenved, figyelmeztetett az Ifo elnöke. „Mindegyik elviselhető lenne önmagában is, de a terhek tömege kezd komoly problémává válni." A problémák sora a drága energiaárakkal kezdődik, folytatódik a magas kamatlábakkal, és súlyosbítja a világszerte rosszul teljesítő ipar. Ráadásul „a bürokrácia jelentősen megnőtt az elmúlt években." Az adóterhek nemzetközi összehasonlításban nagyon magasak, a munkaerő-kínálat pedig egyre szűkül. Ezen túlmenően Fuest rámutatott az olyan strukturális problémákra is, mint a demográfiai változás: „Egy olyan helyzet felé haladunk, amelyben a munkaerő csökken. És ez sok befektetőt aggaszt".

A megoldás lehetőségeit illetően Fuest az adósságfék enyhítése ellen emelt szót. „Nem hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben van értelme az adócsökkentéseket teljes egészében hitelből finanszírozni" – mondta. Az adósságfék megtartásából adódó terhek legalább egy részét a költségvetési bevételekből kellene finanszírozni. „Bár népszerűtlen, de az államnak a fogyasztói és szociális kiadásokon kellene spórolnia, és átcsoportosítania a forrásokat".

Az adósságfék rákényszeríti a politikusokat prioritások felállítására, s elegendő mozgásteret ad az államnak a gazdaságilag ésszerű eladósodáshoz. Ellenkező esetben az elosztási csatározások csak a jövőbe tolódnának. Fontos beruházásokhoz, melyekre Németországnak szüksége van, a Bundestag kétharmados többségével egy külön alap létrehozása is lehetséges, mondta Fuest. Aki a chipipar és az akkumulátorgyárak létesítéséhez nyújtott támogatásokat rossz megközelítésnek tartja. „A jólétet azok a vállalatok teremtik meg, amelyek adót fizetnek, nem pedig azok, amelyek támogatásokat kapnak."

Ulrike Malmendier, az „öt bölcs” néven ismert független szakértői tanács tagja szerint sok jel utal arra, hogy – a 2023 negyedik negyedévi 0,3 százalékos csökkenés után - a bruttó hazai termék (GDP) mennyisége 2024 első három hónapjában tovább mérséklődik. A visszaesés egyik fő okát a kaliforniai Berkeley egyetemen oktató közgazdász professzor – a Bundesbank szakértőivel egyetértve - a közelmúlt sztrájkhullámai a gazdasági gyakorolt hatásában látja.

A kilátások közép- és hosszú távon sem rózsásak. A ledolgozott munkaórák száma csökken. A lakosság elöregedett, a fiatalabb generáció pedig kevesebbet akar dolgozni. Ezen csak a bevándorlás segíthet, „hogy őszinte legyek, minden olyan munkaerő bevándorlása, amely Németországban akar dolgozni" – fogalmazott Malmendier. A problémát nem lehet csak a háztartási munkával és a nők több munkaórájával megoldani. „Ez nem lesz elég. Migrációra van szükségünk".

Malmendier szerint több ösztönzést kellene nyújtania a beruházásokhoz, például a leírási szabályok változtatásával és a bürokratikus előírások csökkentésével. A kormánynak emellett nem lenne szabad csak a hagyományos iparágakra, azaz a gépgyártásra, az autóiparra és a vegyiparra összpontosítania. A mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a környezettechnológia területén működő fiatal vállalkozásokat is támogatni kell.

Az érdekképviseleti szervezetek a telephelyi feltételek javításáért

A nagy gazdasági szervezetek közben arra panaszkodnak, hogy a német vállalatok nemzetközi viszonylatban egyre kevésbé versenyképesek - a nemzetközi összehasonlításban magas adóterhek és a magas energiaköltségek miatt. Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára szerint Németországnak, mint üzleti telephelynek sürgősen jobb keretfeltételekre - például kevesebb bürokráciára, alacsonyabb adóterhelésre és a migránsok gyorsabb integrációjára - van szüksége. „Jó javaslatokból nincs hiány. A politikusoknak nem csak beszélniük kell az üzleti élet feltételeinek javításáról, hanem végre cselekedniük is kellene."

A kb. 1 millió, jellemzően közép- és kisvállalatot reprezentáló Német Kézműipari Szövetség (ZDH) elnöksége szerint „a jelentősen lefelé módosított gazdasági előrejelzés egyértelmű üzenetet közvetít a politikusok felé: nincs többé idő az alapelvekről szóló hosszú politikai vitákra, és pláne nincs többé idő a politikai taktikázásra, sem állami, de még kevésbé szövetségi szinten. Most tényleg itt az ideje cselekedni!Minden politikai döntésnek arra kell irányulnia, hogy visszatérjünk a növekedési pályára. Jelenleg a vállalatok túl nagy nyomás alatt vannak, túlságosan le vannak kötve, s ugyanakkor sok helyen nem megfelelő infrastruktúrával szembesülnek. Valódi, strukturális reformokra van szükség a gazdaság újjáélesztéséhez, a beruházások ösztönzéséhez és az előttünk álló átalakítási feladatok megoldásához. … A politikusok feladata a vállalatok fékjének oldása, a terhek megszüntetése, a teljesítmény megbecsülése és a kiszámíthatóság megteremtése” - olvasható a Német Kézműipari Szövetsége nyilatkozatában.

A szövetségi kormány éves gazdasági jelentése

„Németország növekedési válságban van - és a gazdaság kilátásai is borúsak. A német gazdaság <zord vizekre> evezett” - fogalmazott Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter a szövetségi kormány éves gazdasági jelentése február 21-i bemutatásakor, beismerve, hogy „lassabban jövünk ki a válságból, mint reméltük". A kormányzat az idei évre – mint már említettük - az őszi előrejelzés 1,3 százalékos előrejelzését több mint egy százalékponttal mérsékelve csupán 0,2 százalékos mininövekedést vár úgy, hogy a következő évekre is gyönge, a 2028-ig terjedő időszakban évi átlagban fél, (ezen belül 2025-re 1,0 százalékos) növekedést valószínűsít.

A kormányjelentés bemutatásakor Habeck felhívta a figyelmet arra, hogy két évvel az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után a háború továbbra is terhet jelent a német gazdaságra - részben azért, mert az ország korábban nagymértékben függött az orosz energiaellátástól. A gyenge növekedés további okai: Németország erős exportgazdaságát a gyenge világgazdaság hátráltatja. A kamatlábak emelkedése kevesebb beruházáshoz vezetett, ami különösen negatívan hat az építőiparra. Habeck emellett az átlagon felüli betegállományt, továbbá a szövetségi kormánynak az alkotmánybíróság költségvetési döntése miatt fennálló takarékossági kényszerét is a fejlődést hátráltató tényezők közé sorolta. A zöldpárti politikus a hosszú évek alatt felhalmozódott problémákról is beszélt. Konkrétan ezek közé tartozik a részben leromlott közlekedési infrastruktúra, a digitalizáció hiányosságai például a közigazgatásban, a túlzott bürokrácia, az oktatási rendszer problémái - és nem utolsósorban a társadalom elöregedése.

 Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter útban az éves gazdasági jelentés bemutatójának helyszíne felé. Fotó: Deutsche Wirtschaftsnachrichten

„A legnagyobb strukturális probléma a szakmunkások és a munkaerő hiánya" – mondta a miniszter. Hivatalosan 700 ezer üres álláshelyet tartanak nyilván Németországban, de a be nem jelentett munkahelyek száma ennél jóval magasabb. A szakképzett munkaerő hiánya az egyik fő oka annak, hogy a kormány belátható időn belül alacsony gazdasági növekedést feltételez.

Habeck világossá tette, hogy ezért új irányvonalra van szükség. „A helyzet rendkívül nagy kihívást jelent". Fel kell gyorsítani a bürokrácia csökkentését, s hatékonyabban kell küzdeni a szakképzett munkaerő hiánya ellen. A nyugdíjkorúak önkéntes munkavégzését megfelelően meg kellene fizetni, s felgyorsítani a külföldről érkező bevándorlást. Sürgősen meg kell vizsgálni azt is, hogy miért van 2,6 millió fiatal szakképesítés nélkül, mint ahogy azt is vizsgálat tárgyává kell tenni, milyen ösztönzőkkel lehetne növelni a nők foglalkoztatását. Ennek érdekében a jelentés említést tesz a szülés utáni fizetett szabadságnak az anya partnere által történő igénybevételének lehetőségéről, elősegítendő a család és a karrier összeegyeztethetőségét. Az elmúlt hetekben mind Habeck, mind Lindner világossá tette, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a gyönge növekedési kilátások javítására, de a meghozandó intézkedéseket illetően sok tekintetben nem jutottak egyetértésre és a kormány két kulcsfigurája az éves gazdasági jelentésben sem oldotta fel az adó- és pénzügypolitikával kapcsolatos alapvető konfliktusukat. Kétségtelen, mindketten alacsonyabb adókkal akarják terhelni a németországi vállalatokat.

Habeck azonban ezt az "átalakító kínálati politika" részeként kívánja megvalósítani, ami alatt a klímasemlegesség felé vezető úton lévő vállalatok célzott állami támogatását érti, például az új technológiák adókedvezményeivel. Lindner ezzel szemben olyan „dinamizáló csomagról" beszélt, amely elsősorban a bürokrácia fokozott csökkentését irányozza elő. Ő is adócsökkentést akar, új adósság nélkül. Ezért van az, hogy az adójavaslatok, amelyeket az elmúlt hetekben még mindketten lelkesen szorgalmaztak, csak általánosságban szerepelnek az éves gazdasági jelentésben. „A nominális adókulcsokat tekintve a németországi vállalatok terhei nemzetközi összehasonlításban nagyon magasak" – írja a Handelsblatt. Az alacsonyabb adók több beruházásra ösztönözhetnének. Nagyszabású adóreformokra azonban nincs lehetőség – idézi az üzleti napilap egy, a jelentés elkészítésében részt vevő kormányzati szakértőt.

 Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter a kormány éves gazdasági jelentése bemutatásakor Fotó: Carsten Koall/dpa

Jó hír, hogy az infláció megszelídült. A fogyasztói árak emelkedése az idén a múlt évi 5,9 százalék felére, várhatóan 2,8 százalékra csökken. Az elmúlt években az infláció felemésztette a béremelkedéseket, azonban az idén a béremelések meghaladják az inflációs rátát. A kormányzati várakozások szerint a munkavállalók el is költik majd a pótlólagos bevételüket, fellendítve ezzel a magánfogyasztást. Habeck azonban arra is rámutatott, hogy a lakosság bizonytalan a gazdaság jövőjével, többek között a következő gáz- és villanyszámlák nagyságával kapcsolatban.

A kormány gazdasági jelentése szerint az export – a múlt évi 1,8 százalékos visszaesés után – az idén 0,6 százalékkal bővül; ami azt jelenti, hogy egyelőre nem sikerül elérni a 2023. évi szintet.

A nagy gazdasági szervezetek közben arra panaszkodnak, hogy a német vállalatok nemzetközi viszonylatban egyre kevésbé versenyképesek - a nemzetközi összehasonlításban magas adóterhek és a magas energiaköltségek miatt. Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára szerint Németországnak, mint üzleti telephelynek sürgősen jobb keretfeltételekre - például kevesebb bürokráciára, alacsonyabb adóterhelésre és a migránsok gyorsabb integrációjára - van szüksége. „Jó javaslatokból nincs hiány. A politikusoknak nem csak beszélniük kell az üzleti élet feltételeinek javításáról, hanem végre cselekedniük is kell."

A Tagesschau, az ARD közszolgálati tévécsatorna híradója a német gazdaság helyzetéről szóló tudósításában a baden-württembergi Waiblingenben működő Stihl cég, a világ vezető motorfűrészgyártójának példáján mutatta be azon mind vállalatok példáját, melyek az ottani telephelyi feltételek kedvezőbb volta miatt nem belföldön ruháznak be, hanem külföldre helyezik termelési tevékenységüket. A Stihl esetében ez svájci beruházást jelent, ahol a magasabb bérköltségek ellenére a termelési költségek összességében alacsonyabbak a németországinál.

Egy másik cég, a Meyer Burger napelemgyártó vállalat pedig a szászországi Freibergben 500 főt foglalkoztató üzeme heteken belül esedékes bezárásáról és termelése az Egyesült Államokban tervezett felfuttatásáról tájékoztatott. A cég a lépést azzal indokolta, hogy „még nem született döntés a napelemmodulok túlkínálatából és dömpingáraiból adódó piaci torzulások orvoslására irányuló politikai támogatási intézkedésekről". A DPA hírügynökség információi szerint a napenergia-ipar más gyártói is azzal fenyegetőztek a közelmúltban, hogy bezárják helyi üzemeiket: Kína árdömpinggel árasztja el a napelemmodulok piacát, s az ipar németországi fenntartásához szerintük az állam által nyújtott pénzügyi támogatásra lenne szükség.  

Az Ifo szerint februárban az iparban romlott, a szolgáltatási szektorban javult az üzleti légkör

A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló ún. ifo-index februárban kis mértékben javult, a januári 85,2 pontról 85,5 pontra emelkedett. Ezen belül az aktuális üzleti helyzetre vonatkozó jelzőszám – 86,9 pont – hajszálra megegyezik a januárival, az üzleti légkör 0,3 pontos javulása az üzleti várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus szerény mértékű enyhülésének köszönthető.

Az egyes főbb gazdasági tevékenységek közül a feldolgozóiparban a nemzetgazdaság átlagával ellentétben az üzleti klímaindex romlott. Az érintett vállalatok utoljára 2020 szeptemberében értékelték ilyen rossznak az aktuális üzleti helyzetet, s a várakozások is szinte ugyanolyan pesszimisták maradtak, mint korábban. A rendelésállomány csökkenése töretlenül folytatódik, a vállalatok további termeléscsökkentéseket jeleztek. (Itt említjük meg, hogy az exporttevékenységet folytató iparvállalatok körében – a feldolgozóipar összességével szemben – februárban némileg javult az üzleti légkör, bár – mint Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője fogalmazott - „a német exportipar jelenleg alig profitál a világgazdasági fejlődésből", ezért "még bőven van lehetőség a javulásra". A külkereskedelmi kapcsolatok szempontjából volumenhordozónak számító ágazatok közül az elektronikában javultak az exporttal kapcsolatos üzleti várakozások, a gépeket és berendezéseket exportálók körében ezzel szemben 2020 júniusa a legalacsonyabb szintre estek a várakozások, s az autógyártók, valamint a fémiparban tevékenykedő vállalatok körében is folytatódott az exportkilátások gyöngélkedése. Az Ifo jelentése szerint csupán néhány ágazat számít továbbra is az export növekedésére; ezek közé tartoznak az élelmiszer- és italgyártók, valamint az üveg és kerámiaipar.)

A szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében összességében javult az üzleti klíma: aktuális üzletmenetük megítélését illetően elégedettebbekké váltak, ugyanakkor a várakozásaik – bár januárban kis mértékben azok is javultak - még mindig pesszimizmus jellemzi. A megrendelések gyöngén alakulnak.

A kereskedelmi szektorban tovább csökkent az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám. A kiskereskedők érezhetően kevésbé elégedettek a jelenlegi üzleti helyzettel, a várakozások viszont kissé javultak. Ennek ellenére még mindig nagy a szkepticizmus a következő hónapok kilátásait illetően.

Az építőiparban az üzleti légkör a rendkívül alacsony szinthez képest enyhén javult. Ez azonban az aktuális helyzet korábbinál kissé jobb megítélésének köszönhető, ezzel szemben az üzleti várakozások 1991 óta a legalacsonyabb szintre zuhantak.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

 Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák
piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!