2023 első heteiben egyre bizakodóbbá váltak mind a szövetségi kormány, mind a gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó németországi kutatói műhelyek. Pesszimista hangok legfeljebb egyes vállalati/vállalkozói szervezetek várakozásaiban tapasztalhatók.

Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár egy január közepén a Bloomberg főszerkesztőjének adott interjúban még annak a reményének, kb. két héttel később, az új státuszt kapott Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) alakuló közgyűlésén pedig már annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a német gazdaság – a korábbi aggodalmakkal ellentétben, az ukrajnai háború folytatódása és az annak következtében fellépett energiaválság ellenére – elkerüli a recessziót.

A német gazdaság – úgy tűnik - jobban átvészeli a gázválságot, mint azt akár néhány héttel korábban gondolták, különös tekintettel arra, hogy a gázellátás diverzifikálása a gazdaság működtetésének egyik fontos tényezője. A gázválság átvészelése nem utolsósorban a szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhető, ami nagyban hozzájárult a földgáz takarékos felhasználásához.

Nürnberg belvárosa (kép forrása)

Scholz immár több mint egyéves hivatali idejét az Ukrajna ellen az orosz vezetés indított háború után az energiaügy uralta. Sürgős intézkedésekre volt szükség Németország energetikai sebezhetőségének enyhítése érdekében, ami – egyebek között – három, a cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas terminál rekordgyorsaságú megépítésében öltött testet. 

A szövetségi kormány a kamarai rendezvény másnapján Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter által bemutatott, „Wohlstand erneuern”, azaz „A jólét megújítása” címet viselő, (a www.bmwk.bund.de honlapon elérhető) éves gazdasági jelentésében 2023-ra a bruttó hazai termék 0,2 százalékos növekedését valószínűsíti, ami több mint fél százalékponttal magasabb az október közepén, az energiaválság hatására jelzett 0,4 százalékos visszaesésnél. Ezek szerint Németország GDP-je az idén várhatóan nem zsugorodik, hanem kis mértékben bővül, minden valószínűség szerint alátámasztva azt a véleményt, mely szerint, ha a válságot nem is sikerült még teljesen leküzdeni, a német gazdaság nem fog mély recesszióba csúszni vagy ha mégis, az megmarad a technikai recesszió szintjén.

Habeck hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán kialakult gazdasági válság most már kezelhető. „Németország megmutatta rugalmasságát, és gazdaságilag nagyon jól teljesített." Elmondta, hogy a kezdetben nagyon pesszimista előrejelzések – a gázhiány esetére történelmi visszaeséstől tartottak - elmaradtak. „Az energiaellátás továbbra is biztonságos és stabil."

A jelentés részletesen bemutatja, Németország hogyan állt helyt a válságban. „Az ország az Ukrajna elleni orosz támadó háborúval és az azzal kapcsolatos energiaválsággal szemben is erőt mutatott. Különösen a következetes állami fellépés tette kezelhetővé a válságot. Emellett a német gazdaság alkalmazkodóképesnek és rugalmasnak bizonyult. A fogyasztók is megtették a magukét, hiszen rengeteg energiát takarítottak meg, hogy Németország jól vészelje át a telet.”

Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően a 2023-as gazdasági kilátások jobbak, mint amire az őszi előrejelzésben számítottak. A szövetségi kormány az októberben feltételezett 0,4 százalékos csökkenéssel szemben az idei évre a bruttó hazai termék összességében 0,2 százalékos növekedésével számol.

A kormány reményei szerint a vállalatok visszanyerik a gazdasági fejlődésbe vetett bizalmukat, s a hangulat javulása a beruházások élénkülésében ölt testet. A gép- és berendezés-beruházások volumene a 2022. évi 2,5 százalék után az idén várhatóan 3,3 százalékkal bővül. A lakossági fogyasztás mennyisége – a múlt évi 4,6 százalékos növekedést követően – az idén várhatóan 0,2 százalékkal, az állam fogyasztási kiadásai pedig 0,4 százalékkal elmaradnak a tavalyitól.

A szövetségi kormány azzal számol, hogy az év folyamán a világgazdaság élénkül, melynek nyomán az export mennyisége 2,2, míg az importé 1,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

A munkaerőpiac várhatóan „nagyon stabil" marad. A kormány arra számít, hogy a foglalkoztatottak száma, amely tavaly elérte a csúcsot jelentő 45,7 millió főt, az idén éves átlagban 0,3 százalékkal 160 ezer fővel tovább bővül, a munkanélküliségi ráta pedig csupán kismértékben, a múlt évi 5,3 százalékról 2023-ban 5,4 százalékra emelkedik. Az infláció a 2022. évi 7,9 százalékról az idén a még mindig rendkívül magasnak számító 6,0 százalékra mérséklődik.

Rostock (kép forrása)

A 2023. évi gazdasági jelentés az előrejelzésen túlmenően a szövetségi kormány legfontosabb gazdaság- és pénzügypolitikai prioritásait is tartalmazza.

Ezek a következők:

1. Biztonságos energiaellátás, az átalakulási folyamat felgyorsítása

A szövetségi kormány egy rövid távon végrehajtott intézkedéscsomaggal jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy elkerülhető legyen az idei télen a gázhiány, és hogy a megemelkedett energiaárak miatt a terhek mérséklődjenek. Erre építve fel kívánja gyorsítani az üvegházhatású gázoktól mentes gazdaságra való áttérést. A hangsúly itt a megújuló energiák bővítésére helyeződik. A 2022-re szóló - nemzeti és európai - intézkedéscsomagok a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedésének irányát jelölték ki. Ugyanakkor fontos, hogy az állam célzott beruházásokat eszközöljön a zöld gazdaság fejlesztésére. Emellett jövedelmezővé kell tenni a vállalatok számára az éghajlatbarát beruházásokat.

2. A versenyképesség erősítése, kínálati politikák kialakítása

Az erős zöld gazdaság kiépítéséhez elengedhetetlen Németország mint vonzó befektetési helyszín megerősítése, valamint az ipar, illetve a kis- és középvállalatok versenyképességének előmozdítása. A magánberuházásokat célzottan ösztönözni kell, például az adóleírási szabályok - például a degresszív értékcsökkenés és a szuperleírások - javításával. Emellett a szövetségi kormány törekszik az ipari áram árának kialakítására, hogy az ipar versenyképes maradjon az átalakulásban. Csökkenteni kívánja a felesleges bürokráciát az eljárások gyorsabbá tétele céljából.

A szakképzett munkaerő biztosítása kulcsfontosságú tényező Németország mint befektetési és ipari telephely számára. A szakképzett munkaerő-stratégia során a szövetségi kormány egy modern bevándorlási törvény révén kívánja erősíteni a szakképzett munkaerő beáramlását. Fontos továbbá a részmunkaidős és önkéntes hosszabb időskori munkavégzés lehetőségeinek növelése.

3. A stratégiai szuverenitás megerősítése, a kereskedelempolitika újraszabályozása

Az ország és Európa jólétének megőrzése és megújítása érdekében a szövetségi kormány erősíti a stratégiai szuverenitást és a gazdasági ellenálló képességet Németországban és az Európai Unióban. Ehhez szigorú szociális és környezetvédelmi normákon alapuló kétoldalú uniós kereskedelmi megállapodásokra van szükség, amelyeket az EU európai és nemzetközi szinten is támogat. Emellett intenzíven együttműködik uniós partnereivel olyan európai kezdeményezésekben, mint például a Clean Tech Europe.

Deutsche Bank: „Recesszió? Milyen recesszió?”

A Deutsche Bank szintén január utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése megerősíti, hogy mind Németország, mind – tágabb kitekintésben – az euró-övezet nagy valószínűséggel elkerüli azt a recessziót, amitől korábban az ukrajnai háború és az energiaválság miatt tartani lehetett.

A DB Research, a Deutsche Bank kutatási részlegének közgazdászai szerint a gazdaság 2022 nyár vége óta meglepően kedvező irányú fejlődést mutat. Úgy ítélik meg, hogy Európa megbirkózott az energiaválsággal. „A raktárak tele vannak. A benzinárak csökkennek. Az infláció csökken és a bizonytalanság is mérséklődik" – írják a DB szakértői, akik egy teljes százalékponttal emelték a gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi előrejelzésüket. Ezek szerint Németország esetében a múlt évivel megegyező nagyságú GDP-re, az euró-övezet esetében pedig összességében fél százalékos növekedésre számítanak.

(kép forrása)

A DB Research ugyanakkor csökkentette az inflációs rátára vonatkozó előrejelzését. Európában a fogyasztói árak a korábban várt 7,5 százalék helyett csak 5,8 százalékkal emelkednének az év átlagában, Németország esetében pedig a 7,2 százalékról 6,5 százalékra, (a szövetségi kormány által jelzettnél fél százalékponttal magasabb szintre) mérsékelte az inflációs előrejelzést.

A vállalatok hangulata tovább javult, de jónak még nem nevezhető

A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalatvezető megkérdezése alapján számított és január hetében nyilvánosságra hozott Ifo-index az üzleti légkör a szeptemberi mélypont óta tartó javulása folytatódását mutatja: a koraőszi 84,2 pontról decemberre 88,6, januárra pedig 90,2 pontra emelkedett. „A német gazdaság hangulata jobb a hónapokkal korábbinál, de messze van még attól, hogy jónak lehessen nevezni”, írja az Ifo-jelentést ismertetve Romanus Otte, a Business Insider szakírója. 

Az üzleti légkör megítélése – mint ismeretes – két elemből tevődik össze:

• az aktuális üzleti helyzet megítélése – a decemberi 94,4-ről 94,1 pontra – kismértékben ugyan romlott;
• de a következő hat hónapra vonatkozó várakozások megítélése a szeptemberi mélypontról – 75,1 pont – decemberre 83,2, januárra pedig 86,4 pontra tovább emelkedett.

A főbb gazdasági tevékenységek közül a feldolgozóiparban a vállalatok mind a jelenlegi helyzetüket, mind az első félévre vonatkozó várakozásokat a korábbinál kedvezőbben értékelték. A rendelésállomány ugyan csökkent, de az továbbra is magas szinten van. A következő hónapokban a termelés növekedése valószínűsíthető.

A szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében az üzleti légkör szintén javult, ami a következő féléves kilátások javulásából adódik. Ezzel szemben a jelenlegi üzletmenet kevésbé jól alakul. Ez különösen igaz a szállításra és a logisztikára, valamint a szállodaiparra és a vendéglátóiparra.

A kereskedelmi vállalatok üzleti légkörét jellemző mutatószám figyelemre méltó mértékben emelkedett, ami a jelenlegi helyzet „kissé pozitív” megítéléséből és az üzleti kilátásokra vonatkozó várakozások javulásából adódik.

A négy alapvető gazdasági ágazat közül a legnehezebb helyzetben levő építőiparban kis mértékben javult az üzleti légkör megítélése, ami két ellentétes irányú változás, nevezetesen az aktuális üzleti helyzetre jellemző elégedettség enyhe romlásából és a következő hónapokra vonatkozó pesszimizmus enyhüléséből tevődik össze. (Megjegyezve, hogy a szövetségi kormány éves gazdasági jelentésében a múlt évi 1,6 százalékos csökkenés után az építési tevékenység újabb, 2,8 százalékos visszaesését valószínűsíti.)

Remény az export bővítésére  

A müncheni gazdaságkutató intézet fentiekben idézett felmérése szerint a német exportőrök körében januárban javult a hangulat, azaz elmondható, hogy a külföldi üzletben érdekelt vállalati kör az év elejétől új lendületet remél.

Az egyes gazdasági ágazatok közül az élelmiszerfeldolgozók és italgyártók az elkövetkező hónapokban jelentős exportnövekedésre számítanak. A vegyiparban is visszatért az optimizmus: félévnyi pesszimista várakozás után most sok vállalat számol azzal, hogy növelni tudja exportját. Az autóipar is magasabb külföldi eladásokra számít, a megelőző két hónaphoz képest azonban érezhetően kisebb növekedés valószínűsíthető. A gép- és berendezésgyártók körében jelenleg kevés a lendület. A fémipari vállalatok csökkenő külföldi eladásokat várnak, s ez vonatkozik a bútoriparra is.

Januárban a fogyasztói hangulat is javult, de hosszabb távon veszély fenyegeti a jólét fenntartását 

Az elmúlt évben az 1,9 százalékos gazdasági növekedés fő hajtóereje keresleti oldalon a magánfogyasztás emelkedése volt, melynek mértéke – mint már utaltunk rá – elérte a 4,6 százalékot. A nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet felmérése szerint – a megelőző hónapok mélyrepülése után – az év első hónapjában kissé javult a fogyasztói hangulat és februárban további javulás várható. (Bár – mint már szintén utaltunk rá – a szövetségi kormány gazdasági jelentése ez évre a magánfogyasztás 0,2 százalékos csökkenését vetíti eőre.)

Az intézet szakértője szerint az energiaárak kevésbé meredek emelkedésének köszönhető, amihez a szövetségi kormány költségcsökkentő intézkedései is hozzájárultak. Rolf Bürkl szerint „a fogyasztói hangulat szintje még mindig nagyon alacsony, de a pesszimizmus az utóbbi időben enyhült”. A kevésbé borús hangulat ellenére az idei év továbbra is nehéz lesz a hazai gazdaság számára többek között azért, mert a magánfogyasztás – többek között a fűtési célra félretett megtakarítások növekedése folytán, a múlt évben tapasztaltakkal ellentétben - nem lesz képes nagymértékben hozzájárulni az általános gazdasági fejlődéshez.

A munkaerőhiány egyre nagyobb terhet jelent a fejlődésre

A frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) egy, a szintén januárban nyilvánosságra hozott tanulmányban „a tartósan stagnáló, esetleg látens módon zsugorodó jólét korszakának veszélyére” figyelmeztetett. A jelenség oka a szakképzett munkaerő-kínálat csökkenésében és a vállalatok termelési tevékenysége gyöngeségeiben keresendő, mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva Fritzi Köhler-Geib, az állami fejlesztési pénzintézet vezető közgazdásza. (Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter az éves gazdasági jelentés bemutatásakor elhangzott tájékoztatója szerint a be nem töltött állások száma ez idő szerint eléri a 800 ezret.)

A szakképzett munkaerő hiánya már minden második vállalatot hátráltat. Emellett az egy alkalmazottra jutó munkatermelékenység 2012 óta évente csak 0,3 százalékkal nőtt. Ha a termelékenység növekedése továbbra is ilyen gyenge marad, és a képzett munkaerő hazai kínálatának csökkenése fokozódik, ez fordulópontot jelentene: „Németország még ebben az évtizedben a tartósan stagnáló, esetleg kúszó módon csökkenő jólét korszakába lépne”, figyelmeztetett a KfW szakértője. Aki szerint – a szövetségi kormánnyal egyetértve - a kialakult veszélyhelyzet ellen három intézkedéssel lehet védekezni: több munkavállaló, (elsősorban nők) munkába állításával, több munkaképes korú bevándorlónak az országba vonzásával, továbbá a munka-termelékenység növelésével.

A vállalati szféra igényei – a kamarai szövetség által összefoglalva

Január végén, néhány nappal Scholz kancellárnak a kamarai rendezvényen való részvétele és a szövetségi kormány éves gazdasági jelentésének bemutatása előtt a DIHK egy olyan tízpontos katalógust hozott nyilvánosságra, melynek középpontjában a telephelyi feltételek javítását szolgáló állami feladatok leltárba foglalása állt.

„Most határozottan kell cselekednünk, mind az üzleti életnek, mind a politikának. Mert az elmúlt évek megmutatták, hogy államunk gyakran nem eléggé cselekvőképes és semmiképpen sem elég gyors. Az üzleti szféra évek óta felszólítja a politikusokat, hogy racionalizálják és digitalizálják az adminisztratív eljárásokat, egyszerűsítsék és egységesítsék az engedélyeket – annak érdekében, hogy a vállalatok összességében agilisabbá váljanak. A felhívások eddig szinte mindig meghallgatás nélkül maradtak, melynek következtében fokozatosan elveszítjük Németország, mint üzleti telephely klasszikus előnyeit: megbízható és átlátható hatóságok, biztonságos energiaellátás, jó oktatás, elegendő szakképzett munkaerő, jó közlekedési infrastruktúra. ... Míg a vállalatok és a polgárok nagyfokú rugalmasságot mutatnak, az állam túl gyakran marad merev és mozdulatlan.”

            „A szükségletek és a valóság közötti szakadék riasztó méreteket ölt. Ami egyre inkább megingatja a vállalkozások bizalmát a működő államban, gyöngítve a vállalkozásokat, amelyeknek egy gyors, hatékonyan működő hatóságokkal rendelkező állam hátszelére van szükségük. Csak így lesznek képesek biztosítani a munkahelyeket és a jólétet, csak így lesznek sikeresek a beruházások és a vállalkozásalapítás.” … „Ha az állam és a közigazgatás most nem bizonyítja, hogy képes cselekedni, akkor a politikába vetett bizalom továbbra is elveszik - ami negatív következményekkel jár országunk gazdasági szubsztanciájára és ezáltal a társadalmi kohézióra is. Ezzel szemben a politika a vállalkozások és a munkavállalók számára megfelelő irányt szabva a vállalkozásokba történő több befektetésnek is lendületet adhat”, olvasható a kamarai szövetség www.dihk.de honlapján elérhető, a vállalkozások tevékenységének támogatását sürgető követelések indoklásában.

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. A bejegyzés elsődlegesen a gyartastrend.hu oldalon jelent meg.