A német ipari és kereskedelmi kamarák 1.800, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban aktív szerepet vállaló iparvállalat körében ez évben is elkészítették a német ipar külföldi befektetési szándékairól szóló felmérésüket, melynek eredményeit a kamarai szövetség (DIHK) április közepén hozta nyilvánosságra.

Az év eleji konjunktúra-felmérés keretében adott válaszok szerint az 1.800 iparvállalat csupán 41 százaléka tervez külföldi beruházást. Ez

• 2009, az akkori nagy pénzügyi-gazdasági válság óta, (amikor ez az arány 40 százalék volt), a legalacsonyabb arány,
• különösen nagy mértékben visszaesett a 2017. évi 49 százalékos rekordhoz képest, s
• 3 százalékponttal a 2022. évi 44 százaléknál is alacsonyabb.

A kamarai szövetség értékelése szerint a német iparvállalatok külföldi beruházási szándékai visszaesésének okai alapvetően három tényezőben, nevezetesen

• „az energiaárak válságában”,
• a nemzetközi konjunktúra lefékeződésében, valamint
• a nemzetközi kereskedelmet érintő akadályok kiszélesedésében keresendők.

„Az, hogy szinte minden harmadik vállalat, amely külföldön akar befektetni, a romló németországi költségszerkezetre reagál. Ennek ébresztőnek kellene lennie a politikai döntéshozók számára, hogy javítsák a németországi telephelyi feltételeket" – mondta a felmérés eredményeit értékelve Volker Treier, a DIHK külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese. „A felmérés eredményei szerint azok az ipari vállalatok, amelyek költségmegtakarítás céljából külföldön fektetnek be, alacsonyabb beruházási és foglalkoztatási tervekkel rendelkeznek itthon is, mint az átlagos ipari vállalatok összességében. Ez megkülönbözteti őket azoktól a vállalatoktól, amelyeknek a külföldi befektetések indítéka a piacfejlesztés vagy az értékesítés. Ezek többet fektetnek be itthon, és az átlagosnál magasabb foglalkoztatással terveznek."

A főtitkár-helyettes külön rámutatott arra, hogy a felmérés eredményei szerint 2023 elején az ipari cégek csupán 41 százaléka tervez külföldi beruházást. Ez – mint utaltunk rá - a legalacsonyabb érték 2009 óta, amikor 40 százalékuk tett így. „Az ukrajnai orosz háború és az energiaárak jelentős emelkedése, de a koronavírus-járvány nehéz évei is különösen negatívan hatnak a vállalatokra. Ezek a jelenlegi válságok a beruházási költségvetések egészére nehezednek, és erőteljesen hatnak a külföldi befektetésekre" – fogalmazott a kamarai szövetség főtisztviselője.

A felmérés tapasztalatai szerint a külföldi beruházási kedv

• különösen alacsony az 500 főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztató kisebb vállalatok körében: ebben a körben csak minden harmadik vállalat tervez külföldi beruházást, a 33 százalékos arány a kamarai felmérés történetének legalacsonyabb értéke;
• ezzel szemben az 1000 főnél magasabb létszámot foglalkoztató vállalatok körében csupán két százalékponttal, 83 százalékra mérséklődött a külföldi beruházást tervező vállalatok aránya, megjegyezve, hogy az egy évvel ezelőtti 85 százalék rekorderedménynek számított.

Az iparvállalatok termelési profilja szerint 

• a tartósan használt javak és a fogyasztási cikkek gyártói körében a külföldi beruházást tervező vállalatok aránya az egy évvel korábbi 38-ról 33 százalékra,
• a beruházási javakat gyártók esetében 52-ről 49 százalékra csökkent, míg
• az előgyártmányokat gyártók körében az előző évi 41 százalék nem változott.

Valahol a Keleti tenger partján (Forrás)

A német ipar fontosabb ágazatai közül a külföldi beruházást tervező vállalatok aránya

• a közútijármű-gyártásban a 2022. évi 67-ről 57, 
• a gép- és berendezésgyártásban 54-ről 48, 
• a villamosiparban 53-ról 51, míg
• a vegyiparban 52-ről 49 százalékra

csökkent.  

A külföldi beruházást tervező iparvállalatokat 100-nak véve

• a költségtakarékossági okokból beruházók aránya a múlt évi 26-ról 32 százalékra emelkedett, (ami a 2008. évi 36 százalék óta a legmagasabb arány),
• a piacteremtés és -bővítés céljából beruházóké 26-ról 30 százalékra szintén emelkedett, miközben
• az értékesítés és vevőszolgálati okokból beruházók aránya a múlt évi 48 százalékról 38 százalékra visszaesett.

tervez külföldi beruházást. 

A költségtakarékossági okokból beruházó vállalatok aránya

• az 500 főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztató vállalatoknál az előző évi 27 százalékról 33 százalékra emelkedett, s megközelíti a 2004. évi 36 százalékot, (amikor Németország Európa gazdasága „beteg emberének” számított), ezzel szemben
• az 1000 főnél magasabb létszámot foglalkoztató nagyvállalatok körében 26-ról 30 százalékra emelkedett, (de jóval elmaradt a 2004. évi 44 százalék mögött).

Saar-vidék (Forrás)

Földrajzi megoszlás szerint a külföldi beruházást tervező iparvállalatok

• 71 százaléka az euró-övezet országaiban,
• 26 százaléka az Európai Unió többi tagországában, Svájcban és Norvégiában, ezen belül 16 százalék az Egyesült Királyságban,
• 46 százaléka Észak-Amerikában,
• 32 százaléka Kínában,
• 29 százaléka Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, (Kína nélkül),
• 20 százaléka Dél- és Közép-Amerikában, s
• 13 százaléka Afrikában, továbbá a Közép- és Közel-Keleten

tervez beruházási aktivitást. 

Az európai térség mint beruházási telephely vonzerejének növekedésében meghatározó szerepet játszanak azok a nehézségek, pl. szállítási problémák, amelyek a távolabbi kontinensekkel fenntartott gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban az elmúlt három évben felmerültek.

Abban, hogy Észak-Amerika a német ipar második legkedveltebb befektetési telephelye, nem csak a piac nagysága, hanem olyan vonzó keretfeltételek is szerepet játszanak, mint az alacsony energiaköltségek. Ebből adódik, hogy az ott beruházni szándékozó vállalatok aránya 40-ről 46 százalékra emelkedett.

A Kínában beruházni szándékozó vállalatok aránya 39-ről csökkent 32 százaléka, ami a koronavírus leküzdését szolgáló korlátozó intézkedések tanulságából, illetve a beruházási telephelyek ebből adódó diverzifikálásából és a térség Kínán kívüli országai vonzerejének felértékelődéséből adódik, különösen a költségmegtakarításra és a piaci pozíciók fenntartására és bővítésére törekvő beruházási javakat gyártó vállalatok körében.   

Kedveltebbé váltak a dél- és közép-amerikai országok – az ott beruházási tevékenységet vállalatok aránya a múlt évi 15-ről emelkedett 20 százalékra. Ennél kisebb mértékben, 13 százalékra, azaz mindössze 2 százalékponttal javult az afrikai, közép- és közel-keleti országok beruházási telephelyi vonzereje.

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!