A világhírű német stratégiai, marketing és árképzési tanácsadó dr. Hermann Simon szerint a német gazdaságnak nem kell félnie az ipar leépítésétől vagy leépülésétől, és sokkal inkább ez az út a jövő felé, mint egy újabb ipari forradalom.

Az ipar leépülése már javában zajlik. Áthelyezések, cégeladások, itt történik mindez a szemünk előtt. De ettől nem kell félni, Németország már sokszor bebizonyította, hogy bizonyos ágazatok eltűnése fájdalom nélkül átvészelhető. Többek között ezekről beszélt a 76 éves közgazdasági stratéga a Die Deutsche Wirtschaftnak adott interjújában.

Németországban már számos ágazat szűnt meg vagy épült le, mint például a textilipar, amely több mint egymillió munkahely megszűnésével járt, vagy a fényképezőgépgyártás, amelyben világelsők voltak a németek, de ilyen volt a bányászat is. És mindezek ellenére a német gazdaság nem omlott össze, sőt, ugyanolyan sikeres, mint azelőtt. A Simon-Kutcher and Partners tanácsadó cég elnöke a bányászat példáján keresztül mutatta be, hogy miért rossz az, ha görcsösen ragaszkodunk egy iparág fenntartásához:

„Amikor hatalmas pénzügyi eszközökkel próbáltak olyan ágazatokat támogatni, mint a bányászat, például a Ruhrvidéken vagy a Saar-vidéken, óriási pénzeket áldoztak rá, mégsem sikerült az iparágat megmenteni" - mondta a professzor.

Dr. Hermann Simon. (Kép forrása)

Hiába szűnt meg ezzel rengeteg munkahely, a foglalkoztatási adatok nem romlottak, nem lett több munkanélküli, mint azelőtt, sőt, az energiaigényes ágazatokból még munkaerőt kellett felszabadítani, mert kevesebb munkaerőre van volt ott szükség.

Hermann Simon professzor összehasonlításként elmondja, hogy az ipar részesedése Németország GDP-jéből még mindig 25 százalék, de más magasan fejlett országokban, például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban ennek körülbelül a fele az ipar részesedesése a nemzeti össztermékből. Szerinte az ipar bruttó hazai termékhez viszonyított helyes aránya valahol félúton van a két szám között, ezért van az, hogy az USA egy újraiparosítást hajt végre, de éppen ezért Németországnak az ellenkező irányba kell(ene) haladnia, és leépítenie az iparából. Simon szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az energiaigényes vagy környezetszennyező iparágakat inkább más országokba kellene áttelepíteniük.

„Ez vajon probléma számunkra?” - teszi fel az erkölcsi kérdést a világhírű stratégiai tanácsadó az interjúban.

 Miért nem rossz az ipar leépülése / leépítése Németország számára? Beszélgetés dr. Hermann Simonnal

Hermann Simon több problémát is felsorol, ami egy újabb ipari forradalom létrejöttét gátolná Németországban. A legfontosabb a demográfiai probléma, hiszen új ágazatokhoz több munkaerőre van szükség. Ott vannak az akkumulátor gyártók, mint a CATL, vagy a hőszivattyúk gyártása, az elektromos autók gyártása, de említhetnénk az IT szektort, valamint a mesterséges intelligenciában is nagy lehetőségek vannak. Ezekhez mind-mind munkaerőre lesz szükség. Ezekben az ágazatokban kell foglalkoztatni az embereket, ahelyett, hogy az energiaigényes vállalatoknál maradnak, ezért szükség van a munkaerők átvezénylésére az új szektorokba, ami egy újabb érv az ipar leépítése mellett.

 Németország gazdasági helyzete és a magyar-német gazdasági kapcsolatok az európai kihívások árnyékában – ezzel a címmel szervez online szakmai rendezvényt a Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság Szakosztálya holnap, 2023. május 24-én, szerdán 14 órától az MKT YouTube-csatornáján és Webex-en. További információk itt találhatók a díjmentes online rendezvényről.

A másik fontos tényező az energiakérdés. A professzor szerint - bár rövid távon az energiahiány jól volt menedzselve Németországban és a tavalyi évet megúszta a német gazdaság - hosszú távon a német politika csak álmokat kerget. Nem látja biztosítottnak az áramellátást, mikor azt várják, hogy a lakosság egyre inkább hőszivattyúval fűtsön/hűtsön, illetve az elektromobilitáshoz is rengeteg elektromos áram lesz szükséges. Nincs kiépítve ehhez a megfelelő infrastruktúra, nincs elég kapacitás, emellett atomerőműveket zártak be. Szerinte nem lett végiggondolva az energiaellátás kérdése a jövőre nézve, nem látják a döntéshozók milyen komplex kérdés ez, és a jelenlegi hálózat mennyire nem elégséges a jövőbeli áramellátásához. Simon professzor úgy látja, azok a cégek és vállalatok fogják túlélni a jövőt, akik rendelkeznek közép és hosszú távú tervekkel ennek végrehajtására, és nem csak a mában gondolkodnak. A professzor figyelmeztetett, hogy ezek az átállások túl gyorsan történnek a vállalatok és a fogyasztók számára, hiányzik a kiszámíthatóság.

A német gazdaság a múltban hagyományosan az iparra épülő gazdaság volt, a németek mindig is büszkék voltak az iparukra, és amíg volt olcsó és könnyen elérhető energia, amíg nem fenyegetett klímaválság, ez jó is volt így.

Azonban a világ merőben és gyorsan megváltozott, amihez Németországnak is alkalmazkodnia kell.

Szerző: dr. Dóka Milán, a németországi és ausztriai üzletfejlesztéssel foglalkozó Ungarnconsulting Kft senior üzletfejlesztési és stratégiai menedzsere

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!