A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) által augusztus utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott részletes adatok megerősítették a négy héttel korábbi első gyorsjelentés adatait, mely szerint  2023 második negyedévében az első három havival megegyezett, (azaz nem csökkent tovább), de  az előző év azonos időszakához képest 0,6, a naptárhatás figyelembevételével 0,2 százalékkal mégis csak csökkent a német GDP.

„A két legutóbbi negyedév enyhe visszaesése után a tavasz folyamán stabilizálódott a német gazdaság”, fogalmazott Ruth Brand, a statisztikai hivatal elnöke, emlékeztetve arra, hogy 2022 utolsó három hónapjában 0,4, 2023 első negyedévében pedig további 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a mindenkori megelőző negyedévhez képest. 

Két egymást követő negyedév csökkenése után az ár-, a szezonális és a naptárhatással kiigazított fogyasztói kiadások 2023 második negyedévében enyhén, 0,1 százalékkal nőttek az első negyedévéhez képest. A magánfogyasztás a téli félévben tapasztalt visszaesés után nem csökkent tovább, hanem stabilizálódott, míg a kormányzat fogyasztási célú kiadásai az előző negyedévek visszaesései után enyhén, 0,1 százalékkal nőttek.

Az előző negyedév pozitív alakulását követően a bruttó állóeszköz-felhalmozás enyhén ugyan, de 2023 második negyedévében ismét bővült. Ennek mértéke a gépek, berendezések és járművek esetében 0,6, az épületeknél 0,2 százalék. A külkereskedelemben 1,1 százalékkal kevesebb árut és szolgáltatást exportáltak, mint az első negyedévben, ezzel szemben az áruk és szolgáltatások behozatala stagnált. 

A bruttó hozzáadott érték a feldolgozóiparban 0,1, míg az építőiparban 0,2 százalékkal nőtt, ezzel szemben a kereskedelem, szállítás, vendéglátás területén 1,4, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások területén 2,1, míg a közszolgáltatások, oktatás, egészségügyben 0,8 százalékkal mérséklődött.

Éves összehasonlításban – mint már említettük – a GDP 2023 második negyedévében 0,6 százalékkal, a naptárhatás figyelembevételével 0,2 százalékkal elmaradt a 2022 második negyedévitől. A fogyasztási kiadások volumene – elsődlegesen a magas infláció következtében – jelentősen, 1,2 százalékkal, ezen belül a kormányzat fogyasztási célú kiadásai 3,1 százalékkal csökkentek, miközben a bruttó állóeszköz-felhalmozások 1,0 százalékkal bővültek. Mindezek együttes hatására a belső felhasználás 0,7 százalékkal visszaesett. 

A külkereskedelem éves összehasonlításban szintén csökkent: 2023 második negyedévében 1,6 százalékkal kevesebb árut és szolgáltatást exportáltak külföldre, mint az előző év azonos negyedévében. Az import ugyanebben az időszakban még nagyobb mértékben, 1,8 százalékkal csökkent, ami – a szolgáltatásimport 8,0 százalékos bővülése mellett - az árubehozatal jelentős, 4,7 százalékos visszaeséséből adódik. 

Az Európai Unió nagyobb tagállamai közül - az ár-, a szezonális és a naptárhatással kiigazítva, az első negyedévhez képest - Franciaországban 0,5, Spanyolországban pedig 0,4 százalékkal nőtt, Olaszországban ezzel szemben 0,3 százalékkal csökkent a GDP. Az Egyesült Államokban a gazdasági fejlődés 0,6 százalékos dinamikája meghaladta a legtöbb európai ország hasonló mutatóját. 

A Destatis a második negyedévi gazdasági teljesítményről szóló adatokkal egy napon nyilvánosságra hozott előzetes számításai szerint a német államháztartás hiánya 2023 első félévében 42,1 milliárd eurót tett ki, ami 37,6 milliárddal több, mint egy évvel korábbinál. A hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya 2,1 százalék volt. A bevételek a 2022 első félévihez képest 7,7, míg a bevételek 3,5 százalékkal emelkedtek. 

A négy elemből álló költségvetésen belül a szövetségi kormány 39,2 milliárd euró hiányt regisztrált, ami 3,0 milliárd euróval haladja meg a 2022 első félévit. A tartományok (3,1 milliárd euró) és az önkormányzatok (6,8 milliárd euró) hiánya szintén hozzájárult a teljes államháztartási hiány növekedéséhez, (bár előbbiek 18,2, utóbbiak 5,8 milliárd eurós finanszírozási többlettel rendelkeznek, ami a szövetségi kormánytól érkező magas transzfereknek köszönhető). A társadalombiztosítás 2023 első félévében 7,0 milliárd eurós többletet könyvelt el, ami 0,7 milliárd euróval kevesebb a 2022. első félévinél.  

A kormányzati kiadások erőteljes növekedése elsősorban a szövetségi kormánynak az erős inflációra és a magas energiaárakra válaszul hozott segélycsomagjaival (gáz- és hőárfék, áramárfék, kórházak és ápolási intézmények számára biztosított támogatások emelkedése, stb.), magyarázható. Az állam kamatkiadásai 2023 első félévében 38,0 százalékkal haladták meg a múlt év első hat havit.

kép forrása

Jegybanki előrejelzés

A Szövetségi Banknak a statisztikai hivatal fentiekben ismertetett, a második negyedévi fejlődésről szóló közleménynél két nappal korábban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint élénkülésre továbbra sem számíthat a német gazdaság, sőt az éves gazdasági teljesítménynek a pár héttel korábban jelzett 0,3 százalékos visszaesése akár nagyobb is lehet. 

A fogyasztás stabilizálódásához ugyanakkor „hozzájárult, hogy a foglalkoztatási piac továbbra is jó állapotban van, a bérek erőteljesen emelkednek, az árak emelkedése pedig nem erősödik tovább”, írják a jegybank szakértői. Ebből pedig a szolgáltatók is profitálnak. „A külföldi kereslet gyöngesége viszont terhet jelent az iparra, ráadásul a kamatok emelkedése fékezi az építőipart és a beruházási javak iránti kereslet alakulását.”

A jegybank előrejelzése szerint – elsősorban az energiaárak csökkenése következtében – az infláció a következő hónapokban tovább mérséklődik, miközben a bérek emelkedése 2023/2024 fordulóját is meghaladva várhatóan erőteljes marad. 

Szakértői vélemények

Veronika Grimm, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács tagja egy, a közelmúltban a Handelsblatt c. gazdasági-üzleti napilapnak adott interjúban kifejtette: „a német gazdaság növekedési kilátásai egyre sötétebbek”. A vállalkozások egyre rosszabbul teljesítenek, a magánfogyasztástól remélt növekedés pedig azzal fenyeget, hogy elmarad.

A kkv-k üzleti klímája júliusban mintegy ötödével csúszott vissza - közölte az Újjáépítési Hitelintézet (KfW). Fritzi Köhler-Geib, az intézet vezető közgazdásza úgy látja, hogy Németország "a gyenge recesszió és az erőtlen fellendülés közötti gazdasági senki földjén" van. A gyengeség most szinte minden ágazatban megmutatkozik, legyen szó az autóiparról, a gépgyártásról 

vagy a nagykereskedelemről. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy a belföldi fogyasztás a reméltnél kevésbé fogja támogatni a gazdaságot. Miközben az euróövezetben az átlagos inflációs ráta júliusban 5,3 százalékra csökkent, Németországban felgyorsult. Az uniós számítások szerint 6,5 százalékra emelkedett.

Bár Németországban a második negyedévben stabilizálódott a magánfogyasztás, az „érdemi élénkülés azonban elmaradt, így összességében a magánfogyasztás valószínűleg csak gyenge pozitív impulzust adott" - mondta Geraldine Dany-Knedlik, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) gazdaságkutatásért felelős vezető munkatársa.

A következő hónapokban kissé nagyobb fogyasztásra számít, mivel az inflációnak lassan enyhülnie kell, és a bérek emelkedni fognak. Összességében azonban ez nem lesz elég ahhoz, hogy a német gazdaság 2023-ban növekedjen a DIW előrejelzése szerint. "Ezek alapján jelenleg stagnáló gazdasági teljesítményt feltételezünk az idei évre" - mondta Dany-Knedlik.

A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) az idén három százalékos forgalomnövekedésre számít. Inflációval kiigazítva azonban négy százalékkal csökkenhet. "Az általános feltételek összességében továbbra is nehezek" - mondta nemrég Alexander von Preen, a HDE elnöke. "Különösen a még mindig magas infláció gondoskodik arról, hogy az ipar ne igazán induljon be".

A nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet által számított augusztusi fogyasztói klímabarométer kissé emelkedett, de mélyen a negatív tartományban maradt, s az a következő hónapokban is alacsony lesz" - mondta Rolf Bürkl, az intézet szakértője. "Ennek megfelelően a magánfogyasztás nem lesz képes pozitívan hozzájárulni az általános gazdasági fejlődéshez".

Az első félévben az élelmiszer-kiskereskedelmi szaküzletek különösen megszenvedték a vásárlók vásárlási kedvét: Itt az előző év azonos időszakához képest valóságos, 9,3 százalékos forgalomcsökkenés következett be. Az internetes és csomagküldő kereskedelem szintén jelentős, 7,3 százalékos visszaesést könyvelhetett el. A textil-, ruházati, cipő- és bőráru üzlet viszont 7,3 százalékkal nőtt.

kép forrása

The Economist: „Németország újra Európa beteg embere?”

Két évtized elteltével, 2023 nyarán a „Németország újra Európa beteg embere?” kérdéssel a címlapján jelent meg a brit gazdasági hetilap. Németország mozdonyból vasúti zárófénnyé vált. A nagy ipari országok közül az idén csak a német gazdaságot fenyegeti a teljesítmény csökkenésének veszélye, ráadásul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint Németország a következő fél évtizedben is lassabb növekedést fog produkálni, mint Amerika, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország".

A szerzők az új német betegség négy okát azonosították. Ezek: a megszállottsággal határos állami takarékosság; a túl kevés beruházás és innováció; az abszurd bürokrácia; és az ideológiai meggondolásoknak a gazdaságra gyakorolt hatása, mint pl. az energiaválság idején az atomenergiából való kiszállás vagy az alacsony kamatlábak idején egyes fontos beruházások megtagadása. „Túl gyakran szenvedett az infrastruktúra, mert a kormány fétissé tette a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabályait" - írja a brit magazin.

„Az informatikai beruházások aránya a német bruttó hazai termékben a megfelelő amerikai és franciaországi mutató kevesebb, mint fele. A „bürokratikus konzervativizmus" miatt itt kétszer annyi időt vesz igénybe az engedélyezés, mint az iparosodott országok átlagában. Ehhez jönnek még az Oroszországgal és Kínával fennálló feszültségek, a német gazdaság különösen magas CO₂-kibocsátása és a népesség elöregedése.

Az teljesen egyértelmű, hogy Németország jólétének fenntartása a szakképzett munkavállalók bevándorlásától függ. A bevándorlás szabályozásában történt is előrelépés, de a vízumkiadás még mindig lassú: Furcsa paradoxon, hogy „Németország jobban befogadja a menekülteket, mint a szakképzett munkavállalókat".

Ahhoz, hogy Németország sikeres legyen a megváltozott világban, „át kell alakítania gazdasági modelljét" - figyelmeztet a lap. Az 1990-es évek végén a munkanélküliség megduplázódott, ami cselekvésre kényszerítette a kormányt. Ma a munkanélküliség alacsony, Németország gazdagabb és nyitottabb lett. Ezért "a vészharangokat könnyebb figyelmen kívül hagyni". Az Economist megjegyzi: „A mai, az SPD-ből, az FDP-ből és a Zöldekből álló kormányban kevesen vannak tisztában a feladat nagyságrendjével".

A magas infláció hónapok óta teherként nehezedik a fogyasztókra, felemészti a vásárlóerejüket. Az emberek kevesebbet engedhetnek meg maguknak a pénzükért, sokan ezért korlátozzák fogyasztásukat. Ennek következményei vannak a gazdaságra, melynek fontos pillére a magánfogyasztás. 

A fogyasztói árak júliusban 6,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos hónapjához képest, ami – az elmúlt hónapok mérséklődése ellenére – még mindig az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott 2 százalékos referenciaértéktől. A közgazdászok nem sok reményt fűznek a német fogyasztói árak gyors árcsökkenéséhez, s ezt a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet egy, a közelmúltban végzett felmérése is alátámasztja. 

A gazdaság gyöngélkedése a munkaerőpiacra is kihat. Azzal nem lenne baj, hogy júliusban a nyári szabadságolások miatt emelkedik az állást keresők száma, de a munkanélküliek ez év júliusi 2.617 ezres száma 62 ezer fővel nem csak a júniusinál több, hanem 147 ezerrel az egy évvel korábbit is meghaladja, melynek következtébe a munkanélküliségi ráta júliusban enyhén, 0,2 százalékponttal 5,7 százalékra emelkedett. 

„Németország nem áll jól. Gazdasága az idén valószínűleg az egyetlen iparosodott országként zsugorodik. Az export gyengül, az ipar ingadozik, az építőipar összeomlik. Az inflációt, az energiaválságot és a szakképzett munkaerő hiányát általános bizonytalanság és elégedetlenség tetézi. Ha a legnagyobb gazdaság így köhög, Európát megfázás fenyegeti. Jogosnak véli a kérdést:

„Németország ismét Európa beteg embere?”

Volker Schmieding, a hamburgi székhelyű Berenberg Bank a Business Insider online hírújság által idézett szakértője, aki egy 1998-ban írt tanulmányában elsőként használta az „Európa beteg embere” címkét, nem ért egyet a minősítéssel: szerinte Németország nincs olyan rossz helyzetben, mint sokan gondolják. Ugyanakkor – mint írja – a jelenlegi helyzetből való kilábaláshoz reformintézkedésekre van szükség. 

Schmieding szerint az 1990-es évek végi mély strukturális válsághoz képest Németország ma öt okból sokkal jobb helyzetben van: 

• 1. A versenyképesség tekintetében Németország némileg visszaesett Európában, de a csúcsról a középre és semmiképpen sem a mélybe; az ország növekedési potenciálja még mindig az európai átlagnak megfelelő.
• 2. A közép- és kisvállalatok erős szektora „az innováció egyik legjobb keresőmotorja, amelyet valaha is feltaláltak". A gyakran családi vállalkozások folyamatosan keresik az alkalmazkodást, a megoldásokat, az új réseket. Nagy az esély arra, hogy a globális kihívásokból is győztesként kerüljenek ki, írja a szakértő.
• 3. A kilencvenes évek végén a munkanélküliség a jelenlegi több mint kétszerese volt, és ezzel a német rossz közérzet legfőbb tünetének számított. „A 2003-2005-ös munkaerő-piaci reformoknak köszönhetően Német-országban ma rekordszintű a foglalkoztatás", Európában messze a legmagasabb a foglalkoztatási ráta, sőt 1,5 millió munkavállaló hiányzik. 
• 4. Az államháztartás területén Németország ma a legkényelmesebb költségvetési pozícióval rendelkezik", miután „a jobb időkben megtakarított és a rosszabb időkre jobban felkészült, mint szinte minden más ország".
• 5. A német politikában az 1990-es éveket a reformok iránti vonakodás és a pártok által állított blokád jellemezte. Schmieding ma már másképp látja a dolgokat. "A kormány olyan fontos kérdéseken dolgozik, mint a munkaerőpiacra való jobb bevándorlás, gyorsabb engedélyezési eljárások. A jelenlegi visszaesés ébresztőként szolgálhat, és további reformokat indíthat el."

kép forrása

A szakértő nem vitatja, hogy „Németországnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, a munkaerőhiánytól kezdve az elavult bürokratikus eljárásokon át az olykor elhibázott energiapolitikáig. A jelenlegi pesszimizmushullám azonban messze túlzó".

Ez vonatkozik a deindusztrializációval kapcsolatos aggodalmakra is. Németország most fizeti meg az energiapolitikában elkövetett hibák árát. Az ipar energiaigényes területei nyomás alá kerültek. De „Németország a jelenlegi ipari kapacitásának csupán kb. két-három százalékát fogja elveszíteni, miután a vállalatok egyes energiaigényes termelési folyamatokat az Egyesült Államokba vagy az arab térségbe helyezik át. … Ez még nem jelenti azt, hogy Németország dezindusztrializálódik.”

A Berenberg Bank szakértője által tett reformjavaslatokat illetően – véleménye szerint szükség van többek között az energia-, különösen a villamosenergia-árak rendbe tételére, a közigazgatás megerősítésére és korszerűsítésére, a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítására, az uniós szabályozás szigorításától való tartózkodásra, a 67 évnél idősebbek munkavégzése adókedvezményekkel történő ösztönzésére és a korai nyugdíjba vonulás fokozatos megszüntetésére, valamint a regionális politikák helyett strukturális politikák kidolgozására és alkalmazására. 

A vállalkozói szervezetek vezető tisztségviselői a Berenbank szakértőjénél kritikusabban látják a helyzetet:

 „Sajnos a gazdasági mutatók mind lefelé, azaz teljesen rossz irányba mutatnak" – figyelmeztetett Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke. Az IMF szerint a német gazdaság az egyetlen a vizsgált 22 ország és régió között, ahol a bruttó hazai termék a folyó évben csökken. "Ez riasztó lehet egy olyan ipari és exportáló ország számára, mint Németország".

Rainer Dulger, a Német Munkaadói Egyesülés (BGA) elnöke szerint "recesszióban vagyunk. Az infláció is tartósabb, mint gondoltuk. Nálunk az egyik legmagasabbak az energiaköltségek, nálunk az egyik legmagasabbak az adók és a béren kívüli munkaerőköltségek. Leromlott az infrastruktúránk. Ezek a problémák keverednek a készséghiánnyal, az álmos digitalizációval és a dekarbonizációval." A cégek hangulata borús, a befektetési klíma nem jó. Németországnak mindenekelőtt gyorsabbá és digitálisabbá kell válnia, emellett alacsonyabb adókra és többlet bérköltségekre is szükség van.

Jörg Dittrich, a kézműves szövetség elnöke, (Magyarország drezdai tiszteletbeli konzulja – J. I.)  szerint a legtöbb vállalatnak még mindig jól megy. „A hangulat azonban rossz - még azok körében is, amelyeknek jól megy. A magasabb anyagköltségek, az infláció, a béremelések és mindenekelőtt a társadalombiztosítási járulékok további emelkedése miatti költségnövekedés óriási." Ennek következtében a vállalatok versenyképessége romlik, s a jövőbeli kilátásaik is nyomás alatt vannak.  

 Az Ifo szerint augusztusban tovább romlott az üzleti légkör

A nyár végéhez közeledve – sorozatban a negyedik egymást követő hónapban - tovább romlott a müncheni gazdaságkutató intézet által mintegy 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított és augusztus utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Ifo-index.

Az aktuális üzleti helyzet és a következő hónapokra vonatkozó üzleti várakozások megítélésén alapuló jelzőszám a júliusi 87,4-ről 85,7 pontra esett vissza, s csaknem 8 ponttal rosszabb az áprilisban számított 93,6 pontnál. Ezen belül az aktuális üzleti helyzet megítélése a júliusi 91,4-ről (és a márciusi 95,5-ről) 89,0 pontra, 2020 augusztusa óta a legalacsonyabb szintre, míg az üzleti várakozások megítélése a júliusi 83,6-ról (és az áprilisi 92,0-ről) 82,6 pontra esett vissza. 

A négy nagy gazdasági ágazat egyetlen olyan sincs, amelyben az általános tendenciával ellentétben ne romlott volna az üzleti klímaindex. Azaz 

• a feldolgozóiparban a vállalatok különösen a jelenlegi üzletmenettel elégedetlenek, de a várakozásaik is pesszimisták maradtak,
• a szolgáltatások területén hasonló a helyzet, azzal a megjegyzéssel, hogy az ipar gyöngélkedése a szállítási és logisztikai tevékenységet folytató vállalatok hangulatára is rányomja bélyegét, 
• augusztusban a kereskedők is sokkal negatívabban értékelték az aktuális helyzetüket az egy-két hónappal korábbinál és a kilátásaik is sötétebbek lettek, 
• s ez az építőiparban sincs másképp. 

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!