Előrejelzések Münchenből, Essenből, Kielből és Berlinből

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szeptember első hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében megerősítette 2023-ra vonatkozó korábbi előrejelzését. Eszerint a német gazdaság teljesítménye az idén 0,4 százalékkal zsugorodik, jövőre pedig 1,4 százalékkal nő, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábban feltételezettnél. „A korábbi várakozásokkal ellentétben a második félévben valószínűleg elmarad a fellendülés. A lassulás folytatódik, és szinte minden ágazatban a lanyhulás jelei mutatkoznak" – fogalmazott Timo Wollmershäuser, az intézet kutatásvezetője.

 2023. október 2-án közzétett cikkünk folytatása - mely első részét az alábbi linken érhetik el! 

Barndenburgi kapu - Berlin - forrás

Az előrejelzés szempontjából döntő fontosságú a magánfogyasztás alakulása, amelynek ez év második felében fokozatosan helyre kellene állnia. „A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése továbbra is erőteljes marad, és az inflációs ráta lassú csökkenése a vásárlóerő növekedéséhez vezet" – mondta a szakértő. Jó hír, hogy míg a fogyasztói árak idén várhatóan 6,0 százalékkal emelkednek, jövőre már csak 2,6, 2025-ben pedig csupán 1,9 százalék lesz az infláció mértéke.

A munkanélküliek száma az idén 2,59 millió, jövőre pedig 2,58 millió fő marad.  Csak 2025-ben csökken ismét a munkanélküliség 2,43 millió főre. Az állami költségvetés hiánya (a szövetségi kormány mellett a tartományokat, a településeket és a társadalombiztosítást is beleértve) csak lassan csökken: az idei 92 milliárd euróról jövőre 80, 2025-re pedig 70 milliárdra. A folyó fizetési mérleg (export, import, tőkejövedelmek, transzferek) aktívuma 2025-re a gazdasági teljesítmény 7,1 százalékára nő, miután tavaly az import árának erőteljes emelkedése miatt átmenetileg 4,2 százalékra csökkent.

Az esseni RWI gazdaságkutató intézet ez évre még drasztikusabb, a bruttó hazai termék (GDP) 0,6, míg a kieli IfW 0,5 százalékos csökkenését várja a múlt évi teljesítményhez képest. Mindez alaposan rácáfol Olaf Scholz (SPD) kancellár félévvel korábbi reményére, sőt ígéretére, mely szerint a szövetségi köztársaság újra Európa növekedési motorjává válna. Épp ellenkezőleg: Németország az Unió legproblémásabb viszonylatává, (a londoni The Economist szerint, Paolo Gentiloni, a Bizottság gazdasági ügyekben illetékes biztosa véleményével ellentétben „Európa beteg emberévé”) vált. 

Stefan Kooths, a kieli IfW gazdaságkutató intézet szakértője szerint „a feladat most az, hogy a saját kezünkben lévő gazdasági tényezőket - kulcsszavak: oktatás, infrastruktúra, bürokrácia, adókulcsok - megerősítsük, és ezáltal a külföldi szakmunkások számára is vonzóbbá váljunk". Ellenkező esetben Németország növekedési kilátásai borúsak. Az IfW szerint a hazai gazdaság termelési potenciálja a következő években érezhetően csökkenhet, ami mindössze 0,4 százalékos átlagos éves növekedést tesz lehetővé. A társadalom elöregedése és a munkaerő abból eredő csökkenése gátolja a gazdasági növekedést, csakúgy, mint a koronavírus-járvány és az energiaválság következményei.

Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke szerint egy okos átalakítási program a kínálatot és a keresletet is erősíthetné - például a bürokrácia és a szabályozás csökkentésével, az infrastruktúrába, az oktatásba és a kutatásba való beruházással, valamint a társadalmi egyensúlyra való odafigyeléssel. Ezzel szemben túlzónak tartja azokat a figyelmeztetéseket, amelyek szerint Németország a jelenlegi gazdasági gyengeség ellenére is hanyatlásnak indul. „Nem, Németország nem Európa beteg embere" – mondta, de „azzá válhat, ha most nem történnek fontos reformok". Általánosságban azonban a hangulat jelenleg sokkal rosszabb, mint a valóság, hangsúlyozta Fratzscher. Ezért a politikusoknak és a vállalatoknak vigyázniuk kell, „nehogy a gazdasági aggodalmak és félelmek tovább sűrűsödjenek, s gazdasági lejtmenethez vezessenek".

Carsten Brzeski, az ING Bank vezető elemzője szerint Németországban „az elmúlt 10-15 évben túl keveset fektettünk az infrastruktúrába, az oktatásba". Nem a világjárvány és nem is az ukrajnai háború miatt stagnál a német gazdaság, „házi készítésű problémákról van szó”.

forrás

A kancellár nem lát recessziót

A szövetségi kormány által a közelmúltban kidolgozott, a növekedési lehetőségekről szóló törvény célja a megbénult gazdaság élénkítése. Évente jó hétmilliárd eurónyi adókedvezményt biztosít a vállalatok számára, különösen az ökológiai szerkezetátalakításhoz nyújtott beruházási prémium formájában.

Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár nem látja recesszióban Németországot. Inkább „gyenge növekedéssel" küzd az ország - mondta a Welt am Sonntag c. hetilapnak egy, a közelmúltban adott nyilatkozatában. Ennek fő oka szerinte az, hogy gyengülnek az exportpiacok, mindenekelőtt Kína, „ez pedig hatással van egy olyan exportnemzetre, mint a miénk." Ugyanakkor Németországnak meg kellett küzdenie "a magas inflációval és a megemelkedett energiaárakkal, amelyek az ukrajnai orosz invázió következményei".

A problémákra való tekintettel a kancellár „nemzeti erőfeszítésre" szólított fel. Saját bevallása szerint a CDU/CSU-hoz is közeledni akar. A kancellár – mint fogalmazott – „kész" arra, hogy "minden konkrét javaslatot alaposan megvizsgáljon", beleértve a konzervatív ellenzék javaslatait is. Végül is „nem pártpolitikai profilalkotásról van szó, hanem az ország jövőjéről".

Szeptemberben nem javult az üzleti légkör, az exportkilátások tovább romlottak…

 A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított és szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Ifo-index alapján megállapítható, hogy a német gazdaságot jellemző üzleti légkör az ősz első hónapjában nem javult, sőt minimális mértékben, az augusztusi 85,8-ról 85,7 pontra tovább romlott.

Első pillantásra lehet ugyan azt mondani, hogy az üzleti légkör csaknem megegyezik az előző havival, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy április óta, (amikor az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám még elérte a 93,0 pontot), folyamatos a romlás és szeptemberben – némi jóindulattal – legfeljebb a rossz hangulat stabilizálódásáról beszélhetünk.

Az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám két komponenséből

• az aktuális üzleti helyzet megítélése – folytatva az április óta tartó negatív tendenciát az augusztusi 89,0-ről 88,7 pontra– tovább romlott,
• míg az üzleti várakozások megítélésében – amely 82,7-ről 82,9 pontra emelkedett – az április és augusztus közötti folyamatos romlás után legfeljebb szerény mértékű pozitív fordulatról beszélhetünk.

A főbb gazdasági tevékenységek közül

• a feldolgozóiparban az üzleti klímaindex enyhén emelkedett, a vállalatok az aktuális üzleti helyzetüket illetően elégedettebbek lettek, de a várakozásaik a rendelésállomány további csökkenése következtében minimális mértékben tovább romlottak és borúlátók maradtak;
• a szolgáltatási szektorban a feldolgozóiparral éppen ellentétes irányú a változás: az üzleti légkör immár a hatodik egymást követő hónapban tovább romlott, ami az aktuális üzleti érezhető romlásából és a még mindig szkeptikus üzleti várakozások kis mértékű javulásából adódik;
• a kereskedelemben az üzleti légkör kis mértékben javult, ami a jelenlegi üzletmenet feletti kisebb elégedettségből és a korábbinál kevésbé pesszimista várakozásokból adódik,
• míg az építőiparban az üzleti légkörre vonatkozó mutató 2009 januárja óta a legalacsonyabb szintre esett, mivel a vállalatok aktuális üzleti helyzetüket a korábbinál rosszabbnak ítélik meg és a következő hónapokra vonatkozó kilátásaik is rendkívül borúlátók.

Az Ifo által a feldolgozóipari exportőrök körében tapasztalt hangulat érezhetően romlott. „Az exportipar gyenge szakaszban van. Az összes nagy régióba irányuló export jelenleg csökken”, fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője.  „Jelenleg csak a bőráru- és bútorgyártók, valamint az élelmiszeripar egyes vállalatai számítanak az export növekedésére”, olvasható a felmérés eredményei összegzésében. „Az összes többi iparág inkább a külföldi forgalom csökkenésére számít. A vegyiparban az előző hónapból származó átmeneti növekedési remények ismét szertefoszlottak. Az autógyártók is szkeptikusabbak lettek. Az exportkereslet valószínűleg csak jövőre fog ismét jelentősen élénkülni”, fogalmazott a kutatásvezető.

Frankfurt -  városkép - forrás

… és az ipar megkongatta a vészharangot

          „A német ipar alapvető részei forognak kockán”, figyelmeztetett az Ifo-index nyilvánosságra hozatalával nagyjából egy időben Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke a szervezet Berlinben rendezett klímakongresszusán tartott beszédében. A német ipar első számú reprezentánsa azt követelte, hogy végre tisztázódjon Németország jövőbeni energiaellátása és energiaárai, s gyorsabban szülessenek meg az ahhoz szükséges döntések.

Az ipar teljes mértékben elkötelezett a klímavédelmi célok mellett - mondta Russwurm. Ugyanakkor óva intett attól, hogy ezeket a célokat úgy érjék el, hogy jelentősen kevesebb terméket gyártanak Németországban vagy egyes termékeket egyáltalán nem fognak gyártani. „Az értékteremtés, a vállalkozások és a munkahelyek az energiaigényes ipar jelentős része a németországi telephelyeken konkrét veszélyben vannak", figyelmeztetett a BDI elnöke, felvázolva annak veszélyét, hogy az ipari termelés egy része eltűnik vagy külföldre helyeződik át. „A szó szoros értelmében egyre több németországi telephelyen kapcsolják le a villanyt", hangzott a figyelmeztetés.

A politika hozzáállása és tettei egészen megdöbbentették, mondta Russwurm, különösen, amikor a szereplők egymást okolják azért, hogy nem történik semmi. A kritikát nem csak a szövetségi kormány, hanem az ellenzék és a tartományok is megszolgálták, s most egy „németországi paktumra van szükség” Németország, mint ipari telephely megvédéséhez.

Russwurm nem vitatta, hogy a klímaváltozás ellen erőteljesen fel kell lépni. Az ipar el akarja érni a klímacélokat. „De egy dolgot nem akarunk: azt, hogy az út szélére kerüljünk vagy világosabban fogalmazva, hogy tönkre menjünk, mert elveszítjük a versenyképességünket és nincs megbízható tervezési alapunk." A vállalatok csak akkor tudnak sikeresen működni és beruházni, ha a feltételek kiszámíthatók és a költségek versenyképesek. „Mindkettő egyre kevésbé áll fenn", mondta az iparszövetség elnöke, szerinte sürgősen szükséges lenne a német villamosenergia-adó európai minimum szintre csökkentése, valamint a rohamosan emelkedő hálózati díjak jelentős mérséklése.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!