A kereslet alakulása a legfőbb üzleti kockázattá vált

2023. november 20-án közzétett cikkünk folytatása - mely első részét az alábbi linken érhetik el! 

 

A német érdekeltségű vállalatok körében végzett felmérés eredményei szerint a nemzetközi kapcsolatok

• első számú kockázati tényezőjévé a kereslet szűkülése „lépett elő”, mivel a fél esztendővel korábbi 38 százalékról ugyanis 46 százalékra emelkedett a kereslet alakulását kockázati tényezőnek megnevező vállalatok aránya.
• A második legfontosabb kockázati tényezővé a gazdaságpolitikai feltételek alakulása vált (39 → 42 százalék), míg
• a szakképzett munkaerő hiánya (40 → 37 százalék) a harmadik helyre csúszott vissza.
• Emelkedett az árfolyam-kockázatokat (28 → 32 százalék), ezzel szemben
• némileg mérséklődött a munkavégzéshez kötődő költségeket (34 → 31 százalék), míg
• egészen nagy mértékben, hét, illetve tíz százalékponttal csökkent a nyersanyag-, (33 → 26 százalék) illetve energiahordozó-árakat (35 → 25 százalék) kockázati tényezőként megnevező vállalatok aránya.
• Nincs számottevő különbség a szállítói láncok zavarait (24 → 25 százalék), valamint a kereskedelmi akadályokat (16 → 17 százalék),

mint üzleti kockázatokat megítélő vállalatok arányában.  

 

Az egyes üzleti kockázatok megítélésében térségenként jelentős különbségek mutatkoznak:

• az üzleti kereslet alakulása, mint kockázati tényező az átlagot meghaladó mértékben esik a latba Kínában, Dél- és Közép-Amerikában és az Európai Unió tagországaiban, ezzel szemben a gazdaságpolitikai feltételek az Európai Unió tagországaiban egyáltalán nincsenek az első három kockázati tényező között, annál fontosabbak a munkavégzéssel járó költségek és a szakképzett munkaerő hiánya, mint az üzleti kockázati tevékenységet negatívan befolyásoló tényezők.
• Kelet- és Délkelet-Európában a három legfontosabb üzleti kockázati tényezőnek a gazdaságpolitikai kockázatokat, a szakképzett munkaerő hiányát és az árfolyamok alakulását,
• Kínában pedig a kereslet alakulását, a gazdaságpolitikai feltételeket és a kereskedelmi akadályokat nevezték meg a vállalatok.
• A szakképzett munkaerő hiányát, mint kockázati tényezőt, a világ térségei közül csak Észak-Amerikában tették az első helyre, amit a kereslet alakulása és a gazdaságpolitikai feltételek hatása követett az üzleti kockázatot jelentő tényezők sorában.

 

A beruházási hajlandóság külföldön jóval meghaladja a hazait. A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

A beruházási hajlandóság külföldön jóval meghaladja a hazait

A felmérésben részt vevő német érdekeltségű vállalatok csaknem négy ötöde (78 százaléka) tervez „említésre méltó volumenben történő” beruházást, több mint egy ötöde (22 százaléka) nem tervez ilyet. 

A globális válságok ellenére, de a hazai telephelyek jelentős strukturális problémáira is tekintettel a nemzetközileg aktív német vállalatok összességében bővítik a külföldi beruházásaikat. A felmérésben részt vevő, beruházást tervező vállalatok még mindig egyharmada (33 százalék) a következő tizenkét hónapban növelni kívánja beruházásait (szemben a tavaszi 36 százalékkal), míg a csökkenő beruházási volument tervező vállalatok aránya ugyanilyen mértékben, 17-ről 20 százalékra emelkedett. Különösen az Észak-Amerikában és az ázsiai és csendes-óceáni térségben (Kína kivételével) az átlagot meghaladja a beruházási aktivitásukat fokozni kívánó vállalatok aránya, ezzel szemben Európában és Kínában ez az arány elmarad az átlagtól, azaz a vállalatok jóval óvatosabbak.

 

A külföldön tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok globális beruházási szándékai tehát jelentősen eltérnek a németországiaktól, ahol a kamarai szervezet október végén közzétett felmérése szerint a következő tizenkét hónapban több vállalat tervezi beruházásai csökkentését, mint növelését. „Ez az eltérés a hazai és a külföldi beruházások között ismét azt mutatja, hogy a Németországban működő vállalatoknak sürgősen megbízható és vonzó keretfeltételekre van szükségük" - figyelmeztetett a főtitkárhelyettes.  

 

A német érdekeltségük vállalatok közel fele (46 százaléka) számára az értékesítési tevékenység, két ötöde (40 százaléka) számára a termelési tevékenység, 24 százaléka számára a szolgáltatói tevékenység, 22 százalék számára pedig a kutatás és fejlesztés az állomáshelyükön végrehajtott beruházás fő célja, (megjegyezve, hogy – mint látható – egyazon vállalat több beruházási célt is megjelölhetett).

 

Rostock. A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

Foglalkoztatási szándékok

A világ országaiban működő német vállalatok a konjunkturális feltételek és üzleti várakozások hatására a korábbinál szerényebb, de még mindig figyelemre méltó foglalkoztatási tervekkel rendelkeznek. A kamarai felmérésben részt vevő vállalatok 36 százaléka jelezte azt, hogy a külföldön foglalkoztatott létszám növelésében gondolkodik, (szemben a tavaszi 38 százalékkal), míg 13 százalék jelzett létszámleépítést, (ami egy százalékponttal meghaladja a tavasszal jelzettet). A létszámnövelést és létszámcsökkentést tervező vállalatok különbsége így 26-ról 23 százalékpontra mérséklődött, ami minimális mértékben még mindig meghaladja a 22 százalékpontos sokéves átlagot. A szakképzett munkaerő hiánya mindenesetre oda vezetett, hogy az állást hirdető vállalatok egyre nagyobb hányada nem tudja új foglalkoztatott alkalmazásával betölteni a felszabaduló munkakört. Emellett figyelemre méltó, hogy a szakemberhiányt, mint üzleti kockázatot megnevező vállalatok aránya meghaladja azokét, amelyek csökkenő létszámot terveznek.

 

A foglalkoztatási szándékok alakulása – az üzleti várakozásokhoz és a tervezett beruházásokhoz hasonlóan – szintén markáns regionális különbségeket mutat. Miközben a létszámbővítést tervező vállalatok aránya Észak-Amerikában (47 százalék), Kelet- és Délkelet-Európában (46 százalék) és az ázsiai és csendes-óceáni térségben (38 százalék) többé-kevésbé meghaladja a világ összes országára számított 36 százalékot, addig az euró-övezetben megegyezik azzal, míg az EU összes tagországában (31 százalék), Dél- és Közép-Amerikában (27 százalék), az euró-övezeten kívüli uniós tagországok, Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportban (25 százalék), valamint Kínában (17 százalék) elmarad attól.

 

Figyelemre méltó továbbá, hogy a Kínai Népköztársaság, Hongkong és Tajvan, továbbá az euró-övezeten kívüli uniós tagországok, Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportban, valamint az Európai Unió tagországaiban azon vállalatok részaránya meghaladja az 55 százalékot, melyek változatlan foglalkoztatotti létszámot terveznek.

 

A felmérés eredményeit tartalmazó tanulmány és a megállapítások alapjául szolgáló kérdéskatalógus megtalálható a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara www.dihk.de honlapján.