Az e sorok írásakor a végéhez közeledő 2023-ban nem sikerült előre lépnie a német gazdaságnak: a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó hazai termék mennyisége az előző három havihoz képest, az ár-, a szezonális- és a naptárhatástól megtisztítva

• 2022 negyedik negyedévében 0,4,
• 2023 első negyedévében további 0,2 százalékkal csökkent,
• 2023 áprilisa és júniusa között stagnált, majd
• a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal ismét mérséklődött.

A negyedévről negyedévre gyöngébb teljesítmény külső okai – többek között - az Ukrajna elleni orosz inváziónak az energiaárakra gyakorolt hatásában és a részben ennek hatására kialakult általános drágulásban, a geopolitikai bizonytalanságokban és a világgazdaság lendületének egyértelműen vissza-esésében keresendők. Nem tagadható, hogy mindezt belső okok, a gazdaság-politika által elkövetett hibák és mulasztások egész sora tovább súlyosbította.

Bel Frankfurt város éjjeli szobra. A fotó illusztráció. Forrás

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 első három negyedévében a német feldolgozóipari vállalatok forgalma értékben 2,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a legmarkánsabban olyan volumenhordozó ágazatok forgalma bővült, mint a közúti jármű gyártás, az egyéb járművek gyártása, villamosipar, gép- és berendezésgyártás, élelmiszer- és dohányipar. Ezzel szemben a német gazdaság teljesítményében nem kevésbé jelentős szerepet betöltő gyógyszeripari vállalatok forgalma kis mértékben, míg a vegyipari vállalatoké csaknem 18 százalékkal mérséklődött.   

(A 2023-as válságév után a német vegyi- és gyógyszeripari vállalatok az új évi kilátásokat illetően sem táplálnak nagy reményeket. „Egy mély és hosszú hullámvölgyben vagyunk, s ma még nem világos, meddig tart ez az állapot”, fogalmazott Markus Steilemann, a Német Vegyipari Szövetség (VCI) elnöke Németország harmadik legnagyobb ipari ágazata helyzetéről és a következő évi kilátásairól december közepén Frankfurtban tartott sajtótájékoztatón. Az ágazat 350 tagvállalatának kevesebb mint fele leghamarabb 2025-ben várja helyzete javulását, míg arra, hogy 2024 második félévében beköszön az élénkülés, csupán egy harmaduk számít. A vegyi- és gyógyszeripar forgalma az idén 12 százalékkal, 230 milliárd euróra, míg a termelés mennyisége 8, ezen belül a vegyiparé 11 százalékkal esett vissza. A rendelésállomány alakulása alapján nem várható, hogy a jövő évben emelkedésnek indulna az ágazat forgalma, sőt annak újabb 3 százalékos visszaesése valószínűsíthető.  A kereslet gyönge, a termelési költségek magasak; az ágazat kapacitáskihasználtsága 77 százalék, jó két év óta elmaradva a gazdaságossági szempontból szükségesnek tartott 82 százaléknál.

Az ágazat vállalatai csaknem kétharmadánál visszaesett a nyereség, 15 százalék pedig veszteséggel küszködik. „Minél tovább tart ez a helyzet, annál többen számolnak újabb berendezések leállításával”, fogalmazott a VCI elnöke. A foglalkoztatottak száma az idén 477 ezres szinten stabilizálódott, de a közeljövőben nem zárható ki a beruházások külföldre történő kihelyezése és az ágazatban foglalkoztatottak számának csökkentése.)

A feldolgozóipari vállalatok forgalmának növekedése 2023 január és szeptember között, a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint

A december közepén nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2023 első háromnegyed évében Németországban fizetésképtelenné vált vállalatok száma 13.270-ra, a 2022 első kilenc havihoz képest 24,7 százalékkal emelkedett. A helyzet annyiban javuló, hogy míg októberben a fizetésképtelenné vált vállalatok száma 22,4 százalékkal haladta meg a múlt év októberit, novemberre ez az arány 18,8 százalékra mérséklődött. A hitelezői követelések volumene január és szeptember között elérte a 21,1 milliárd eurót, ami az előző év első kilenc havi 10,8 milliárd euró csaknem kétszerese. 10 ezer vállalatra számítva a fizetésképtelenné válás a szállítási és raktározási ágazatban volt a leggyakoribb. 

„S bár az emelkedés üteme legutóbb már mérséklődött, nem múlt még el a veszély”, fogalmazott Marc Evers, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) közép- és kisvállalati szakértője. Mint fogalmazott, „az energiaköltségek magas szintje, a kamatok, valamint a gyönge kereslet és a szakképzett munkaerő hiánya egyre több és több vállalatot hoz pénzügyeit illetően lehetetlen helyzetbe”.

A munkanélküliek száma 2,5 millió fölé emelkedett

A foglalkoztatási helyzet kedvezőtlenebb, az egy évvel korábbinál, de nem nevezhető tragikusnak. Számokban kifejezve:

• az állást keresők száma a 2022 novemberi 2,43 millió főről 2023 őszére 2,61 millióra,
• a munkanélküliségi ráta 5,3-ról 5,6 százalékra, ezen belül a régi tartományokban 5,0-ről 5,3, az újakban 6,7-ről 7,1 százalékra emelkedett.

2023 novemberében egyetlen olyan tartomány – Bréma, 10,7 százalék – volt, ahol a munkanélküliségi ráta két számjegyű; Berlinben 9,2, az egy főre jutó gazdasági teljesítményt tekintve leggyöngébb Mecklenburg-Elő-Pomerániában 7,6, Szász-Anhalt tartományban 7,3, míg a legnépesebb Észak-Rajna-Vesztfáliában 7,2 százalék. A legalacsonyabb, 3,3, illetve 3,9 százalékos munkanélküliségi rátával, (gyakorlatilag teljes foglalkoztatottsággal), továbbra is a két délnémet tartomány, azaz Bajorország és Baden-Württemberg van a legkedvezőbb helyzetben.

A külkereskedelmi forgalom is visszaesett

Németország exportpiacai az év első tíz hónapjában nem ellensúlyozták a belső kereslet visszaesését. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Németország exportja január és október között mintegy 1.300 millió eurót tett ki, ami 0,8, (ezen belül az Európai Unió tagországaiba irányuló szállítások esetében 2,4) százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakának forgalmától. Az pedig, hogy a német import ugyanezen időszak alatt 9,3 százalékkal, 1.138 millió euróra mérséklődött, jórészt az energiahordozók világpiaci árcsökkenésének következménye.  

„Ismét a német export csökkenését látjuk” – mondta a statisztikai adatokat kommentálva Dr. Dirk Jandura, a Német Nagy- és Külkereskedők, Szolgáltatók Szövetségének (BGA) elnöke. „Ez sajnos nem meglepő: az európai belföldi piacon, valamint itthon és külföldön egyaránt hiányzik a lendület a vállalkozások erőteljes élénkítéséhez, amire valójában szükség lenne.

A makacs infláció, amely a nagy központi bankok szigorú monetáris politikáját eredményezi, és az ukrajnai háború annak minden politikai és gazdasági következményével együtt súlyosan hátráltató tényezők. Ugyanez vonatkozik az USA és Kína közötti folyamatos geopolitikai feszültségekre, és nem utolsósorban a versenyképes telephelyi feltételekről folyó heves vitára. Mindez nem alkalmas arra, hogy bizalmat ébresszen a kereskedők és a befektetők körében, és optimista hangulatot teremtsen." 

Bréma. A fotó illusztráció. Forrás

Németország pozíciót veszített az uniós partnerországokkal szemben

Bert Rürup, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács egykori elnöke, a Handelsblatt Research Institute (HRI) vezetője egy, a gazdasági-üzleti napilapban december első napjaiban megjelent elemzésében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évben az euró-övezet egyetlen más országában sem teljesített a gazdaság olyan gyöngén, mint az a szövetségi köztársaságban történt. Az euró-övezet országainak gazdasági teljesítménye –

Németországot is beszámítva – most 3 százalékkal magasabb, mint a világjárvány kitörése előtt volt. Folytatva a gondolatot – ha Németország bruttó hazai összterméke az euró-övezet átlagával azonos mértékben, azaz 3 százalékkal szintén magasabb lenne a világjárvány előttinél, akkor az állam 25-30 milliárd euróval több adó-, továbbá hasonló nagyságrendű többlet társadalombiztosítási járulékbevétel felett diszponálna.

A közgazdász professzor véleménye szerint annak oka, hogy a szövetségi kormány súlyos költségvetési nehézségekkel szembesült, s hogy a 2024. évi költségvetés már csak a tárgyév januárban kerül a szövetségi törvényhozás elé, semmiképpen sem a szövetségi alkotmánybíróság november közepén hozott ítéletében, hanem sokkal inkább a gazdaságpolitikában az elmúlt évtizedben elkövetett hibákban, a növekedés tényezői háttérbe szorításában keresendő. Rürup szerint ezekért a hibákért társfelelősséget kell vállalnia Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellárnak és Sigmar Gabrielnek (SPD) is, akik Angela Merkel (CDU) kormányában alkancellárként, (Scholz ráadásul pénzügy-miniszterként) tevékenykedtek.    

Az nyilvánvaló, hogy a világjárványt, az ukrajnai háborút és az abból fakadó energiaválságot nem lehetett előre megjósolni, ugyanakkor a mai makrogazdasági problémáknak mélyebb, „hazai előállítású” okai vannak.

Rürup egyfajta mérföldkőnek tartja, hogy a diesel-botrány 2015 őszi kitörése nyomán a Németország, mint gazdasági-ipari telephely szempontjából meghatározó jelentőségű autóipar elveszítette a szövetségi kormány támogatását, s ez végül a robbanómotoroknak az EU-országokban 2035-től érvényes betiltásához vezetett. Nem kizárható, hogy „a jövő autóipari bajnokai” a BYD, a Tesla és a Google nevet fogják viselni.

Legkésőbb Donald Trump 2017 elején történt elnöki beiktatása után világossá vált, hogy a globalizáció, ahogy azt a német gazdaság ismerte és alkalmazta, megszűnik létezni. Emlékezetes, hogy Németország a Szovjetunió összeomlása és Kínának a világkereskedelembe való belépése nyomán a globalizáció nyertesének számított. „Most viszont fennáll a veszélye annak, hogy a rendszerek versenye, a protekcionizmus és a deglobalizáció fő vesztese lesz.”

A szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács számítása szerint a lakosság elöregedése, azaz az idős korú lakosság növekvő részaránya nyomán az évi átlagos gazdasági növekedés mértéke az évtized végére fél százalék alá mérséklődik. Ez egy százalékponttal alacsonyabb a megelőző évtized növekedési dinamikájánál, így – mint már utaltunk rá - évi kereken 40 milliárd euró hozzáadott érték kiesés keletkezik, s ez a költségvetés adó- és járulék-befizetésekből származó bevételeit is súlyosan érinti.

Kormányzati negyed, Berlin. A fotó illusztráció. Forrás

Megállapodás a 2024. évi költségvetésről

A Szövetségi Alkotmánybíróság november közepén a német állami költségvetést érzékenyen érintő döntése összefüggéseinek bemutatása meghaladja jelen írásunk kereteit, s ezért csak nagy vonalakban ismertetjük az Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár, Robert Habeck (Zöldek) alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter és Christian Lindner (FDP) nevéhez fűződő, az alkotmánybírósági döntések után december 12-ről 13-ra virradó éjszaka létrehozott megállapodást. A hetekig tartó huzavona után a költségvetésben az alkotmánybírósági döntés után keletkezett feszültségek megoldásáról szóló megállapodás a megtakarításoktól az adóemeléseken át a támogatások megszüntetéséig terjedő intézkedéscsomagot foglal magában.

Ezek szerint 2024-ben az állami költségvetésben 17, a klímafordulat finanszírozására szolgáló klíma és transzformációs alapban (KTF) pedig 12,7 milliárd euróval kevesebb áll rendelkezésre az eredetileg előirányzottnál. Az SPD és a Zöldek átmenetileg fel szerették volna függeszteni az alaptörvényben rögzített adósságféket és/vagy adóemelésben is gondolkodtak, az FDP ezzel szemben az adósságfék megtartását és nagyobb takarékosságot követelt – és ért el.  

Robert Habeck szerint a költségvetésről folytatott egyeztetések során „a kormánykoalíció megmutatta, hogy nehéz kérdésekben is képes megállapodni”. Az érdemi megállapodással kapcsolatban elmondta: sikerült elhárítani, hogy a klímasemlegességet és a gazdasági átalakulást támogató kulcsfontosságú projektekről le kelljen mondani. Habeck azonban elismerte, hogy többet szeretett volna elérni: „Ha engem, mint gazdasági minisztert kérdeznek, azt kell mondanom, hogy ebben a szakaszban valójában másra, nevezetesen lényegesen több beruházásra lenne szükség."

Egy, a Handelsblattban megjelent írás szerint a hármas koalíció kompromisszumos megállapodását követően a pénzügyminisztérium nem tudta/tudja teljesen lebontani, hogy a költségvetésben lévő 17 milliárdos hiányt hogyan fogják betömni. Azok a megtakarítások és megszorítások ugyanis, amelyekben Scholz, Habeck és Lindner megállapodott, jóval kisebb összeget, alig 8 milliárd eurót tesznek ki.

Egy, a Bundestag CDU/CSU-frakciója által összeállított lista szerint

• 3 milliárd eurót akar megtakarítani a kormánykoalíció egyes támogatások leépítésével,
• a Szövetségi Munkaügyi Ügynökségnél 1,5 milliárd eurós megtakarítást terveznek,
• a nyugdíjbiztosítási rendszer támogatását 600 millió euróval csökkentik,
• a kormány 1,5 milliárd euró megtakarítást remél a szociális kiadások terén,
• a szövetségi kormány az eredetileg tervezettnél kevesebb pénzt akar átutalni a tartományoknak. Ez 350 millió eurót érint az úgynevezett regionalizációs alapokból, melyeket a szövetségi tartományok a helyi tömegközlekedés támogatására fordítanak.
• A védelmi miniszter 520 millió eurót kíván felhasználni a német fegyveres erők számára létrehozott különalapból, melyet korábban a költségvetésben terveztek.

Emellett a minisztériumoknak csökkenteniük kell kiadásaikat. Ezek közé tartozik a közlekedési, az oktatási, a környezetvédelmi, a nemzetközi együttműködési, a mezőgazdasági és a külügyminisztérium. Azt azonban még nem tudni, hogy az egyes tárcáknak mennyi pénzt kell megtakarítaniuk.

Azt követően, hogy Scholz, Habeck és Lindner megegyezésre jutott, annak tartalmát be kell építeni a költségvetésbe, melynek az átdolgozott változata várhatóan még az év végéig a kabinet napirendjére kerül. Január elején a költségvetési tervezet a Bundestag szakbizottsága, ezt követően a Bundestag plenáris ülése, majd a Bundesrat elé kerül és a törvényhozás két háza január folyamán, illetve február elején dönt annak elfogadásáról. Az új költségvetés hatályba lépéséig ún. ideiglenes költségvetési gazdálkodás működik, azaz a minisztériumok ez idő alatt csak korlátozottan költhetnek. 

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!