A kölni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német vállalatok rosszabbnak ítélik meg a helyzetüket az egy évvel korábbinál

2023/2024 fordulóján a kölni IW gazdaságkutató intézet azon kevés kutatói műhelyek egyike, amelyek – többek között a szakmai szövetségek körében végzett felmérés alapján, az ipari és kereskedelmi kamarák év eleji konjunktúra-felméréséhez hasonlóan, számos más intézmény és kutatói műhely szerény növekedési várakozásával ellentétben, a múlt évi 0,3 százalékos visszaesést követően – a német gazdaság teljesítménye újabb fél százalékos csökkenését valószínűsítették.

Ez a bejegyzés 2024. május 2-án közzétett cikkünk folytatása, melynek első részét az alábbi linken érhetik el.

Az alapvetően borúlátó kép azóta sem változott. Jó irányban semmiképp. Az IW legújabb, március végén készített és április közepén nyilvánosságra hozott, 2072 vállalat megkérdezésén alapuló felmérése alapján az aktuális helyzet és az év hátralévő vonatkozó várakozások összességében rossz irányba változtak, s azok a beruházások és a foglalkoztatás várható alakulására is negatív hatást gyakorolnak.  

A felmérés során az abban részt vevő vállalatok 39 százaléka rosszabbnak minősítette a maga aktuális üzleti helyzetét, mint egy évvel korábban, s csak 18 százalék számolt be annak javulásáról.

A német gazdaság közeljövőjére nézve egyelőre nem láthatók az élénkülés jegyei. Az üzleti várakozások alig jobbak, mint az aktuális helyzet megítélése: a felmérésben részt vevő vállalatok 37 százaléka üzletmenete visszaesésére számít, s 2024 egészét illetően csak egy kisebbség, 23 százalék reménykedik az üzletmenet jobbra fordulásában. Különösen rosszak a kilátások a feldolgozóiparban és az építőiparban.

Az üzleti várakozások kedvezőtlen alakulása hosszú idő óta először a foglalkoztatás alakulására is rányomja bélyegét. Ez idő szerint a felmérésben részt vevő vállalatok mindössze 23 százaléka keres alkalmazottakat, miközben 35 százalékuk azzal számol, hogy munkahelyek leépítésére kényszerül. Ebben különösen az ipar érintett, ahol minden tíz vállalatból csaknem négy vállalat tervez létszámleépítést, míg az építőiparban ez az arány – picivel szintén meghaladva az átlagot – 36 százalék. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a foglalkoztatás 2005 óta tartó folyamatos növekedése nem fog folytatódni – írják a kölni szakértők.

2024 tavaszán az egyetlen halvány reménysugár: a szolgáltatási szektor. Ebben az ágazatban nem csupán a vállalatok 34 százaléka tervezi új munkahelyek létrehozását, (miközben 31 százalék számol létszámleépítéssel), hanem a beruházások is várhatóan növekedni fognak. Ez azonban nem fedheti el azt a tényt, hogy az iparban a beruházásokra fordítandó kiadások továbbra is csökkennek: ott a vállalatok 37 százaléka kevesebbet akar beruházni, s csak 24 százalék tervez a korábbinál több beruházást.

„Mindez azt jelenti, hogy Németország ipari bázisa egyre inkább lemorzsolódik" – fogalmazott Michael Grömling, az IW vezető kutatója. A politikából alig érkezik növekedést serkentő impulzus, amin sürgősen változtatni kell: „Hiányzik a gazdaság kompromisszummentes élénkítése, s az olyan korábbi megközelítések, mint a közelmúltban elfogadott növekedési esélyekről szóló törvény, túl gyengék, s aligha lesznek hatásosak" – figyelmeztetett a szakértő.

A vállalati várakozások alakulása megítélésében markáns regionális különbségek tapasztalhatók: a legbizakodóbb a kép a Szászországot és Türingiát magában foglaló, (nem mellesleg szeptemberben tartományi választásoknak otthont adó) délkeleti térségben rajzolódik ki, ahol a magasabb és alacsonyabb termelési volumenre számító vállalatok aránya nagyjából kiegyenlíti egymást. S ami az IW kutatói szerint vélhetően a villamosipar és az információs és kommunikációs szektor átlagot meghaladó mértékű jelenlétének, azok bizakodásra okot adó aktivitásának köszönhető.

Az átlagnál valamivel magasabb a derűlátó vállalatok aránya Észak-Rajna-Vesztfáliában, Baden-Württembergben és a Schleswig-Holsteint, Alsó-Szászországot, Hamburgot és Brémát magában foglaló északi térségben. Bajorország, továbbá a három délnyugati tartomány, (azaz Hessen, Rajna-Pfalz és a Saar-vidék) alkotta térség vállalatainak várakozásai többé-kevésbé közel állnak az országos átlaghoz; ezzel szemben a Mecklenburg-Elő-Pomerániát, Brandenburgot, Szász-Anhalt tartományt és Berlint magában foglaló északkeleti térségben a vállalatok 48 százaléka számít teljesítménye romlására, s csak 17 százalékuk várja annak bővülését.

A vállalatok mérsékelték 2024. évi beruházási terveiket

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet márciusban készített és április közepén nyilvánosságra hozott számítása szerint – a kölni partnerintézet felmérésével összhangban - a német vállalatok mérsékelték az ez évre vonatkozó beruházási terveiket. „A beruházási javak és előgyártmányok iránti kereslet gyönge marad és továbbra is gazdaságpolitikai bizonytalanságok uralkodnak. Ezért sok vállalat elhalasztotta a beruházási döntéseit”, fogalmazott Lara Zarges, az Ifo szakértője.

Aki szerint a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar beruházási tervei mérséklődtek, visszaigazolva Siegfried Russwurm, a BDI elnökének a hannoveri vásár megnyitása során elhangzott figyelmeztetését. „Mindenekelőtt az energiaintenzív ágazatokban magasabb azon vállalatok aránya, amelyek mérsékelni kívánják a beruházásaikat, mint azok, amelyek bővítést terveznek”, fogalmazott a szakértő. A legmarkánsabb visszaesés a vegyiparban tapasztalható.

A nem energiaintenzív ágazatokban azonban továbbra a beruházásaik bővítését tervező vállalatok vannak többségben. Ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg az autóiparban, miközben a gép- és berendezésgyártók körében a beruházási várakozások egyértelműen emelkedtek. A kereskedelmi vállalatok még akkor is a legborúlátóbbak, ha márciusban a magasabb beruházási volument tervező vállalatok aránya kis mértékben emelkedett. A szolgáltató vállalatok körében a beruházási tervek a novemberihez képest kis mértékben szintén javultak.

Maradva a müncheni gazdaságkutató intézetnél – az általa mintegy 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított, az üzleti légkört jellemző Ifo-index – január óta immár a harmadik egymást követő hónapban – a márciusi 87,9 pontról áprilisban 89,4 pontra tovább emelkedett. A felmérés során megkérdezett feldolgozóipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok vezetői

elégedettebbek cégeik aktuális üzleti helyzetével, mint egy hónappal korábban voltak és a várakozásaik is javultak. (Az aktuális helyzet mutatója 88,1-ről 88,9, míg a várakozásoké 87,7-ről 89,9 százalékra emelkedett.) „A gazdaság stabilizálódik, mindenekelőtt az üzleti légkörnek a szolgáltatók körében tapasztalt légkör kedvező alakulásának köszönhetően”, fogalmazott Prof. Clemens Fuest, az intézet elnöke.

A gazdaság szereplői foglalkoztatási terveit illetően az óvatosság erősödése jellemzi. „A megrendelések hiánya egyes vállalatoknál fékezi a munkaerő-felvételt" – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo kutatásvezetője, aki szerint az ipar visszafogta munkaerő-toborzási terveit, sőt a létszám csökkentését tervezi. A kiskereskedelmi szektorban ugyancsak csökken, a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében, elsősorban az adatfeldolgozásban és az idegenforgalomban a létszám bővülése valószínűsíthető. Az építőipar foglalkoztatási mutatója – annak ellenére, hogy a rendelésállomány kedvezőtlenül alakul és az ágazatban némely vállalatok munkahelyek megszüntetésére kényszerülnek, a foglalkoztatási tervek mutatója kis mértékben mégis javult.

Ugyanezen felmérésnek az exportőr vállalatok körében végzett része némi romlást mutat. „A hangulat kissé visszafogottá vált" – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo kutatásvezetője. „Az exportgazdaságból jelenleg hiányzik a lendület. A világgazdaság kedvező növekedési kilátásai egyelőre nem tükröződnek további megrendelésekben."

„Az adatfeldolgozó berendezések gyártói azonban az exportüzlet jelentős növekedésére számítanak. Ugyanez vonatkozik a bútorgyártókra, valamint az üveg- és kerámiagyártásra is. Az élelmiszeripar érezhető visszaesést szenvedett el, mivel az előző havi optimista várakozásokat nem sikerült fenntartani. Ugyanez vonatkozik az autóiparra is. A gépipari ágazatban az export várhatóan stabil marad. A textilipar, a nyomdák, valamint a fémgyártók és -feldolgozók exportcsökkenésre számítanak”, olvasható a müncheni Ifo intézet által a német exportőrök körében végzett felmérés összefoglalójában.

Számottevő mértékben enyhült az anyag- és előgyártmány-hiány

Jó hír, hogy 2024 tavaszára – némely ágazatok kivételével – jelentős mértékben enyhült a német ipart korábban sújtó anyag- és előgyártmány-hiány. Márciusban a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által megkérdezett vállalatok már csak 10,2 százaléka számolt be az anyagellátás szűk keresztmetszeteiről, szemben a februári 14,6 százalékkal. „A helyzet mostanra már majdnem visszatért a koronavírusválság előtti állapothoz”, fogalmazott a már idézett Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője.

„A Német Vasutaknál a bérvita rendeződött, s közben a logisztikai ágazat alkalmazkodott a vörös-tengeri körülményekhez. Ezért van jelenleg kevesebb probléma" – folytatta a szakértő. Ma már az ellátás szűk keresztmetszete által sújtott vállalatok aránya egyetlen ágazatban sem éri el a 20 százalékot, ámbátor a a még meglévő hiány leginkább továbbra is az ipari teljesítmény szempontjából volumenhordozónak számító ágazatokat terheli: Az adatfeldolgozó berendezések gyártói körében az érintettség 18,2 százalék, őket szorosan követik a villamos berendezések gyártói (17,5 százalék), továbbá a vegyipari vállalatok (14,5 százalék) és a gép- és berendezésgyártók (14,4 százalék). Ezzel szemben a magyar kivitel szempontjából kiemelt jelentőségű autóiparban ez az arány az átlagnál kedvezőbb, mindössze 7,2 százalék. (Emlékezetes, hogy a negatív rekordot a koronavírus-járvány idején, 2021 decemberében jelezték a vállalatok, amikor az anyag- és előgyártmány-hiányra panaszkodó vállalatok aránya még megközelítette a 82 százalékot.)

A szövetségi kormány a korábban jelzettnél határozottabb élénkülést valószínűsít

A berlini szövetségi kormány a február második felében készített éves gazdasági jelentésében 2024-re 0,2 százalékos növekedést jelzett, amit a mintegy két hónappal később, az Ifo áprilisi konjunktúra-jelentésével azonos napon nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzésében 0,3 százalékra emelt, s amelyet 2025-ben várhatóan újabb 1 százalékos növekedés fog követni.  

Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerint egyre több jel utal arra, hogy a német gazdaság 2024 tavaszán gazdasági fordulóponthoz érkezik. Míg az elmúlt két évet az energiaár-sokk következtében nagyrészt stagnáló gazdasági szakasz jellemezte, az év eleje óta egyre inkább erősödnek a felfelé ható erők.

Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter a tavaszi konjunktúra-előrejelzés ismertetésekor Forrás: www.bmwi.bund.de

„A tavaszi előrejelzés alapvetően hasonló értékelést mutat, mint a két hónappal ezelőtti éves előrejelzés. … Az év előrehaladtával már látjuk az enyhe gazdasági fellendülés jeleit, és azt, hogy a gazdaság lassan kilábal a gyenge szakaszából. … Az év eleje óta a termelés érezhetően fellendült - különösen örömteli, hogy az energiaigényes iparágak az év eleje óta ismét bővítik termelésüket. Ahogy az energiaárak tovább csökkennek, úgy csökken az infláció is. Ez növeli az emberek vásárlóerejét és támogatja a magánfogyasztás élénkülését."

Habeck elismerte, hogy a reménykeltő jelek ellenére továbbra is aggódik a helyzettel kapcsolatos strukturális problémák miatt. „A termelékenységre és a potenciális növekedésre vonatkozó előrejelzések nagyon alacsonyak. Ha közép- és hosszú távon ismét magasabb növekedést akarunk elérni, strukturális változásokra van szükségünk. Ennek érdekében lehetővé kell tennünk az új gazdasági dinamizmust, erősítenünk kell az innovációt, csökkentenünk a felesleges bürokráciát, és határozottan kezelnünk kell a munkaerőhiányt. Ez magában foglalja a munka ösztönzését, hogy több ember önkéntesen többet és hosszabb ideig dolgozzon. Folytatnunk kell a bürokratikus akadályok felszámolására irányuló erőfeszítéseinket. Minden területen gyakorlati ellenőrzéseket kell alkalmaznunk a bürokrácia felkutatására és pragmatikus és gyors felszámolására, valamint folytatnunk kell a tervezési és engedélyezési folyamatok felgyorsítását. A megújuló energiák és a hálózatok terén lényegesen nagyobb sebességet tapasztalunk, az intézkedések hatnak, és mi továbbra is kitartunk mellette. És többet kell tennünk a magán- és állami beruházások növelése érdekében."

A gazdasági minisztérium előrejelzése szerint az év hátralévő részében valószínűleg a magánfogyasztás lesz a növekedés fő hajtóereje: A jelentősen magasabb reálbérek és az összességében robusztus foglalkoztatási tendencia nyomán a magánháztartások inflációval összefüggő vásárlóerő-veszteségét egyre inkább le kell küzdeni, ami a magánfogyasztás élénküléséhez vezethet. Ezt már most jelzi a magánháztartások közelmúltbeli hangulatjavulása, például a GfK piackutató intézet által a fogyasztói klíma alakulására számított mutató és a Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) fogyasztói barométere. A külkereskedelem enyhe fellendülésének is vannak jelei, mivel a nemzetközi szervezetek a közelmúltban kissé felfelé módosították a világgazdaság növekedésére vonatkozó várakozásaikat.

A gazdaság gyenge szakasza ellenére a munkaerőpiacot a szakképzett munkaerő hiánya jellemzi. A fokozatos fellendülés során a foglalkoztatás növekedése valamivel gyorsabb ütemben folytatódhat, miközben a munkanélküliség fokozatosan csökken.

A berlini kormányzat várakozása szerint az előző évi 5,9 százalékos ütem után a fogyasztói árak az idén várhatóan 2,4 százalékra tovább csökkennek, a 2025-re valószínűsített 1,8 százalékos inflációs ráta pedig alacsonyabb, mint az Európai Központi Bank által meghatározott referenciaérték. (Megjegyezve, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint márciusban mintegy három év legalacsonyabb szintjére 2,2 százalékra mérséklődött az infláció mértéke, ami elsősorban az élelmiszerek és az energiaárak csökkenésének köszönhető. Utoljára 2021 áprilisában volt még alacsonyabb, 2,0 százalékos a pénzromlás mértéke, míg ez év januárban 2,9, míg februárban 2,5 százalékot mértek.)

A szociális partnerek továbbra is veszélyben látják Németország telephelyi szerepét

A Gesamtmetall munkaadói szövetség és az IG Metall szakszervezet április közepén, (azaz még a tavaszi előrejelzésének megjelenése előtt) nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatában Németország, mint gazdasági telephely megerősítésére szólította fel a berlini szövetségi kormányt.

Az, hogy számos hazai és külföldi vállalat jelenleg Németország ellen dönt, amikor telephely- és beruházási döntésekről van szó, "a dezindusztrializáció fenyegető tünetei" - fogalmaztak közös nyilatkozatukban. „A német kormánynak mindenekelőtt versenyképes energiaköltségeket kell biztosítania és vonzóbb befektetési feltételeket kell teremtenie".

A munkaadói szövetség és a szakszervezet emellett az infrastruktúra gyorsított bővítését, többek között a vidéki területeken, gyorsabb tervezési és engedélyezési eljárásokat, valamint hosszú távú nyersanyagstratégiát sürgetett. Emellett – a szakképzett munkaerő hiányára való tekintettel - nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásra.

Az FDP a gazdaság- és szociálpolitikai fordulatért

Az FDP április utolsó napjaiban Berlinben megtartott országos pártkonferenciáján a korábbinál jobban elhatárolódott koalíciós partnereitől. A küldöttek egyértelmű többsége síkra szállt a pártvezetés által célul tűzött, a gyönge növekedés felgyorsítását szolgáló gazdaság- és szociálpolitikai fordulat

mellett; miközben az SPD és a Zöldek elutasítják koalíciós partnerüknek a gazdasági fordulatra vonatkozó tervét. A liberális párt vezetői és számos küldöttje elégedetlen a kormánykoalíció teljesítményével, de nem akarja felbontani a koalíciót.

Két és fél évvel a „közlekedésilámpa-koalíció” megalakulása után Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára elismerte a koalíciós partnerek közt meglévő mély ideológiai különbségeket. „Nagy különbség van közöttünk, és ez soha nem fog változni" - mondta a főtitkár. Az FDP ugyanis „másképp értelmezi az államot", mint az SPD és a Zöldek.

Djir-Sarai szerint a küldöttgyűlésen világossá vált az FDP-nek a hármas koalícióval szembeni ellenérzése: „Ez nem egy ellenzéki, de nem is egy kormánypárti pártkonferencia, amely azt mondaná, hogy csak így tovább". A pártelnökség a szövetségi kormányt egy növekedés-barátabb politikára akarja rábírni - és a koalícióban a piacgazdaság korrekciójával akar nevet szerezni magának. „Készek vagyunk tárgyalni" - mondta Christian Lindner pártelnök. „Egy dologra azonban nem vagyunk nyitottak: arra, hogy egyáltalán semmi ne változzon". A növekedés erősítése az SPD és a Zöldek érdeke is kell, hogy legyen: „A gazdasági fordulat nem a szabaddemokraták projektje" - mondta Lindner, hanem „az ország projektjének kell lennie."

A pártelnök-pénzügyminiszter szerint a német gazdaságnak ismét erőteljesebben kell fejlődnie - a versenyképesség növelése, a honvédelem és a biztonság növekvő költségeinek kezelése, a jóléti állam fenntartása és a demokrácia elfogadottságának biztosítása érdekében. Az FDP terve – többek között - adócsökkentéseket, a bürokrácia csökkentését, a munkaerőpiacon nagyobb rugalmasságot és az állami költségvetés konszolidálását tartalmazza. A katalógusban egy olyan, a jóléti államra vonatkozó hároméves moratórium is helyet kapott, amely alatt nem vezetnek be új szociális juttatásokat.

Lindner kerülte a koalíciós partnerek nyílt bírálatát. Helyettese, Wolfgang Kubicki egyértelműbben fogalmazott: ha a „közlekedésilámpa-koalícióban” nem esik szó a gazdaság megerősítéséről, „akkor ennek a koalíciónak nincs jövője"; Johannes Vogel, az FDP parlamenti ügyvezetője pedig azt követelte, hogy a koalíciós partereknek nyárig közös törvényjavaslatot kell benyújtaniuk a gazdasági fordulatról.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!