Az ágazati szövetségek várakozásai a gazdasági teljesítmény további csökkenését vetítik előre.

Néhány neves gazdaságkutató intézet december közepén nyilvánosságra hozott előrejelzései szerint a német gazdaság teljesítménye 2024-ben ismét növekedni fog, de a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó várakozások – elsősorban az állami költségvetés alkotmánybírósági döntés utáni újratervezése hatására – lefelé módosultak és továbbra is kockázatokkal terhesek.

Így

• a müncheni Ifo intézet 2024-ben 0,9, 2025-ben pedig 1,3,
• az esseni RWI gazdaságkutató intézet 2024-re 0,8, 2025-re pedig 1,4,
• a berlini DIW gazdaságkutató intézet 2024-ben 0,6, 2025-ben pedig 1,0,
• míg a hallei IWH 2024-ben 0,5, 2025-ben pedig 1,2 százalékos

gazdasági növekedést vár.

A szerk. megjegyzése: a bejegyzést a szerző még az eheti németországi gazdatüntetések előtt kezdte előkészíteni. Azt, hogy a tüntetések, illetve az erre adandó gazdaságpolitikai válaszok a lenti becsléseket hogyan, milyen irányba és mennyire befolyásolják, a későbbiekben természetesen vizsgálni fogjuk.

 

A kölni IW gazdaságkutató intézet – mintegy kakukktojásként a nagy kutatói műhelyek sorában – 2024-re nem a gazdasági teljesítmény növekedését, (növekedési pályára lépését), hanem fél százalékos további csökkenését valószínűsíti. A többi intézet által jelzetthez képest ellentétes irányú fejlődés magyarázata részint a múlt év őszén több mint 2.200 vállalat körében végzett felmérés, részint a nagy gazdasági szervezetek (szakmai szervezetek) hagyományos év végi megkérdezésének 2023 utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott eredményein alapul.

Az IW felmérése ezúttal is négy összetevőre vonatkozott. Ezek: az adott ágazat aktuális üzleti helyzete, termelési-üzleti várakozásai, beruházási, valamint a foglalkoztatási kilátásainak megítélése.

 Az ágazati szövetségek várakozásai a gazdasági teljesítmény további csökkenését vetítik előre .A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

A felmérés eredményei 2023/2024 fordulóján kedvezőtlen perspektívákat vetítenek előre, (megjegyezve, hogy egy évvel korábban az energiaválság miatt különösen rossz hangulat uralkodott a német gazdaságban). Az általa képviselt ágazat aktuális helyzetét a felmérésben részt vevő 47 szakmai szövetség közül

• 6 ágazatban jobbnak látja egy évvel korábbinál,
• 11 esetében az aktuális üzleti helyzet változatlan,
• 30 viszont rosszabbnak ítéli meg az egy évvel korábbinál.  

Az IW kutatói szerint a német gazdaság 2024. évi kilátásait

• „a világgazdaságnak a geopolitikai zavarok miatti kedvezőtlen hatása,
• a monetáris politikának a magas infláció miatti szigorítása, valamint
• a költségvetési tisztázatlanságoknak a vállalatokra és a háztartásokra háruló hatása helyezi nyomás alá”.

Mint az IW-felmérés eredményeit tartalmazó tanulmányban, az ott megjelent grafikonon látható, a 2023 decemberében a felmérés által érintett 47, (2022 végén 48) ágazat közül 2024-re

• (az egy évvel korábbi 13-mal szemben) csupán 9 számol a múlt évinél magasabb termelési szinttel, (de egyetlen egy olyan sincs, amely „lényegesen magasabb szintet jelzett volna),
• az előző évivel azonos gazdasági aktivitást jelző ágazatok száma a 2022 év végi 5-ről) 15-re emelkedett,
• ezzel szemben 23 ágazat, (a múlt évi 30-nál 7-tel kevesebb) a tavalyinál alacsonyabb termelési volument, illetve üzleti forgalmat valószínűsít.

Mindent egybevetve és az egyes ágazatoknak a német gazdaságban betöltött szerepét figyelembe véve a karácsonyi ünnepek után nyilvánosságra hozott ágazati várakozások összességében a gazdasági teljesítmény 2024. évi csökkenését vetítik előre.

A magasabb, a változatlan és az alacsonyabb teljesítményt jelző ágazatok száma a kölni IW gazdaságkutató intézet 2022/2023 és 2023/2024 fordulóján készített felmérése tükrében

A 2024-re bizakodó kilátásokkal rendelkező szövetségek közül mindössze 3 – gyógyszeripar, finommechanika/optika, továbbá a korábbi években a globális ellátási zavarokat különösen megszenvedett közútijárműgyártás és beszállítóik – ipari ágazat található. A szolgáltatói tevékenységet folytató kézműipari vállalatok ugyancsak javulást várnak, bár a magánlakásépítések alakulása nagyfokú bizonytalanságot rejt magában. Bizakodók a biztosítótársaságok, s ez vonatkozik a turizmusra és a vásárgazdaságra is.

Míg egy évvel korábban mindössze öt ágazat jelzett stabil üzleti kilátásokat, ezek száma egy év elteltével 15-re emelkedett. Közéjük tartozik a vas- és acélkohászat, a vegyipar, a gyógyszergyártás, a villamosipar, az élelmiszeripar, valamint a nagy- és kül-, valamint a kiskereskedelem is.

A felmérésben részt vevő 47 ágazat csaknem fele termelése és üzleti forgalma visszaesésétől tart. Ezen belül 17 ágazat területén a termelési- és üzleti tevékenység visszaesése nem túl súlyos, (ezek közé tartozik a bányászat és kőolaj-feldolgozás, továbbá a gép- és berendezésgyártás, az acél- és fémfeldolgozás, a hajóépítés és tengeri technika, fafeldolgozás, az üvegipar, valamint a textil- és divatipar). Az építőipar és a kézműiparnak az építőiparhoz kapcsolódó része ugyancsak visszaeséstől tart, részint az állami építési megrendelések, részint az energiahatékonyság javítását szolgáló beruházások visszaesése miatt. Emellett a bankszektor (magánbankok, takarékpénztárak és Volksbankok) szintén kis mértékű visszaesést jelzett, aminek az oka jórészt a hitelek iránti keresletnek az építőipari válság miatti lanyhulásában és – tágabb kitekintésben - a konjunkturális helyzet általános romlásában keresendő.

Fentieken túl 6, jórészt az energiaköltségek magas szintje által sújtott ipari ágazat (például öntészet kerámiaipar, műanyag-feldolgozás, bőripar) esetében a teljesítmény csökkenésének mértéke különösen nagy lehet. A szolgáltatások területén ugyanez igaz az ingatlangazdaságra, melyhez nagyban hozzájárul a szövetségi költségvetés bizonytalan helyzete.

Külön történet a vendéglátóipari létesítményekben elfogyasztott élelmiszerek után fizetendő általános forgalmi adó az élelmiszerek után fizetendő 7-ről a normál, 19 százalékra történő emelése. Az érintett élelmiszerek átsorolása nyomán 3 milliárd euró többletbevételhez jutna az újratervezés alatt álló állami költségvetés. Kérdés, hogy az adó, illetve az árak ebből fakadó emelése nyomán mennyivel csökken az éttermi vendégek száma és az általuk elfogyasztott étel mennyisége, lefelé nyomva a kincstár vendéglátásból származó áfa-bevételeit.

A felmérés eredményeit összegezve a kölni szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a 2024. évi kilátásokban domináns szerepet játszik a bizonytalanságok szokatlanul magas foka. „A világgazdaság fejlődése és az infláció meghatározó szerepet játszanak a konjunkturális keretfeltételek szempontjából. A nemzetközi konjunktúrának a geopolitikai helyzet instabilitása, a restriktív pénzpolitika és az energiaárak volatilitása által befolyásolt alakulása nagyban elhomályosítja a következő év kilátásait. A globális árukereskedelemnél csak egy gyönge élénkülésből lehet kiindulni. A nemzetközi áruforgalom mennyiségének a 2023. évi 1 ½ százalékos visszaesése után a következő évben csupán 1 százalékos növekedés várható. Ezen túlmenően az állami költségvetés bizonytalan németországi helyzete házilag – azaz az országon belül (J. I.) - előállított bizonytalanságokat teremt”, idézi az IW tanulmánya Dr. Michael Hüther, az intézet igazgatója véleményét.

„Ez pedig kihatással van a vállalatok termelési perspektíváira, befolyásolja mindenek előtt a vállalatok beruházási keretfeltételeit, s ezzel azok beruházási terveit is. Ez pedig nem csak rövidtávra érvényes, hanem a hosszabb távra szóló beruházási döntéseket is nagyban befolyásolja. … Mivel a szakmai szövetségek körében végzett felmérésre a szövetségi alkotmánybíróságnak a költségvetés finanszírozásáról szóló döntése után került sor, azok intenzíven foglalkoztak annak a mindenkori ágazatokat érintő bizonytalanságaival.”

A német gazdaság termelési, beruházási és foglalkoztatási tervei az IW kölni gazdaságkutató intézet által 2023 november/december hónapban megkérdezett 47, (a beruházások esetében 46) szakmai szövetség válaszai tükrében

A beruházások…

A szakmai szövetségek összességében kedvezőtlen termelési és üzleti várakozásai - értelemszerűen – többé-kevésbé az adott ágazatok beruházási és foglalkoztatási kilátásaiban is visszatükröződnek.  

A 46, a felmérés ezen részében részt vevő ágazati szövetségből csak 8 számol a beruházások bővülésével a maga területén, ami nagyjából megegyezik az előző évivel, amikor összesen 9 ágazati szövetség jelezte a beruházások bővülését. A feldolgozóiparon belül a beruházások bővülésére számítanak a gyógyszeripari, az acél- és fémfeldolgozók és az üvegipari vállalatok, továbbá – a szolgáltatások területéről – a bankok és biztosítótársaságok.

Azon ágazatok száma meghaladja az előző évit, azon ágazatok száma, amelyek a múlt évivel azonos volumenű beruházást terveznek, 22-ről 16-ra mérséklődött. Közülük – többek között – a közúti járműgyártás, a villamosipar, a repüléstechnika, valamint a kőolaj-feldolgozás érdemel említést.

23, (köztük számos ipari ágazat) – az egy évvel korábbi 17-tel szemben – beruházásai csökkenését valószínűsíti. Ezen ágazatok közé tartozik többek között a gép- és berendezésgyártás, a vegyipar, a műanyag- és a fafeldolgozás, az öntészet, a hajóipar, a kerámiaipar és - nem utolsósorban - az élelmiszer-feldolgozóipar. A kereslet alakulásában tapasztalható gyöngeségek különösen érzékenyen érintik a teljes építőgazdasági értékláncot. Emellett nagy valószínűséggel csökkenni fog a nagy- és külkereskedelem, valamint a vendéglátás beruházási aktivitása is.

…és a foglalkoztatás várható alakulása

Az összességében kedvezőtlen termelési kilátások sokáig kevésbé jelentek meg a foglalkoztatással kapcsolatos várakozásokban, mivel a szakképzett munkaerő hiánya miatt a vállalatok túlnyomó többsége nehezen válik meg a meglévő foglalkoztatottaktól. Ezt a tapasztalatot az is megerősítette, hogy a koronavírus-járvány elbocsátott munkaerőt a konjunktúra élénkülése idején már nem lehetett minden további nélkül pótolni.

Számokban kifejezve: míg 2022 végén a 48-ból 30 ágazat számolt 2023-ra az előző évinél alacsonyabb termeléssel, s csupán 16 ágazat számolt a foglalkoztatottak számának visszaesésével, addig a legutóbbi, 2023 végi felmérés során a foglalkoztatottak számának csökkentését ugyanannyi, azaz 23 ágazat jelezte, mint amennyi teljesítménye mérséklődését valószínűsítette. Létszámcsökkenést jeleztek – többek között – a gép- és berendezésgyártók, az öntészetek, a kerámiaipar, a nagy- és külkereskedelem, továbbá a takarék-pénztárak és Volksbankok.

Mindeközben a foglalkoztatás stabilitását 47-ből 19 ágazat jelezte. Közéjük tartozik - többek között - a vendéglátóipar és a turizmus, az iparban pedig az autógyártás, a vegyipar és a villamosipar.

A foglalkoztatottak számának növelését ezzel szemben csak 5 ágazat jelezte. Ezek könnyen felsorolhatók: információs gazdaság, energia- és vízgazdálkodás, továbbá a gyógyszeripar, a repüléstechnika és űripar, valamint a finommechanika/optika.

A létszámcsökkenést jelző ágazatok számának túlsúlya arra utal, hogy annyiban megszűnt a német munkaerőpiac azon stabilitása, mint ami korábban még jellemző volt; megerősítve azok véleményét, akik a válság okozta terhek és a konjunkturális keretfeltételek bizonytalanná válása miatt a foglalkoztatottság mérséklődését és a munkanélküliség enyhe emelkedését valószínűsítik.

Egyes fontosabb ipari ágazatok szakmai szövetségeinek aktuális helyzetmegítélése, termelési-üzleti várakozásai, beruházási és foglalkoztatási kilátásai a kölni IW gazdaságkutató intézet által 2023 november/december hónapban végzett felmérés szerint, az egy évvel korábbi felméréshez képest

A felmérés eredményeit összegző jelentés és annak jelen összefoglalóban közölt két grafikon és egy táblázat elérhető a kölni gazdaságkutató intézetwww.iw-koeln.de honlapján.

A bankszövetség elnöke 2024-ben stagnálást vár

Christian Sewing, a Német Bankszövetség elnöke egy, a Funke médiacsoportnak adott és a Handelsblatt által idézett interjúban úgy fogalmazott, hogy a német gazdaság teljesítménye – a kölni gazdaságkutató intézet előrejelzésével ellentétben – 2024-ben stagnál, azaz nem csökken, de nem is bővül. Az IW-nél derűlátóbb előrejelzés a magánfogyasztás és a beruházások fellendülésének köszönhető, feltéve, hogy „a gazdasági és geopolitikai kockázatos fokozatosan enyhülnek az elkövetkező időszakban”. Ugyanezen várakozás szerint az infláció 2,5-3,0 százalék körül alakul; megjegyezve, hogy a következő hónapokban az inflációs ráta csökkenése vélhetően lassulni fog. Sőt! – decemberben és januárban az inflációs ráta átmenetileg akár emelkedhet is, ami a gáz- és áramárfék megszűnésének és a teljes, 19 százalékos áfa-kulcsnak a vendéglátóiparban való újbóli bevezetésének következménye.

Sewing az interjúban nehéz időket jósolt a német építőipar számára. A kamatlábak magasak, az építési költségek rövid idő alatt gyorsan emelkedtek, az építési és felújítási projektekhez nyújtott hitelek iránti kereslet mindeközben jelentősen csökkent.  A lakások iránti kereslet azonban továbbra is magas. „Az ingatlanárak 2024-ben valószínűleg stabilizálódnak, majd ismét emelkednek.”

Reális veszély a termelés más országokba történő kihelyezése

Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara(DIHK) elnöke a DPA sajtóügynökségnek 2023/2024 fordulóján adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy „Németország, mint üzleti-termelési telephely egyre kevésbé vonzó”, s ezért a termelés egyre inkább más országokba tevődik át.

„Sok keretfeltétel alapvetően jobb például az USA-ban vagy az ázsiai országokban. Ez vonatkozik például az energiaellátásra, az adókra és vámokra, valamint a vállalkozói szabadságra." Németországnak és az EU-nak erre reagálnia kell. „Ha pedig az energia- és munkaerőköltségeink magasabbak, akkor jobbnak kell lennünk, különösen a bürokrácia leépítése és minden más befolyásolható tényező tekintetében" - mondta Adrian. „A saját kontinensünkön is nagy a kihívás: Németország nem válhat újra Európa beteg emberévé." (Az „Európa beteg embere" kifejezés, amellyel az Economist című brit magazin az ezredfordulón jellemezte Németországot, az elmúlt hónapokban ismét napirendre került.)

„Az elkövetkező évtizedek irányvonalát most határozzuk meg" – figyelmeztetett a kamarai szervezet elnöke. „Csak erős gazdasággal lehet majd megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal. Gyorsabbá, agilisabbá, kevésbé bürokratikussá és mindenekelőtt digitálisabbá kell válnunk, ha lépést akarunk tartani." Ezt az átalakulást a politikusoknak támogatniuk kell.

Adrian elmondta, hogy világos, megbízható és problémaorientált politikai fellépést szeretne látni. Az üzleti-termelési tevékenység áttelepítése nem csak arról szól, hogy a vállalatok bezárnak itt és máshol nyitnak. „Sokkal lényegesebb az a fejlemény, hogy a nemzetközi ipari hálózatokban a bővítések vagy az új ötletek egyre inkább más országokban valósulnak meg, nem pedig itt. Ezt a tendenciát azonban megfordíthatjuk, ha jelentősen javulunk."

A kézműipar üzenete a politikának

„Nehéz évre számít a németországi kézműipari ágazat, s ez a fogyasztókra is kihatással lesz. A kézműipari szolgáltatások drágulnak majd, mert a vállalkozások költségei sok területen növekedni fognak. A vállalkozások pedig nem fognak megrendeléseket elfogadni, ha veszteséget termelnek" – fogalmazott Jörg Dittrich, a Német Kézműves Szövetség (ZDH), mintegy egymillió, összességében kb. 5,7 millió főt foglalkoztató közép- és kisvállalkozás csúcsszervezetének elnöke, (2014 óta Magyarország drezdai tiszteletbeli konzulja), egy, a múlt év utolsó napjaiban a DPA hírügynökségnek adott interjúban.

„A jövőbeli kilátások minden területen egyre rosszabbak" - mondta Dittrich, aki szerint „már nincs meg az a bizalom, amely a politikusok és mi magunk által kitűzött gigantikus átalakítási célok eléréséhez szükséges".

A ZDH által képviselt építőipari vállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Németországban hónapok óta csökken az építési engedélyek száma - a drága építőanyagok és a kamatlábak erőteljes emelkedése lassítja a folyamatokat.

„Az építőipar és különösen a lakásépítés helyzete ismét romlott" - mondta Dittrich. A német kormány által szeptemberben szervezett „építőipari csúcstalálkozón" elfogadott intézkedések túlnyomó többségét még mindig nem hajtották végre. Jelentős a bizonytalanság. „A lakásépítés jelenleg összeomlik, és ez azzal fenyeget, hogy más területeket is magával ránt. … Emellett a gazdasági célú építési beruházások is késnek".

A vállalatok elvesztették bizalmukat a politikai fellépés megbízhatóságában, hangsúlyozta Dittrich. A szövetségi kormány bejelentéseket tesz, amit aztán túl kevés vagy semmilyen intézkedést nem követ. „Ez egyszerűen nem elég. A kancellár azt mondja, hogy paktumot akarunk kötni Németországért. Hol van ez valójában? A bürokrácia csökkentéséről szóló törvényt jelentettek be erre az évre. Hol van erről a kabinet döntése? A kancellár találkozott a miniszterelnökökkel, és az engedélyezés és a tervezés felgyorsításáról beszélt. Hol került mindez törvénybe iktatásra? Még mindig túl sok a bejelentés."

A vállalatok az átalakításba és a modernizációba akarnak befektetni. „De a politikusoknak is kötelességük megvizsgálni, hogy a vállalatok ezt valóban meg tudják-e oldani, s ha igen, azt hogyan teszik és a terhelésük még kezelhető-e." A valóság azonban a német kézműves társadalom szemszögéből az, hogy az adók, illetékek és dokumentációs követelmények terhe mostanra világrekordot döntött.

„Az a benyomásom, hogy a politikusok még mindig nincsenek tisztában ezzel. S az a nagy aggodalmam, hogy a vállalkozások belátható időn belül már nem lesznek képesek megbirkózni ezzel: A beruházások és a hitelezés terén már most masszív visszaesést tapasztalunk a többszörös válság és a korábbi politikák miatt"."

Dittrich szerint a szövetségi kormány ismét csak kisebb javításokat végez, de nem foglalkozik olyan szükséges alapvető reformokkal és kérdésekkel, mint az oktatás színvonalának javítása, az energiarendszer reformja és a bürokrácia csökkentése. Már pedig „ismét a gazdaságot és a telephelyi feltételeket kell a középpontba helyezni, prioritást biztosítva számukra a politikai döntésekben. Hiszen a jóléti állam és a szükséges beruházások egy erős és versenyképes telephelyen csak virágzó gazdasággal finanszírozhatók", figyelmeztetett a ZDH elnöke.