Német autóipar: megrendeléshiány, gyönge beruházási aktivitás jellemzi az ágazatot - 2. rész
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások
A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony kapacitás-kihasználtság és a magas költségek miatt már nem zárja ki a kényszerű elbocsátásokat, sőt az üzembezárásokat sem. Az üzemi tanács több tízezer munkahelyről beszélt, amelyek veszélyben vannak a jelenleg mintegy 120 ezer embert foglalkoztató VW alapmárkánál.
Ez a bejegyzés 2024. november 18-án közzétett cikkünk folytatása, melynek első részét az alábbi linkre kattintva érhetik el.
Mintegy 2 ezer dolgozót érint a rövidített munkaidő november közepén esedékes bevezetése a korábban a népszerű Fiestát gyártó, de a közelmúltban az elektromos autók gyártására átállított, néhány éve még csaknem 20, jelenleg mintegy 13 ezer főt foglalkoztató kölni üzemében. „Mi felkaroltuk az elektromobilitást, s most minden eladatlan autó problémát jelent”, idézte a DPA hírügynökség Benjamin Gruschkát, az üzemi tanács elnökét, aki arra kérte a politikusokat, hogy azok támogatásokkal ösztönözzék az elektromos autók vonzerejét.
Volkswagen elektromos autók gyára Zwickauban, Szászország, Németország. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos
Az ágazat válságára utal, hogy az autóipari beszállítóknak alkalmazottai, részvényesei, s persze a széles nyilvánosság szinte naponta szembesül létszámcsökkentésekről szóló hírekkel. A herzogenaurachi székhelyű Schaeffler autóipari beszállító vállalat, melynek Szombathelyen és Debrecenben két magyarországi gyára is van, 4,7 ezer munkahelyet szüntet meg, ebből 2,8 ezret Németországban. A leépítés összesen tíz németországi, valamint öt további európai telephelyet érint, s ezekből kettőt teljesen bezárnak majd. A Robert Bosch 3,2 ezer munkahely megszüntetését tervezi az autóipari beszállítói ágazatban, a Continental a jövő év végéig összesen 7,15 ezer munkahely leépítését tervezi az adminisztráció és a kutatás-fejlesztés területén, míg a ZF Friedrichshafen világszerte 14, ezen belül Németországban 12 ezer állás leépítését tervezi. „Bertrandt, Brose, Vitesco, Mahle ... szinte végtelen a jelentős leépítések előtt álló vállalatok listája. …. Vagy fizetésképtelenné váltak, mint nemrégiben az autósülések ikonja, a Recaro”, sorolta a válság által érintett cégek listáját a Német Mérnöki Szövetség (VDI) lapja.
Peter Weißenberg, a mérnöki magazin cikkírója szerint az autóipar lefelé tartó spirálja az ágazatban dolgozó mérnökök jövőjét is veszélyezteti. Mint írja, „ennek oka, hogy a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások átlagosan 15 százalékkal csökkentek az egész iparágban”.
Nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az e-mobilitásra való átállás, a belső égésű motorokkal működő autók értékesítésének az EU által célul tűzött majdani megszűnése és a különböző kormányzati intézkedések milyen irányban és tempóban folytatódnak-e. A VDI-magazin idézte Frank Schwopet, a hannoveri alkalmazott tudományok és művészetek főiskolája autóipari szakértőjét, aki szerint az ágazat, s annak termékeinek jövőjével kapcsolatos „ide-oda ingadozások” következménye végső soron „a vásárlástól való vonakodás”. Pedig más út nincs, mint ahogy Andreas Wolf, a Vitesco ügyvezetője fogalmazott: „A megváltozott piaci körülményekhez kell igazítanunk a struktúráinkat, hogy hosszú távon versenyképesek maradhassunk”. De éppen ez az, ami nehéz egy rendkívül változékony piacon.
Elnökválasztás az USA-ban, megbukott a német kormány
November első hetében két olyan esemény is történt, amelyek a német autóipar helyzetét és kilátásait nagyban befolyásolhatják.
Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint „az Egyesült Államok Németország és Európa számára nélkülözhetetlen partner. A transzatlanti együttműködés mindkét fél számára rendkívül fontos, és az is marad, és a globális rend és stabilitás kulcsfontosságú tényezője - különösen a globális válság idején. A transzatlanti partnerség fenntartása és bővítése ezért ma és a jövőben minden partner legnagyobb törekvése kell, hogy legyen.
„Az Egyesült Államok Németország és Európa számára nélkülözhetetlen partner." A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos
A német autóipar évtizedek óta jelen van és az ágazat sikeres résztvevője az Egyesült Államokban. Tavaly a német gyártók több járművet gyártottak az Egyesült Államokban, mint korábban bármikor úgy, hogy az ott gyártott több mint 900 ezer jármű felét exportálták. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok, mint autóipari telephely sokat profitál a nemzetközi kapcsolatokból és a német autóipar elkötelezettségéből. Amely mintegy 138 ezer embert foglalkoztat az Egyesült Államokban úgy, hogy ebből 48 ezren az autógyártóknál, 90 ezren pedig a német érdekeltségű beszállítóknál dolgoznak.
Az Egyesült Államok, mint értékesítési piac is fontos szerepet tölt be a Németországban működő autógyárak számára: 2023-ban mintegy 400 ezer Németországban gyártott személygépkocsit exportáltak az Egyesült Államokba, amely 2024 első felében a német személygépkocsi-export legfontosabb külföldi vásárlója volt; miközben a német beszállítók számára az Egyesült Államok Kína után a második legnagyobb exportpiac a világon.
„Az Egyesült Államok néhány éve egyre inkább a saját érdekeit helyezi előtérbe - és ez a tendencia valószínűleg tovább erősödik”, írja a Német Autóipari Szövetség elnöke. „Döntő fontosságú, hogy Németország és Európa úgy pozícionálja magát, hogy alapvetően biztonságosabbak, függetlenebbek és ellenállóbbak legyünk. Ezért mindenekelőtt saját feladatainknak kell megfelelnünk - minden területen.
Ugyanakkor Berlinnek és Brüsszelnek az Egyesült Államokkal együtt ismét jobban kell építenie a közös gazdaságpolitikai erőre; a globális kihívásokat csak együtt lehet leküzdeni. A globális válságok kezelésében hosszú távú és fenntartható döntésekre van szükség, amelyek központi jelentőségűek a jólét, a növekedés és a munkahelyek szempontjából az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Meggyőződésem, hogy csak az erők egyesítésével - különösen gazdaságilag - tudjuk megteremteni a közös alapokat, amelyek a változó világszínpadon a jövőbeli normák és feltételek sarokkövei lehetnek. Csak egyesülve tudjuk teljesíteni közös érdekeinket és erősíteni befolyásunkat egy stabil világrend érdekében. És csak közös gazdasági térségként, a klímasemleges jövő átalakítási technológiáinak közös gazdasági tereként tudjuk globálisan és hosszú távon előmozdítani az éghajlatvédelmet, és így sikeresen megbirkózni az évszázad e feladatával.”
Az FDP-nek a szövetségi kormányból való távozása nyomán kialakult helyzet kapcsán Hildegard Müller hangsúlyozta, hogy „a rendkívül nehéz világ- és gazdasági helyzetben Németországnak olyan kormányra van szüksége, amely egységesen és komolyan veszi a kihívásokat. Az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a "jelzőlámpa-koalíció" erre már nem képes. A szükséges kohézió egyre inkább megcsappant, a közös irány már alig látszott, a polgárok és a gazdaság körében egyre nagyobb a bizonytalanság. A fontos német érdekeket nemzeti, európai és nemzetközi szinten már nem lehetett megfelelően érvényesíteni. Ezért is helyes, hogy a koalíciós partnerek levonták a következtetéseket.
Az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, Donald Trump választási győzelme, az új összetételű Európai Bizottság hivatalba lépése, a kereskedelmi kérdések nyitottsága Kínával, továbbá Németországnak a kormányzat gyöngeségéből adódó telephelyi nehézségei olyan szövetségi kormányt kívánnak, amely maximálisan cselekvőképes és megfelelően elszánt. Az erős német hang Európában is feltétlenül szükséges – Berlin mostanában itt is minden, csak nem vezető szereplő.
A VDA elnöke – a jövőbeni kormányzat vezető erejének posztjára igen esélyes CDU/CSU vezetőivel egyetértésben, a gazdaságpolitikai keretfeltételek mielőbbi újra fogalmazása reményében - támogatja, hogy mielőbb megtartsák az új választásokat. „Ebben a helyzetben Németország nem engedheti meg magának a további leállást. Olyan kormányra van szükség, amely felelősséget vállal, erősíti az országot, mint telephelyet, s ezáltal a nemzetgazdaságot és a növekedést, ezzel biztosítva a munka és a foglalkoztatás jövőjét.”
_____________________________
Egy felmérés eredményei: a kínai autók nem túl népszerűek a németek körében, a vásárlások lélektani határa 30 ezer euró
A válságban lévő német autó- és beszállítói ipar számára vigaszul szolgálat, hogy a hazai gyártású személyautókkal szembeni bizalom továbbra is jóval meghaladja az agresszív üzletpolitikával fenyegető kínai versenytársak irántit. Egy, a Bild által az Insa piackutató intézetnél megrendelt, 1004 fős reprezentatív mintán végzett felmérés november elején nyilvánosságra hozott eredményei szerint ugyanis Németországban – a tisztán elektromos meghajtású autók tekintetében – az emberek elsősorban nem Kínából származó járművet szeretnének.
"...a kínai autók nem túl népszerűek a németek körében..." A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos
A felmérés során megkérdezettek 47,1 százaléka szerint a német elektromos autók valamivel előrébb járnak, mint a kínai autók, azaz szerintük a német járművek egyszerűen (inkább) jobbak, mint a kínai versenytársak. 27,4 százalék a két ország termékeit egy szinten látja, míg csupán 16,8 százalék részesítené előnyben a kínai autókat. Azaz: a BYD-vel és más kínai márkákkal szembeni szkepticizmus még mindig nagyon dominánsnak tűnik.
A férfi válaszadók körében az ellenszenv alacsonyabb, mint a nők körében: ugyanis a férfiak 22,3 százaléka látja a távol-ázsiai elektromos autókat német versenytársaik előtt, míg a nőknek csak 12,2 százaléka. Érdekes eredmény az is, hogy különösen a 18 és 29 év közötti fiatalok bíznak nagyon a németországi elektromos autókban - a felmérés szerint e korosztály 54,3 százaléka látja a német típusokat a kínaiak előtt.
A válaszadók a sokat vitatott árat is rendkívül fontosnak tartják: ha ez stimmelne, azaz nem kellene aggódni a töltési infrastruktúra és az autók hatótávolsága miatt, a fiatalok 49,4 százaléka vásárolna elektromos autót. Ugyanakkor minden korcsoportban 50,1 százalék még a feltételek tökéletessége feltételek mellett is elutasítaná az e-autó vásárlását - minden második.
Az árakat illetően – a felmérés során a megkérdezettek relatív többsége, 28,6 százaléka lenne hajlandó akár 30 ezer eurót is kiadni egy tisztán elektromos meghajtású autóra. Ezen a határon túl a vásárlás a belsőégésű motorral felszerelt autókhoz hasonlóan fokozatosan valószínűtlenebbé válik: az Insa felmérésének eredményei szerint azok aránya, akik 40 ezer eurót is kifizetnének, nem több 15,2 százaléknál, míg akik 50 ezer eurót is kipengetnének, csupán 8,5 százalék.
Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük.
Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is