A német szövetségi kormány őszi gazdasági előrejelzése.

Október második hetében őszi előrejelzésében a berlini szövetségi kormány – lényegét tekintve elfogadva a vezető gazdaságkutató intézetek néhány nappal korábban nyilvánosságra hozott előrejelzésének főbb következtetéseit - lefelé módosította a növekedési előrejelzését. Ezek szerint a bruttó hazai termék mennyisége – a múlt évi 0,3 százalékos csökkenés után és a tavaszi 0,3 százalékos növekedési előrejelzéssel szemben – az idén újabb 0,2 százalékkal mérséklődik, azaz bizonyossá vált, hogy Németország a második recessziós évet éli.  Élénkülés csak a jövő évben várható, melynek ereje nagyban függ majd attól, milyen gyorsan és milyen mértékben valósul meg a szövetségi kormány a közelmúltban elfogadott „növekedési kezdeményezése”.

„A német gazdaságot jelenleg egyre inkább strukturális tényezők befolyásolják a demográfiai változások, a nehezebb versenyhelyzet és a földrajzi-gazdasági széttagoltság következtében”, olvasható az őszi előrejelzésnek a minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott ismertetőjében. „Emellett olyan gazdasági hatások, mint a tartósan gyenge belföldi és külföldi kereslet, valamint a továbbra is restriktív monetáris politika is terhelik a gazdasági fejlődést. Az olyan korai mutatók, mint az ipari termelés és az üzleti klíma arra utalnak, hogy a gyenge gazdasági szakasz az év második felében is folytatódni fog. A növekedési lendületnek aztán 2024/25 fordulóján fokozatosan ismét meg kell élénkülnie. A csökkenő infláció, a reáljövedelmek érezhető emelkedése és a csökkenő kamatlábak már most is pozitív tényezők.”

A német gazdasági kormányzat reményei szerint „2025 elején a felfelé ható erők valószínűleg ismét lendületet kapnak a magánfogyasztás élénkülése, az ipari termékek iránti külföldi kereslet élénkülése és a beruházási tevékenység megfordulása nyomán. Támogató hatásai lesznek a növekedési kezdeményezés intézkedéseinek is, amelyekkel a szövetségi kormány szisztematikusan kezeli Németország strukturális problémáit: a beruházás-ösztönzők erősítésével, az idősebb munkavállalók munkavégzése meghosszabbításának ösztönzésével, a szakképzett munkaerő külföldről történő toborzásának megkönnyítésével, a bürokrácia csökkentésével, a feldolgozóipari vállalatok áramadójának tartós csökkentésével és az energiaigényes vállalatok áramár-kompenzációjának kiterjesztésével. Összességében a német kormány arra számít, hogy a bruttó hazai termék mennyisége 2025-ben 1,1 százalékkal nő, s ez a növekedés 2026-ra várhatóan 1,6 százalékra gyorsul.

Habeck elismerte, hogy a német gazdaság 2018 óta nem növekedett erőteljesen. A gazdasági kockázatok mellett Németország strukturális problémái nagy geo-ökonómiai kihívásokkal párosulnak. „A kormányban számos strukturális problémával foglalkoztunk - az energiaellátás biztosításától kezdve az eljárások felgyorsításán át a bürokrácia csökkentéséig és a munkaerő- és szakmunkáshiány égető problémájáig. A gazdasági - de mindenekelőtt a strukturális - kihívások kezelése érdekében a szövetségi kormány a növekedési kezdeményezéssel átfogó csomagot is elfogadott Németország, mint gazdasági telephely megerősítésére.” Törekednek a szakképzett munkaerővel való ellátás javítására, emellett – mint írják - „fellendítjük a beruházásokat. A kormány bürokráciacsökkentésre vonatkozó döntéseivel trendfordulót indítunk el….  Az őszi előrejelzés egyértelműen azt mutatja, hogy ezek az intézkedések segíteni fognak. Ha teljes mértékben végrehajtják őket, a gazdaság erőteljesebben fog növekedni, és több ember talál majd újra munkát. Ezért a növekedési kezdeményezés intézkedéseit most mindenkinek határozottan végre kell hajtania. A szövetségi tartományokat is felszólítjuk, hogy járuljanak hozzá a növekedéshez.”

A miniszter alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a bürokráciacsökkentést az Európai Unió új összetételű bizottsága is központi projektté tegye, s a szavakat tettek kövessék. Emellett „támogatnunk kell az innováció új kultúráját. A bürokrácia csökkentése ehhez is elengedhetetlen. Különösen az adatvédelmi bürokráciát kell drasztikusan csökkentenünk. A 17 adatvédelmi hatóság felelőssége gyakran bürokratikus akadályt jelent a tudomány és a vállalkozások számára. Az egyes tartományoknak bizonyos kérdésekben vezető szerepet kell vállalniuk, hogy a vállalatoknak ne kelljen minden alkalommal újratárgyalniuk, hogyan használhatják fel az anonimizált adatokat.”

Frankfurt látképe. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

„A növekedési lendületet a következő évben elsősorban a magánfogyasztásból várjuk, amely a magasabb bérrendezések, a csökkenő inflációs ráták és az adókedvezmények következtében növekvő háztartási vásárlóerő miatt várhatóan ismét bővülni fog. Emellett az alacsonyabb kamatlábak valószínűleg serkentik a vásárlási kedvet. A nemzetközi szervezetek várakozásai szerint a német vállalatok külföldi értékesítési piacai az előrejelzési időszakban szintén ismét valamivel erőteljesebben fognak növekedni, és ezzel ösztönzik az exporttevékenységet. Ez pedig a kedvezőbb finanszírozási feltételekkel együtt a gépekbe, berendezésekbe és járművekbe történő beruházások növekedéséhez vezethet. Az építőipari beruházások viszont valószínűleg csak 2026-ban járulnak majd hozzá ismét érezhetően a növekedéshez, annak ellenére, hogy 2025 folyamán várhatóan trendforduló következik be.”

A várható gazdasági fellendülést valószínűleg a munkaerő iránti kereslet újbóli növekedése fogja kísérni. A foglalkoztatás 2025 tavaszától - a növekedési kezdeményezés munkaerőpiacot aktiváló intézkedéseinek kíséretében - ismét valamivel dinamikusabban alakul; a most emelkedő munkanélküliség ezt követően várhatóan ismét megfordul.

A fogyasztói árak 2024-ben átlagosan 2,2 százalékkal lesznek magasabbak az előző évinél. Az infláció az előrejelzési időszak további részében valószínűleg a 2 százalékos határ közelében vagy az alatt marad, azaz 2025-ben 2,0 százalékos, 2026-ban pedig 1,9 százalékos lesz.

 Habeck elismerte, hogy a német gazdaság 2018 óta nem növekedett erőteljesen.  A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy fellendülésről leghamarabb csak 2025-től lehet majd beszélni, amikorra a kormányzat – két év visszaesés után – a GDP 1,1 százalékos növekedését valószínűsíti. A vezető kutatóintézetek pesszimistábbak a jövőt illetően, mint a kormány. A 2025-re vonatkozó előrejelzésüket 1,4 százalékról 0,8 százalékra csökkentették, 2026-ra pedig 1,3 százalékos növekedést várnak.

Habeck szerint a nagyobb növekedés leghatékonyabb és leggyorsabb eszköze a beruházások ösztönzése, ennek azonban korlátokat szab az adósságféknek az elsősorban a liberális vezetésű pénzügyi kormányzat által forszírozott, de Habeck megítélése szerint reformra szoruló megtartása. Ebben a gazdasági miniszter támogatást kapott Achim Trugertől, az „öt bölcsnek” nevezett független szakértői tanács tagjától, aki szerint a szövetségi kormánynak a drámai gazdasági helyzetre való tekintettel „vészhelyzetet kellene hirdetnie és fel kellene függesztenie az adósságféket”.

Christian Ramthun, a Wirtschaftswoche szakírója szerint „az elmúlt három év közlekedési lámpás kormányzása mély sebeket hagyott maga után. Nyoma sincs már annak a zöld gazdasági csodának, amelyről Olaf Scholz kancellár (SPD) még tavasszal fantáziált. Ehelyett az ökológiai átalakulásról szőtt álmok romjaival állunk szemben. Egy teljes nemzetgazdaság államilag irányított átalakításának mindezidáig talán legnagyobb ökológiai kísérlete nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ennek következtében kudarcról beszélhetünk. A dirigista politikai megközelítés végzetesnek bizonyul. Több százmilliárd eurós nagyságrendben használtak fel támogatásokat arra, hogy egy egész országot a piaci erőkkel szemben egy olyan rendszerbe kényszerítsenek, amely nemzetközileg nem versenyképes. Ugyanilyen végzetes a jelzőlámpás kormányzat azon feltételezése, hogy a gazdaság egyszerűen elvisel minden további terhet, legyen az bármilyen nagy terhelés.

Több mint két évtizede, hogy Németországot „Európa beteg emberének” nevezték, s most ismét felidéződtek az akkori szociáldemokrata-zöldpárti kormánykoalíció idejének emlékei. Első pillantásra a két időszak sok hasonlóságot mutatott, de - mint Peter Bofinger közgazdász professzor, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács egykori tagja egy, a Tagesschau honlapján idézett írásában fogalmazott – „a helyzet ma sokkal drámaibb, mint akkoriban volt”. Az kétségtelen, hogy a munkanélküliség ma a 2000-es évek eleji kb. 10 százaléknak csupán a fele, de a 2019. évi 5 százalékos mélypontról 2024 őszére 6 százalékra emelkedett.  

Rothenburg ob der Tauber látképe. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A „jelzőlámpa-koalíció” legnagyobb pártja, az SPD elnöksége október közepén tartott ülésén egy olyan stratégiai dokumentumot fogadott el, amely a telephelyi feltételek javítása révén a jövő szeptemberre tervezett szövetségi választásokra való felkészülést kell, hogy szolgálja.

A pártelnökség szándékai szerint

• a Németországban beruházó vállalatok adókedvezményben részesülnek;
• olyan vásárlási prémiummal kívánják fellendíteni az elektromos autók eladásait, amely kifejezetten a német ipart segíti;
• a vállalatoknak, különösen az energiaigényes ágazatokban, mint a vegy- és az üvegipar, könnyítéseket kívánnak nyújtani az energiaköltségeik mérséklése céljából;
• a jövedelemadó alapvető reformját úgy kívánják alakítani, hogy az adófizetők mintegy 95 százaléka számára csökkenést, a legmagasabb jövedelmű egy százalék számára viszont növekedést jelentsen;
• s mindez a minimálbér „gyors és fokozatos, 15 euróra történő emelésével párosulna, az alacsonyabb keresetűek kedvezőbb helyzetbe hozatala érdekében.

Fokozódtak az exportőrök kihívásai, közben többen küzdenek fizetési nehézségekkel

Az ipari és kereskedelmi kamarák 6 ezer, jellemzően közép- és kisvállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint a német exportőrök egyre inkább szembesülnek a geopolitikai feszültségek és a szigorúbb kereskedelmi követelmények okozta kihívásokkal.

Volker Treier, a DIHK külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese szerint különösen az Oroszország és Fehéroroszország elleni uniós szankciók nehezítik tovább a nemzetközi kereskedelmet. Emellett a CO2-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) jelentős bürokratikus akadályt jelent, amely megterheli a vállalatokat. A kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) ez nagyobb mértékben érinti: A geopolitikai kockázatok, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos szigorú jelentéstételi kötelezettségek kis méretük miatt aránytalanul nagy terhet rónak ezekre a vállalatokra.

A közép- és kisvállalatokat sújtó bürokratikus akadályok értékes erőforrásokat vonnak el tőlük”, figyelmeztetett a főtitkár-helyettes. „Sok vállalat gyakran eléri a határait a szigorúbb jelentéstételi kötelezettségekkel, mivel a további követelmények időt és személyzetet kötnek le, ami aztán gyakran hiányzik az innovációhoz.” A digitalizációnak a külkereskedelemmel kapcsolatos adminisztrációban történő használata ugyanakkor nemcsak hatékonyságnövelést tesz lehetővé, hanem jelentősen hozzájárul a német exportcégek versenyképességének biztosításához is. „A nehéz keretfeltételek ellenére a kamarák jelentése azt mutatja, hogy a külkereskedelemben a digitális átalakulás előrehalad, ami döntő fontosságú vállalataink versenyképessége szempontjából”, fogalmazott a kamarai szervezet külgazdaságért felelős vezető tisztségviselője.

Mindeközben egy ugyancsak a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) által október közepén nyilvánosságra hozott jelentés szerint „Németországban a fizetésképtelenségek száma növekszik. … A gyárkapuk és üzletek végleg bezárnak. A gazdasági teljesítmény két éve tartó zsugorodása egyre mélyebb sebeket hagy a német gazdaságon”. Marc Evers, a kamara kkv-szakértője arra figyelmeztet, hogy a politikában mostantól a „gazdaságot kell előtérbe helyezni. A strukturális akadályok, mint például a magas költségek és a túlzott bürokrácia ugyanis szilárdan a markukban tartják a gazdaságot.”

„A DIHK idén több mint 20 ezer cégcsődre számít. A várhatóan fizetésképtelenséggel érintett követelések értékének jelentős növekedése szintén aggodalomra ad okot. Idén havonta csaknem hatmilliárd euró ég, ami több mint kétszerese a válság előtti utolsó, 2019-es évinek”, olvasható a kamarai jelentésben.

A wolfsburgi iparnegyed. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Javaslatok az ipari reformokért

Holger Lösch, a BDI főtitkárhelyettese a közlekedési miniszterek október 9-én rendezett őszi konferenciája alkalmából adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: jóllehet a német gazdaság hatékony közlekedési infrastruktúrára támaszkodik, de az évtizedek óta krónikusan alulfinanszírozott. Rövid távon nemzeti infrastrukturális beruházási offenzívára van szükség az utak, hidak, vasutak és hajózási útvonalak karbantartásához, míg hosszú távon az infrastruktúra fejlesztésének és finanszírozásának új módozatait kell kidolgozni úgy, hogy a következő évtizedben 160 milliárd eurót kell közlekedési infrastruktúrára költeni.

A közlekedési infrastruktúra elhanyagolt állapota a német ipar nemzetközi összehasonlításban megfigyelhető lemaradásával párosul. A németországi ipari értékteremtés mintegy ötöde veszélybe került, a kúszó deindusztrializáció valós veszélyt jelent, s határozott ellenintézkedések nélkül keserű valósággá válik.

Ezek „Az átalakulás útjai” című tanulmányban tett megállapítások, melyet a közelmúltban a Német Iparszövetség (BDI) a Boston Consulting Group (BCG) stratégiai tanácsadó céggel és a kölni IW gazdaságkutató intézettel közösen tett közzé. A felmérés az ipar egésze és az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások telephelyi feltételeinek részletes elemzésén alapul. Az elemzést az elmúlt kilenc hónap során több mint 30 német vállalat és szakmai szövetség együttműködésével dolgozták ki.

A tanulmány szerzői szerint Németország a legfontosabb telephelyi tényezők jelentős része, mintegy kétharmada elmarad a nemzetközi versenytársaktól. „Ahelyett, hogy az élre kerülnénk, egyre inkább alulra szorulunk. Berlinnek és Brüsszelnek végre elszántan és lendületesen kell kezelnie a versenyképesség kérdését. Hiszen Németország nemzetközi összehasonlításban nem túl vonzó ipari telephelyi keretfeltételei azt eredményezték, hogy az elmúlt 30 évben mind a németországi köz-, mind a magánberuházások jelentősen elmaradtak a többi iparosodott ország beruházási rátáitól.

Ahhoz, hogy Németország a jövőben nemzetközi szinten versenyképes legyen, 2030-ig összesen 1,4 billió eurónyi további magán- és állami beruházásra van szükség. A tanulmány szerint a szükséges beruházások kétharmadát a vállalatoknak és a háztartásoknak kell majd állniuk, míg a fennmaradó egyharmadot a kormányzati beruházások kell, hogy kitegyék.

A politikusoknak cselekedniük kell. Ellenkező esetben Németország lemaradása súlyosbodik. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A tanulmány kíméletlen világossággal mutatja be, ahogy mindenekelőtt a strukturális problémák lassítják a gazdaságot. A gazdaságélénkítő programok önmagukban nem jelentenek megoldást. A tünetek kezelésétől el kell mozdulni az okok kezelése felé. A politikusoknak végre a beszéd helyett cselekedniük kell.

A számok egyértelműen azt mutatják, amit már régóta a növekedés és a legfőbb akadályaként azonosítanak. „A hosszú távon magas energiaárak, a munkaerőhiány és a nemzetközi összehasonlításban magas adók is terhet jelentenek a telephelyi feltételek szempontjából. Ráadásul a bonyolult bürokratikus jelentési kötelezettségek olyan tőkét és egyéb forrásokat kötnek le, melyeket a beruházások és az innováció elől vonnak el. Emellett a kereskedelmi megállapodások hiánya nehezíti a nyersanyagellátást és a kereskedelmi kapcsolatokat.

A tanulmány szerzői 15 cselekvési területet azonosítottak a versenyképesség helyreállítása, az ipari bázis biztosítása és a növekedés felgyorsítása érdekében. Ezek sorában említést érdemel – a teljesség igénye nélkül – a zöld technológiák iránti kereslet növelése, a jövőorientált technológiák fejlesztését szolgáló innovációs tevékenység támogatása, a defoszilizáció támogatása, a dekarbonizációt szolgáló opciók kihasználása, a körforgásos gazdaság erősítése, az energiaellátás biztosítása, egy nemzeti infrastruktúra-fejlesztési offenzíva elindítása, a digitalizáció előre vitele, a bürokrácia leépítése, a szakemberhiány megszüntetése, valamint a verseny és az ellenállóképesség erősítése.

„Innovációink és beruházásaink csak akkor érhetik el maximális hatásukat, ha a környezet megfelelő, ha a versenyképesség és a telephelyi vonzerő a növekedés gyorsítója és nem akadálya a növekedésnek. Különösen versenyképes energiaárakra, a bürokrácia következetes csökkentésére, infrastrukturális beruházásokra, a szakképzett munkaerő hiánya elleni intézkedésekre és nemzetközi kereskedelmi megállapodásokra van szükség. A nyersanyagokhoz való hosszú távú hozzáférésnek és az új nemzetközi kereskedelmi megállapodások megkötésének szintén politikai prioritássá kell válnia. Európa jelenleg több mint 50 szabadkereskedelmi és egyéb megállapodásról tárgyal világszerte, de ezek egy része még messze van. Más régiók adják meg a tempót, mi pedig elakadunk a szabályozásban és a határozottság hiányában”, olvasható a tanulmányban.

A politikusoknak cselekedniük kell. Ellenkező esetben Németország lemaradása súlyosbodik. A tanulmány szerzői szerint az átalakulás nem fog sikerülni, ha nem biztosítják, hogy az ökológiai fejlődés, a gazdaság verseny-képessége és a technológiai nyitottság kéz a kézben járjon, s hogy Németország, mint telephely nemzetközi szinten alkalmassá váljon a zöld és digitális átalakulásra, miközben a növekedés és a jólét garanciája marad. E célok elérése érdekében a német és az európai politikusoknak a „piaci alapú reformakarat” szellemében kell átdolgozniuk az iparpolitika menetrendjét úgy, hogy a folyamatok egymástól elszigetelt szabályozása helyett a vállalatok számára lehetőségeket teremtsenek a fejlődésre és a növekedésre, írják az iparpolitika reformját sürgető tanulmány szerzői.

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is