Az európai országok közötti együttműködés azt eredményezi, hogy az Európai Uniós tagállamok függésben állnak egymástól, emiatt közös érdek Németország (azaz Európa legnagyobb) gazdaságának újbóli fellendítése.

A Németországba szállított import 51%-a európai országokból érkezik, ezáltal a német importkereslet fontos hajtóereje az európai gazdaságnak, mivel közvetlenül és közvetve is biztosítja az értékteremtést és a foglalkoztatást a többi uniós országban. A német importkereslet elsősorban a közép-kelet-európai régiók gazdaságára gyakorol jelentős hatást: a régió 2022-es teljes gazdasági teljesítményének mintegy 5,5 százalékát a német import tette ki. Egy számításból az is kiderül, ha Németországban a bruttó hazai termék ára 1 euróval nőne, akkor a többi uniós országban a bruttó hazai termék 23 centtel növekedne, ez is mutatja, milyen hatással van a német gazdaság a többi ország gazdaságára.

Az EU országainak közös érdeke Németország gazdaságának újbóli fellendítése. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A német gazdaság sok éven át az európai gazdaság növekedésének hajtómotorja volt - ez azonban érezhetően megváltozott. Bár Németország a 2010-es években az európai gazdasági fejlődés húzóereje volt, mára az Unió lassabban fejlődő országai közé sorolható. A negatív tendenciák pedig negatív hatást gyakorolhatnak más európai országok gazdaságára is.

A statisztikák szerint a Németországba importáló országok közül Hollandia, Lengyelország, Belgium és Franciaország szállítanak a legnagyobb volumenben, Magyarország a 9. helyen áll. Ennél a rangsornál azonban figyelembe kell venni az úgynevezett „Rotterdam-hatást” illetve az „Antwerpen-hatást” is, miszerint sok Unión kívülről érkező terméket először a rotterdami, vagy az antwerpeni kikötőbe érkezik, és onnan szállítják tovább más EU-s országokba; ez pedig sok esetben ahhoz vezet, hogy Belgium és Hollandia becsült exportja és importja felfelé torzul.

Az Európai Unió országaiból importált áruk iránti teljes német kereslet 58%-át a ún. közbenső termékek, 11%-át a beruházási javak, a fennmaradó 31%-át pedig a tartós használati cikkek teszik ki.

Számos Uniós ország számára Németország a legjelentősebb külpiac: Csehország, Ausztria, Lengyelország, Luxemburg és Magyarország exportjának több, mint 25%-át Németországba szállítják.

Az Uniós országokból érkező áruk legfontosabb céliparága Németországban az erőműipar, amelyben 2022-ben 88 milliárd euró értékben vásároltak közbenső termékeket, beruházási javakat vagy tartós használati cikkeket. Ezt követi a vegyipar (74 milliárd euró), majd a gépipar (73 milliárd euró), illetve a fémfeldolgozó ipar (69 milliárd euró).

A hamburgi kikötőnegyed; A fotó illusztráció, forrás: yellowkorner.com

A német importkereslet hozzáadott értéket teremt és munkahelyeket biztosít - különösen a közép-kelet-európai kereskedelmi partnereknél. A globalizációhoz elengedhetetlen a munkafolyamatok nemzetközi megosztása. A nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi a termelés hatékonyságának növelését, és az egyes termelési folyamatokra és technológiákra való specializálódás révén jólétet és munkahelyeket teremthet az érintett országokban és ágazatokban. A német importkeresletnek a más európai országok értékteremtésére és foglalkoztatására gyakorolt hatását több régióra kiterjedő input-output táblázatok (MRIOT) segítségével számítják ki, 2002 és 2022 között mért adatok alapján. A nemzetközi munkamegosztásnak köszönhetően a javak és szolgáltatások termelési értéke csak részben az adott ország, illetve iparág értékteremtéséből származik; az értékteremtés egy bizonyos része más országokból vagy iparágakból ered (importáru vagy közbenső termék formájában).

Ha megvizsgáljuk a Németországba irányuló export által kiváltott bruttó hozzáadott érték (GVA) arányát a teljes gazdasági GVA-ban, országcsoportonként (Közép-Kelet-, Észak-, Dél- Európa), 2002 és 2022 között százalékban kifejezve, látható, hogy a közép-kelet-európai országok kiemelkednek, ezen belül a legjelentősebben Magyarország profitál a német importkeresletből, a hazai értékteremtés több, mint 7%-a a német importkeresletnek köszönhető. Ez 2022-ben 11,4 milliárd eurót jelentett. A német importkereslet által generált bruttó hozzáadott érték arányát több tényező határozza meg. Az egyik ilyen az adott gazdaság mérete, általában a gazdaság és a bruttó hozzáadott érték méretei fordított arányosságban állnak. Egy másik fontos tényező egy ország külkereskedelmi nyitottsága, amelyet az export és az import összegének a bruttó hazai terméken belüli megfelelő arányával mérnek (a kisebb gazdasággal rendelkező országok a gazdasági függőség miatt általában nyitottabbak). Végül, de nem utolsósorban, az indukált bruttó hozzáadott érték szintje döntően a kereskedelmi partnerek összetételétől függ (pl.: Csehország és Franciaország is fontos gazdasági partnerek Németország számára, míg Csehországból az export egyharmada Németországba megy, Franciaország exportjának mindössze 14%-a kerül Németországba). A német kereslet által generált bruttó hozzáadott érték aránya különösen magas, ha az adott ország ipari köztes termékeket szállít a német ipar számára, és meglehetősen kis belföldi értékesítési piaccal rendelkezik. Abszolút számokban mérve a német importkereslet mintegy 300 milliárd euró hozzáadott értéket teremt az EU-ban.

A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A kutatásból kiderült, hogy a vizsgált országokban az értékteremtésre gyakorolt hatásokat a foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatások kísérik, ezeket szintén országcsoport specifikus input-output táblázatokon keresztül mérték. Mivel az egyes országok között termelékenységi különbségek vannak, a hozzáadott érték és a foglalkoztatási hatások nem állnak egymással állandó kapcsolatban. Minél munkaigényesebb egy ágazatban vagy országban a termelés, annál nagyobb a német árukereslethez kapcsolódó foglalkoztatási hatás. A Németországba irányuló export által kiváltott foglalkoztatás aránya a teljes foglalkoztatáson belül Közép-Kelet-Európában a legmagasabb és az elmúlt években is ezekben az országokban figyelték meg a legnagyobb növekedést. Németország elsősorban olyan országokból importál árukat, amelyek termelési folyamatai tőkeintenzívek és magas fokú automatizáltsággal rendelkeznek, ennek megfelelően Lengyelország, Csehország, Ausztria és Magyarország kiemelkedők. A 2002 és 2022 közötti megfigyelési időszakban a német import által befolyásolt foglalkoztatás aránya a teljes foglalkoztatáson belül az országok többségében nőtt. Európa-szerte a német importkereslet nagyjából 5 millió munkahelyet teremtett.

A visszatekintő elemzésből kiderült, hogy Németország importkereslete az elmúlt években hozzájárult az uniós értékteremtéshez és munkahely teremtéshez. Készültek azonban a jövőre vonatkozó becslések is, melyek azt szemléltetik, hogy Németországban a magasabb gazdasági növekedéshez való visszatérés milyen mértékben hatna a többi uniós ország gazdasági fejlődésére. Ez az elemzés a Prognos "VIEW" makrogazdasági világgazdasági modelljén alapul.

Két alternatíva a jövőre nézve: alacsony vagy magasabb növekedés?

Az elemzők két lehetséges forgatókönyvet dolgoztak ki: az alapforgatókönyv azt tükrözi, amit a következő években (2024 tavaszán) Németország és a világgazdaság legvalószínűbb gazdasági fejlődésének tartunk. E prognózis szerint a német gazdasági teljesítmény 2024 és 2026 között 0,3 százalékkal, 0,9 százalékkal és 1,2 százalékkal nő a mindenkori előző évhez képest. A "Magasabb gazdasági növekedés" alternatívájú forgatókönyvben a VIEW-modellt úgy igazítják ki, hogy az éves gazdasági növekedés egy százalékponttal magasabb legyen, mint az alap forgatókönyvben. Ezt a modellben a német belföldi kereslet növekedésével szimulálják. A belföldi kereslet növekedése többek között Németország importkeresletének növekedéséhez vezet. A modellben szimulált magasabb német gazdasági növekedésből azok a kereskedelmi partnerek profitálnak leginkább, amelyek számára Németország mint értékesítési piac különösen fontos. Ez különösen a közép-kelet-európai országokra vonatkozik, mint Csehország, Magyarország, vagy Lengyelország. Tehát a modellekből jól látszik, mekkora hatással van a német gazdaság változása a többi EU-s ország gazdaságára.

 Összefoglalva:

• A német importkereslet meghatározó szerepet játszik az EU-s országok gazdaságában
• Az EU-s országok kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, Németország (az EU legnagyobb gazdasága) szerepe kiemelkedően fontos ebben a hálózatban
• Németország számos uniós ország (elsősorban közép-kelet-európai országok) legfontosabb kereskedelmi partnere
• A német importkereslet Európa-szerte nagyjából 5 millió munkahelyet biztosít
• A számítások alapján a többi EU-s ország gazdaságára is jó hatással lenne, ha a német gazdaság gyorsabb ütemben fejlődne

Magyarországra vonatkozó számadatok:

• A Németországba irányuló export által kiváltott bruttó hozzáadott érték aránya a teljes gazdasági GVA-ban százalékban és értékben, milliárd euróban kifejezve: 7,2%, 11,4 milliárd euró
• A Németországba irányuló export által kiváltott foglalkoztatás aránya a teljes gazdasági foglalkoztatásban százalékban és a foglalkoztatottak száma ezer főben: 5,7%, 277 ezer
• A reál-GDP eltérése a "magasabb gazdasági növekedés" forgatókönyvében az alapprognózishoz képest százalékban és milliárd euróban kifejezve, 2026-ban: 0,3%, 1,2 milliárd euró

 A cikk forrása

 Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák
piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!