Kevesebb, mint egy évvel a jövő őszi szövetségi parlamenti választások előtt a hivatalban lévő „jelzőlámpa-koalíció” a kormányt alkotó pártok belső vitái, továbbá a közvéleménykutatási felmérések és az őszi kelet-németországi tartományi választások kijózanító eredményei közepette végzi tevékenységét. Európa legnagyobb nemzetgazdasága tartós recesszióba került, s hiányzik a válság, a háború és a menekültkérdés megoldatlanságából adódó kérdések világos és a gyakorlatba átültethető megválaszolása. 

A kormánykoalíción belüli egyet nem értések csúcspontja, hogy október utolsó napjaiban a három koalíciós partner vezetői egymástól függetlenül, külön-külön megbeszélésekre hívták össze a gazdasági szervezetek képviselőit, éles kritikát kiváltva Friedrich Merztől, az ellenzéki CDU elnökétől, a konzervatív ikerpártok közös kancellárjelöltjétől. Mindemellett nyilvánvaló, hogy a német gazdaság tartós gyöngélkedése a kontinens többi, a némethez kapcsolódó nemzetgazdaságára, így a magyar gazdaságra nézve is súlyos terhet jelent.   

A Szövetségi Statisztikai Hivatal október utolsó hetében nyilvánosságra hozott első, véglegesnek még messze nem nevezhető adatai szerint „Németország gazdasága enyhe növekedéssel rajtolt a második félévbe”. 

A Reichstag épület naplementekor Berlinben. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Konkrét számokban kifejezve a bruttó hazai termék mennyisége 2024 harmadik negyedévében

• az ár-, a szezonális és a naptárhatást figyelembe véve – jórészt az állami és a magánfogyasztások emelkedésének serkentő hatására - 0,2 százalékkal meghaladta a második negyedévit, ugyanakkor
• az ár- és naptárhatás figyelembevételével 0,2 százalékkal elmaradt a 2023 harmadik negyedévitől, míg csak az árhatás figyelembevételével, (tekintettel arra, hogy az idén egy munkanappal több állt rendelkezésre), 0,2 százalékkal meghaladta azt. 

Jelentésükben a statisztikai hivatal munkatársai emlékeztetnek arra, hogy a GDP 2024 második negyedévi visszaesésére vonatkozó számításukat – az első negyedévi 0,2 százalékos növekedés után, a korábbi -0,1 százalékról 0,3 százalékra mérsékelték, a módosítás folytán kedvezőbb bázist teremtve a gazdasági teljesítmény harmadik negyedévi alakulására vonatkozó számításhoz. 

Thomas Obst, a kölni IW gazdaságkutató intézet szakértője szerint a gazdasági teljesítmény harmadik negyedévi relatíve kedvező alakulása nem sokat változtat azon a tényen, hogy a német gazdaság továbbra is válságban van. 

„A gazdasági számok egy kis reménysugarat mutatnak, de semmi többet: Németország továbbra is az eurózóna problémás gyermeke. A legtöbben még mindig recesszióra számítanak az év folyamán, Németország pedig megrekedt a stagnálásban. A növekedést elsősorban a kormányzati és a lakossági fogyasztás hajtotta. A csökkenő inflációnak és a magas bérrendezésnek köszönhetően az embereknek ismét több pénz van a pénztárcájukban. Ez a fogyasztásban is érezteti hatását, és valószínűleg így is marad - feltéve, hogy a munkaerőpiaci helyzet nem romlik tovább.

A vészjelzések továbbra is egyértelműek: az ipar rendelésállománya továbbra is gyenge, a világgazdaság növekvő széttöredezettsége megterheli a vállalatokat. Ehhez jön még a lassú beruházási aktivitás, amelyért részben a szövetségi kormány is felelős. A valódi fellendüléshez sok mindennek meg kell változnia: a magas adók és energiaárak, a bürokratikus terhek és a nemzetközi összehasonlításban magas fajlagos munkaerőköltségek nem teszik vonzóvá Németországot, mint gazdasági telephelyet. Emellett a szövetségi kormánynak sürgősen át kell szerveznie az ország katasztrofális infrastruktúráját, s több pénzt kell befektetnie” – írta a kölni gazdaságkutató intézet szakértője.

„A német gazdaság csak hajszál híján kerülte el a recessziót”, fogalmazott Klaus Wohlrabe, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet kutatásvezetője a Szövetségi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott harmadik negyedévi növekedési adatokról, egyben nyugtázva a második negyedévi teljesítmény -0,1 százalékról -0,3 százalékra történt módosítását. „A negyedik negyedévben várhatóan ismét enyhe fellendülés várható. Erre utalnak az ifo üzleti klímaindex októberi eredményei” – tette hozzá a müncheni szakértő, mely eredmények írásunk egy későbbi részében kerülnek bemutatásra.  

A magánfogyasztásban az elmúlt negyedévben folytatódott az óvatos fellendülés, amire a kiskereskedelmi forgalom növekedése szolgál igazolásként. A vásárlóerő év közbeni élénkülése azonban dinamikusabb fogyasztói gazdaságra engedett volna számítani. Az elmúlt évek válságai és a szövetségi kormány nem egyértelmű gazdaságpolitikája azonban elbizonytalanította a fogyasztókat. Ennek következtében a jövedelem-növekedés jelentős részét inkább megtakarították, mint elköltötték. Ez a visszafogottság, azaz a lakosság takarékosság magatartása aligha fog jelentősen változni az elkövetkező hónapokban.

A gazdasági visszaesés értelemszerűen továbbra is rányomja bélyegét a munkaerőpiac alakulására: októberben a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint a munkanélküliek száma mindössze 16 ezerrel, alig 2,79 millió főre csökkent, ami viszont 183 ezerrel meghaladja az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest változatlan szinten, 6 százalék maradt.

„A munkaerőpiac őszi fellendülése idén nagyrészt elmaradt” – fogalmazott Andrea Nahles, a BA vezetője. A rendelkezésre álló adatok szerint az elmúlt 20 évben októberben nem volt ilyen kis mértékű a munkanélküliség csökkenése. Mindazonáltal a sokéves szezonális trenddel ellentétben a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság már szeptemberben is alig csökkent. A BA szerint a munkaerő iránti kereslet októberben is csökkent. Ennek megfelelően 689 ezer be nem töltött álláshelyet regisztráltak, 60 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. 

Európa legnagyobb nemzetgazdasága tartós recesszióba került. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A kamarák konjunktúra-felmérése szerint minden tekintetben további romlás várható

Az ipari és kereskedelmi kamarák által 2024 őszén 25 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat körében elvégzett konjunktúra-felmérés szintén október végén nyilvánosságra hozott adatai sem adnak okot a derűlátásra. A felmérés eredményeit összegző szakértők a német gazdasági teljesítmény 

• 2024. évi alakulására vonatkozó előrejelzésüket -0,2 százalékra, azaz 0,2 százalékos visszaesésre módosították, 
• míg 2025-re a gazdasági teljesítmény stagnálását, azaz 0,0 százalékos növekedését valószínűsítik. 

Mindez azt mutatja, hogy a legutóbbi, koranyári kedvezőtlen várakozások kemény valósággá váltak: az aktuális üzleti helyzet romlása folytatódott, az aktuális üzleti helyzetüket pozitívan (26 százalék), illetve negatívan (25 százalék) értékelő vállalatok közti különbsége a koranyári 5-ről egyetlen százalékpontra apadt. 

A felmérésben részt vevő vállalatok üzleti várakozásainak megítélése szintén romlott: az üzleti várakozásaik romlására számító vállalatok aránya a koranyári 26-ról 31 százalékra emelkedett, míg az üzleti várakozásaik javulását váróké 16-ról 13 százalékra mérséklődött, a kettő közötti, már a korábbi felmérés során is a negatív tartományban lévő mutató -10-ről -18 százalékpontra romlott. 

Az üzleti tevékenység legfőbb kockázati tényezőként a vállalatok 

• 59 százaléka – a koranyári 55 százalékkal szemben - a belföldi keresletet,
• 57 százaléka a gazdaságpolitikai keretfeltételek kedvezőtlen alakulását, 
• 54 százaléka a bérköltségek magas szintjét,
• kerek 50 százaléka a szakképzett munkaerő hiányát, míg 
• 49 százaléka az energia- és nyersanyagárak magas szintjét jelölte meg. 

A felmérés során több mint 6.600 vállalat élt azzal a lehetőséggel, hogy szövegesen konkretizálja a „gazdaságpolitikai keretfeltételek kedvezőtlen alakulását”. Ezek sorában a leggyakrabban a „bürokrácia” szót említették a válaszadók.

A világgazdasági feltételek összességében nem túlságosan kedvezőtlen alakulása ellenére a felmérésben részt vevő iparvállalatok 31 százaléka csökkenő exportvárakozásokról írt, míg annak emelkedését csak 19 százalék várja. A derűlátó és a borúlátó vállalatok arányának különbsége – az utóbbiak javára - így 7 százalékponttal, 12 százalékpontra mérséklődött. 

Romlottak a beruházási kilátások is: míg a felmérésben részt vevő vállalatok 23 százaléka tervezi beruházási kiadásai növelését, addig csökkenésre mintegy egyharmaduk számít, így az utóbbiak aránya 7-ről 9 százalékpontra emelkedett. 

Mindezek alapján az sem véletlen, hogy létszámnövelést mindössze a vállalatok 12 százaléka, míg a jelenlegihez képest csökkenést 24 százalék tervez. A kettő közötti különbség a koranyári -7 százalékpontról -12 százalékpontra romlott, s ezzel messze elmarad a nulla százalékpontos sokéves átlagnál. 

Végezetül a vállalatok pénzügyi helyzetében nem látszik lényeges változás, a legutóbbi felmérés 40 százalékos mutatójáról 41 százalékra emelkedett a pénzügyi helyzetüket problémásnak megítélő vállalatok aránya. 

Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) a kamarai szervezet élén töltött 23 év után december végén nyugállományba vonuló főtitkára a konjunktúra-felmérés berlini nyilvánosságra hozatalakor emlékeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi előrejelzésére, mely szerint Németország jelenleg a 41 fejlett gazdaság közül a 39. helyen áll a növekedés tekintetében: „Németországban nem csupán gazdasági válsággal, hanem tartós strukturális válsággal állunk szemben.” 

A DIHK 2024 őszére vonatkozó gazdasági felmérésének adatai nem indokolják a 2025-re vonatkozó optimizmust – tette hozzá a főtitkár, az írásunk címében feltett kérdésre egyértelműen nemleges választ megfogalmazva. „Éppen ellenkezőleg, a vállalatok visszajelzései egyes helyeken arra engednek következtetni, hogy a dolgok még rosszabbra fordulhatnak. A 2024-re vonatkozó előrejelzést a legjobb esetben is „piros nullára” csökkentjük. A jövő évre is csak nulla növekedést várunk. Ez lenne a harmadik egymást követő év a bruttó hazai termék reálnövekedése nélkül!”

A nyár eleji rossz várakozások mostanra „ténylegesen operatív valósággá váltak. Ezeket nem deríti fel az általános gazdasági feltételek javulásának reménye sem, sem a gazdaságpolitikai enyhülés, például az energiaárak csökkenése vagy a jövedelmek közép- és hosszú távú emelkedése. Nagyon aggódunk amiatt, hogy Németország egyre inkább gazdasági teherré válik Európa számára, s már nem tudja betölteni gazdasági hajtóerő szerepét.”

„Kézzelfogható strukturális válságot élünk át. A magas energia- és személyi költségek, az eszkalálódó bürokrácia és az adóterhek mellett geopolitikai bizonytalanságok és a németországi és külföldi kereslet összeomlása is megfigyelhető” - mondta Wansleben.

A német gazdaság egyes főbb mutatószámai a DIHK 2024 őszi előrejelzése alapján: két év visszaesése után jövőre is csak stagnál a GDP, a magánfogyasztás és az állami kiadások bővülnek, a bruttó beruházások és az áru- és szolgáltatásexport volumene az idei visszaesést, illetve stagnálást követően 2025-ben sem változik.

Az aktuális helyzet és az üzleti várakozások különösen az iparban borúsak

Az írásunk eggyel korábbi fejezetét tovább bontva ez idő szerint az iparban a legrosszabb a helyzet. Az optimisták itt túlnyomó kisebbségben vannak. A vállalatok mindössze 19 százaléka értékelte „jónak” a jelenlegi üzleti helyzetét, míg 35 százalékuk „rossz” választ adott. Az egyenleg 11 százalékponttal -16 pontra csökkent, jóval elmaradva a 21 pontos sokéves átlagtól. „Utoljára 20 évvel ezelőtt, a 2002-es és 2003-as súlyos válság idején volt ilyen helyzet. Ez egyértelmű vészjelzés” - figyelmeztetett Wansleben. „Akkor a kormány az Agenda 2010-zel próbált úrrá lenni a válságon. Most is messzemenő reformokra van szükségünk”.”

Az autóiparban különösen drámai a visszaesés: itt az aktuális helyzetüket kedvezőtlennek és kedvezőnek tartó vállalatok arányának egyenlege 27 százalékponttal, -31 százalékpontra zuhant. „Itt jönnek a képbe az iparág előtt álló mélyreható kihívások” - magyarázta a DIHK főtitkára. „A magas termelési költségek és mindenekelőtt az e-mobilitásra való átállás, amely további alkalmazkodási és beruházási igényeket von maga után. Ehhez jön még … a globális piacokon egyre élesebbé, egyre komolyabbá váló verseny.” 

Egy, a pénzügyek megítélésére vetett pillantás megmutatja, mennyire nehéz a helyzet sok vállalat számára: „Az autóiparban jelenleg minden második vállalat pénzügyi problémáról számol be. Az autóipari alkatrészeket és tartozékokat gyártók 30 százaléka nehezen jut külső tőkéhez.”

A gazdaság egészét tekintve a következő hónapokra vonatkozó üzleti várakozások sem adnak okot optimizmusra. Érezhetően nő ugyanis a negatív várakozásokat megfogalmazó vállalatok aránya, „akik számára nincs fény a horizonton” - mondta Martin Wansleben. „Legfeljebb az Európai Központi Bank közelmúltbeli kamatcsökkentése jelenthet reménysugarat, de ezt még nem látjuk a számokban.”

A bruttó állóeszköz-felhalmozás még mindig jóval a korona előtti szint alatt van. A javulásnak sincsenek jelei. Éppen ellenkezőleg: a vállalatok egyharmada csökkenteni akarja beruházásait a maga telephelyén, míg az iparban ez az arány eléri a 40 százalékot. „A deindusztrializáció jelei egyre világosabbá válnak. A gyenge beruházások azt mutatják, hogy az ipari értékteremtés bázisa csökken. Egy öregedő társadalom számára, amely olyan kihívásokkal is meg akar birkózni, mint a gazdaság széndioxid-mentessé tétele, a termelékenységi fejlődés az egyetlen út a jövőbe. Ehhez azonban masszívan több beruházásra van szükség.”

A gyenge beruházási hajlandóság a foglalkoztatási tervekben is tükröződik. Mint írásunk egy korábbi részében már jeleztük, a vállalatok negyede csökkenteni akarja a foglalkoztatottak számát. Ezzel szemben csak alig több mint tizedük számol létszámbővítéssel. „A strukturális változás teljes lendületben van” - hangsúlyozta a DIHK főtitkára. „Különösen jelentős megszorításokat tapasztalunk az autóiparban és az energiaigényes vállalatoknál; e két területen az elmúlt évektől eltérően a jövőben több munkahely megszűnésére kerül sor. Ezt jelenleg a demográfiai tendenciák lassítják - a szakképzett munkaerő hiánya a gyenge gazdasági helyzet ellenére viszonylag stabil foglalkoztatást biztosít”, bár ez Wansleben szerint „csak csekély vigasz”.

A telephelyi feltételek változása, romlása hatással van a német vállalatok nemzetközi versenyképességére. Németországot a világpiacokon való lemaradás veszélye fenyegeti. A világgazdaság erőteljes növekedése ellenére az exportban nem várható javulás a következő tizenkét hónapban: csak minden ötödik vállalat számít a kivitel növekedésére, míg közel egyharmaduk csökkenést valószínűsít.

Wansleben szerint „a számok drámaiak. Itt az ideje, hogy irányt változtassunk. A negatív tendenciát meg kell állítani. Ehhez gyors és célzott intézkedésekre van szükség, amelyek különösen a gazdasági keretfeltételeket javítják.” S bár a szövetségi kormány a közelmúltban kidolgozott növekedési kezdeményezése jó megközelítéseket kínál, az messze nem elegendő. „További átfogó reformcsomagokra van szükség” - követelte a főtitkár. „Különösen megemlíteném az adókedvezményeket egy beruházásbarát társaságiadó-reformon keresztül és a szolidaritási hozzájárulás teljes eltörlését. A bürokráciacsökkentés kérdését pedig végre úgy kell kezelni, hogy az a működési szinten is érzékelhetővé váljon.” 

Cikkünk folytatása itt olvasható.

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is