Négy hónap visszaesés után októberben javult az Ifo-index

Annak, aki az egyértelműen borúlátó kamarai felmérésnél valamivel biztatóbb hangvételű jelentésre vágyik, célszerű müncheni gazdaságkutató intézet a jelen írás korábbi fejezetében már idézett több mint 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló, négy hónap folyamatos romlása után az üzleti légkör minimális javulását mutató felmérés górcső alá vétele. 

Ez a bejegyzés 2024. november 7-én közzétett cikkünk folytatása, melynek első részét az alábbi linkre kattintva érhetik el.

Az üzleti légkörre számított jelzőszám a szeptemberi 85,4 pontról 86,5 pontra, ezen belül 

• az aktuális üzleti helyzet megítélése 84,4 pontról 85,7 pontra, míg 
• az üzleti várakozáséké 86,4 pontról 87,3 pontra emelkedett, (megjegyezve, hogy azt továbbra is szkepszis jellemzi). 

A gazdaság egyes főbb területei közül 

• a feldolgozóipar korábbi, lefelé menő trendje megállt, ami – a folyó üzleti tevékenység romlásának folytatódása mellett, a rendelésállomány kedvezőtlen alakulása ellenére – az üzleti várakozások korábbinál kevésbé jellemző pesszimizmusára vezethető vissza. A kapacitáskihasználtság mértéke 76,5 százalék, jóval alacsonyabb a 83,4 százalékos sokéves átlagnál. 
• A szolgáltatási szektor üzleti légköre javult, miután a vállalatok érzékelhetően elégedettebbek az aktuális helyzetükkel, s kis mértékben a várakozásaik is pozitív irányban változtak. Utóbbin belül a logisztika, a turizmus és az információs technika hangulata különösen sokat javult. 
• A kereskedelmi vállalatokra számított jelzőszám kis mértékben szintén emelkedett, ami – az aktuális üzleti helyzet feletti „kisebb elégedettség” mellett - az egyébként alacsony szinten álló üzleti várakozások enyhe javulásának köszönhető. 
• Az építőipar üzleti légköre a három többi tevékenységgel ellentétben egyértelműen romlott, melynek oka – az aktuális üzleti helyzet korábbinál valamivel jobb megítélése mellett – a borúlátóbbá vált üzleti várakozások következménye. 

Az Ifo által az exportőrök körében végzett felmérés eredményei közelebb állnak a kamarai konjunktúra-felmérésnek az export alakulására vonatkozó borúlátásával, illetve összhangban van saját felmérése az ipar üzleti légkörére vonatkozó negatív értékelésével. Azaz: októberben tovább folytatódott a hangulat romlása a német ipar exportra termelő üzemeiben. „A vállalatok jelenleg nem profitálnak a más országok pozitív gazdasági fejlődéséből” - mondta Klaus Wohlrabe, aki szerint így „az exportágazatban folytatódik a szűkös időszak.”

Az iparon belül a legnagyobb exportkieséstől az autóipar és a fémipar tart. Az élelmiszer- és italgyártók viszont az export növekedésére számítanak, de ők a teljes forgalom szempontjából nem számítanak volumenhordozónak. Mindeközben az elektromos berendezések gyártóinak várakozásai is érezhetően felderültek, mert - miután a közelmúltban még csökkenést terveztek -, most arra számítanak, hogy az export mennyisége változatlan szinten marad.

A német gazdaságot sújtó recesszió és a világ más térségei, különösen a Távol-Kelet gazdaságának gyöngélkedése nem marad következmények nélkül a legnagyobb német tőzsdei vállalatok számára: „A profit csökkenését sejtető figyelmeztetések után az elemzők nemrégiben drasztikusan mérsékelték 2024-re vonatkozó előrejelzéseiket” – idézte a Handelsblatt egy, a Commerzbank szakértője által készített, s a közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzését. 

Konkrét számokban kifejezve: a hazai és nemzetközi szakértők arra számítanak, hogy a 40 DAX-vállalat teljes nyeresége a januárban prognosztizált 128 milliárd euróval szemben nem lesz több 112 milliárd eurónál, azaz 12 százalékkal kevesebb az év elején valószínűsítettnél. A profit csökkenése ellenére az érintett cégek 2021 és 2022 után így is minden idők harmadik legjobb eredményét érnék el, s az idei nyereségtömeg 11 milliárd euróval meghaladná az előző évit. 

A német gazdaságnak az év elején számítottnál kedvezőtlenebb helyzete a profit csökkenése formájában – a Puma és az Airbus mellett - leginkább a három nagy autógyártót érinti. Nélkülük a DAX-vállalatok nyeresége megközelíti a 82 milliárd eurót, ami mintegy ötödével meghaladja az egy évvel korábbit. 

Allianz Arena Stadion, München, 2014. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Miközben a berlini szövetségi kormány növekvő fogyasztásra és több exportra számít, a valóság a csődök és az állást keresők száma növekedését sejteti. A megrendelések hiánya, a magas kamatok és a drasztikusan megnövekedett energiaköltségek miatt Németországban csődhullám indult el. Az Allianz Trade hitelbiztosító az idén 22,2 ezer csődöt vár, ami csaknem negyedével haladja meg a tavalyit, míg a jövő évre az ideinél is több, 23 ezer cég számára feltételezi csődhelyzet bekövetkezését. 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai és a hallei IWH gazdaságkutató intézet előrejelzései megerősítik ezt a tendenciát. A statisztikai hivatal 2024 első félévére negyedével több vállalati fizetésképtelenséget jelzett, mint az előző év azonos időszakában; míg az IWH 2010 tavasza óta a legmagasabb számot jelezte a harmadik negyedévre vonatkozóan.

E helyzet kialakulásában a gazdaság gyöngélkedése mellett a koronavírus-járvány kései hatásai is szerepet játszanak, idézte a Handelsblatt Steffen Müllert, az IWH szakértőjét. A járvány okozta válság idején a kormányzati támogatási programok mesterségesen alacsonyan tartották a fizetésképtelenné vált vállalatok számát, ámbátor „az akkor támogatott vállalatok közül sokan most küzdenek nehézségekkel”.

A telephelyi feltételek sürgős javításra szorulnak

A világ országaiban működő német kereskedelmi kamarák, (az AHK-k) és a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) közös felmérése október közepén nyilvánosságra hozott eredményei szerint Németország, mint üzleti telephely világszerte veszített vonzerejéből. A felmérésben, amelyben a világ különböző régióiból több mint 1250 vállalat vett részt, a cégek csaknem fele (48 százalék) úgy vélekedett, hogy Németország megítélése „romlott” (35 százalék), sőt „jelentősen romlott” (13 százalék). Az euróövezetben, az ázsiai-csendes-óceáni térségben és Kínában tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok különösen kritikusan ítélik meg a fejleményeket. Ezzel szemben Afrikából és a Közel-Keletről, valamint Dél- és Közép-Amerikából pozitívabb hangok érkeztek.

Volker Treier, a DIHK külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese szerint „legfőbb ideje, hogy a német politika ismét a gazdasági telephelyünk vonzerejére összpontosítson. Ehhez javítani kell a legfontosabb telephelyi tényezőkön.” A felmérés szerint a vállalatok több mint egyharmada csupán közepesnek ítéli meg Németország üzleti tevékenységgel kapcsolatos vonzerejét, míg több mint egynegyedük egyenesen vállalkozásellenesnek tartja azt, ami Treier szerint „egyértelmű vészjelzés”.

Aggodalomra ad okot az innovációs erő alakulása, amely az üzleti helyszín jövője szempontjából döntő sikertényező. Bár a megkérdezett vállalatok 46 százaléka dicsérte Németország innovációs képességét, a cégek egyötöde kételkedik abban, hogy az ország kellően innovációbarát.

Különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb vállalat ajánlja Németországot, mint befektetési telephelyet. Csak 43 százalék támogatja, 32 százalék semleges marad, sőt minden negyedik (25 százalék) azt tanácsolja, hogy aki ezt tenné, ne fektessenek be Németországban.

A felmérésből világosan kiderül, hogy a vállalatok hol látnak egyértelmű cselekvési szükségletet: kevesebb bürokráciára, megbízhatóbb politikai döntésekre és a vállalatok és a szakképzett munkavállalók számára erősebb befogadó kultúrára van szükségük. „A külföldön működő német kamarák hálózata és a DIHK készen áll a támogatásra” - hangsúlyozta a főtitkár-helyettes. „De az igazi házi feladatot a 'telephelyek számára ismét jobb feltételek megteremtése' tekintetében Németországban kell elvégezni.”

Belső viták nehezítik a „jelzőlámpa-koalíció” működését

Egy, a német gazdaság jelenéről és közeljövőjéről szóló még oly vázlatos elemzésben sem lehet elmenni a követendő gazdaságpolitikát illetően az ún. jelzőlámpa-koalíción belül kialakult vitákról. Az nyilvánvaló, hogy három, egymástól eltérő ideológiát képviselő koalíciós partner közötti viták nem maradnak/nem maradhatnak a pártok és a kormányzat vezető tisztségviselői szűk körében; ugyanakkor tény, hogy a 2024 őszén kialakult ellentétek, illetve azok megjelenési formái minden korábbit meghaladtak, s váltak a politikai-gazdasági közélet vezető témakörévé. 

A kiindulási helyzet az, hogy a kormányzat által a nyár végén elfogadott, 49 intézkedésből álló ún. növekedési kezdeményezés számottevő részét még nem ültették át a gyakorlatba, ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy ezek önmagukban még messze nem elegendők a német gazdaságnak az állóvízből való kimozdítására.

Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügy- és Robert Habeck (Zöldek) gazdasági és klímavédelmi miniszter. Fotó: Tagesschau

A kiút módozatait az egyes koalíciós partnerek különbözőképpen látják. „Többre van szükség”, figyelmeztetett Robert Habeck zöldpárti alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter, de ezek konkrét tartalmát illetően a felek nem jutottak egyezségre. „Ötletekben nincs hiány” – ismerte el Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy „ami jelenleg hiányzik, az a kormánykoalíción belüli egyetértés”. S bár Habeck előterjesztett egy ún. impulzuspapírt a kormányzati gazdaságpolitika által követendő megoldásokról, azt nem egyeztette az SPD-vel és az FDP-vel. Ezek után az FDP azonnal elutasította a gazdasági miniszter javaslatait. 

 Október utolsó napjaiban maga a kancellár tett egy újabb kísérletet egy, az ipar és a szakszervezetek képviselői részvételével a kancellárián tartott konzultációval, de a Németország, mint ipari telephely megerősítéséről és korszerűsítéséről folytatott bizalmas megbeszélésre a Zöldek és az FDP vezetőit, továbbá fontos vállalkozói szervezetek képviselőit sem hívták meg, s annak tartalmáról sajtótájékoztatót sem tartottak. Ezek után az FDP vezetői, Christian Lindner pénzügyminiszter és Christian Dürr parlamenti frakcióvezető üzleti találkozóra hívott meg olyan gazdasági szervezetek képviselőit, akik nem vettek részt a Scholz-találkozón.

Mindezek alapján Friedrich Merz, a CDU elnöke, a konzervatív ikerpártok közös kancellárjelöltje a „gyakorlatilag már nem cselekvőképes” jelzővel illette a kormányzatot, táptalajt kölcsönözve azon találgatásoknak, hogy esetleg nem is várnák meg a jövő szeptembert a soron következő szövetségi választások lebonyolításával. Emellett magukban a koalíciós partnerekben is nő a frusztráció. Rolf Mützenich, az SPD frakcióvezetője „egyszerűen ostobaságnak” nevezte Lindner ellencsúcsát, azzal vádolva az FDP vezetőjét, hogy akadályozza a kancellár munkáját. Kritikus hangok hallatszanak a Zöldek részéről is. 

Nehéz helyzetbe kerültek a különféle vállalati-vállalkozói szervezetek, melyek vezetőit egyre inkább bosszantja kormánykoalíción belüli viták. Az a tény, hogy mostanában egyszerre több, a különböző koalíciós partnerek által kezdeményezett üzleti csúcstalálkozó is zajlik, dilemma elé állítja őket. Egyrészt fontos számukra a politikusokkal való párbeszéd, s nagy érdekük lenne a gyors megoldások feltárása; másrészt azonban egyre nagyobb a veszélye annak, hogy – amint a Tagesschau tudósítója fogalmazott – „a koalíciós partnerek között folyó viták frontjai közé kerülnek”.

Felix Hackenbruch, a berlini Tagesspiegel munkatársa november első óráiban megjelent írásában arra a 42 évvel ezelőtti eseményre emlékezett, amikor Otto Graf Lambsdorff (FDP) szövetségi gazdasági miniszter a maga gazdasági fordulatra vonatkozó javaslataival megbuktatta a Helmut Schmidt (SPD) vezette szociálliberális koalíciót, teret nyitva a Helmut Kohl (CDU) vezette keresztény-liberális koalíció megalakításához. Kísért a múlt: Christian Lindner FDP-s pénzügyminiszter november 1-jén egy olyan, 18 oldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra „Wirtschaftswende Deutschland” („Gazdasági fordulat Németországban”) címmel, ami a jelzőlámpás koalíció idő előtti megszűnéséhez vezethet. „A közlekedési lámpák napjai meg lehetnek számlálva”, összegezte a történteket a Tagesspiegel cikkírója.

Markus Söder bajor pártelnök-miniszterelnök és Carsten Linnemann, a CDU főtitkára egyaránt úgy véli, hogy a Christian Lindner (FPD) vezette pénzügyminisztérium új dokumentumának nyilvánosságra kerülése alapján a jelzőlámpa-koalíció megbukott. S ha Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár nem maga vet véget a koalíciónak, akkor Frank-Walter Steinmeier államfőnek kell közbelépnie - követelte a bajor politikus. Linnemann szerint a pár nap múlva esedékes amerikai elnökválasztásra való tekintettel stabil szövetségi kormányra van szükség, a jelzőlámpa-koalíció viszont egyszerűen nem tudja, hogyan tovább. A két ellenzéki párt már korábban is új választásokat követelt, s a koalícióban kiéleződő konfliktus új érveket szolgáltatott nekik.

A német parlament belső tárgyalóterme. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Arra a kérdésre, hogy Lindner javaslatai alapján hajlandó lenne-e újragondolni és újratárgyalni néhány törvényt, Lars Klingbeil, az SPD társelnöke az ARD „Bericht aus Berlin” című hétvégi közéleti műsorában úgy fogalmazott: mindenképpen támogatná például a bürokrácia csökkentését célzó további intézkedéseket. „De ha a végén az derül ki, amit Lindner úr már 500-szor javasolt, és amit mi már 500-szor elutasítottunk … akkor nem fogunk ezen az úton haladni.” - mondta.

Lindner javaslata a klíma- és átalakítási alap ellensúlyozás nélküli megszüntetéséről összeegyeztethetetlennek tűnik a Zöldek értékrendjével, mondta a személyeskedéstől sem mentes nyilatkozatában a pártja elnöki posztjára pályázó Felix Banaszak ugyanezen tévéműsorban. 

A gazdasági válság mellett a szövetségi költségvetés milliárdos hiánya az egyike annak a két kulcsfontosságú témának, amelyről november első hetében tárgyal a koalíciós bizottság. A kérdéseket a koalíció lehetséges töréspontjainak tekintik. „Ez most a döntések hete lesz”, fogalmazott az SPD társelnöke.  

Lindner a ZDF Berlin Direkt című műsorában kifejtette, hogy a gazdaság nem maradhat úgy, ahogy van”. A fejlett gazdaságok közül jelenleg Német-országban a legrosszabb a fejlődés. Ennek oka a bürokrácia, a túlzott adóterhek és a magas energiaárak. Németország sajátos hozzáállása az éghajlat-politikához szintén egy tényező. „Mesterségesen megnehezítjük magunknak a helyzetet, és erről beszélnünk kell. Az ország polgárainak elvárása az, hogy valami változzon”, figyelmeztetett a szövetségi pénzügyminiszter, az FDP elnöke. 

E sorok írásakor még nem világos, hogy a koalíció vezető tisztségviselői miként kezelik majd a köztük kialakult válságot. A koalíciós bizottság ezen írás megjelenése után ülésezik, ahol a Lindner által kidolgozott dokumentum kerül napirendre. Novemberben a Bundestagban el kell fogadni a jövő évi költségvetést, de hogy a három érdekelt párt vezetése meg tud-e állapodni egy közös költségvetési előterjesztésben, az első november első hétvégén minden korábbinál nyitottabb kérdés.     

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük.

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is