Az évtizedek óta viszonylag stabil világgazdasági rend az elmúlt bő tíz évben kissé megingott. A demokratikus és a tekintélyelvű államok közötti geopolitikai feszültségek egyre nőnek. E feszültségek középpontjában az Egyesült Államok és Kína versengése áll. A német gazdaság szorosan összefonódik mindkét nagygazdasággal. Az USA és Kína közötti geopolitikai rivalizálás az elkövetkező években valószínűleg tovább fokozódik. Németország és a német vállalatok - többé-kevésbé egyértelműen - azzal a választási lehetőséggel szembesülhetnek, hogy a két fél - és így a két piac - közül az egyik mellett kell dönteniük. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Németország mindkét nagygazdasághoz egyformán szoros viszonyok fűzik, közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy az USA-val fennálló gazdasági kapcsolatok és függőségek összességében mélyebbek. 

Ha a ki-, és behozatalt vizsgáljuk, látszik, hogy export tekintetében az USA-piacához fűződik több érdek, ezzel szemben több importáru érkezik Kínából. Számadatokkal kifejezve ez a következőféleképpen hangzik: 2023-ban a német export mintegy 10 százalékát az USA-ba szállították, Kínába pedig csak mintegy 6 százalék ment. A különbség az elmúlt években vált ennyire jelentőssé; a német exportőrök szempontjából 2020-ban a kínai értékesítési piac még csaknem akkora volt, mint az amerikai piac. Az elmúlt három évben az USA, mint német exportcélpont jelentősége megnőtt, míg Kína vesztett jelentőségéből. Ez azt tükrözi, hogy gazdasági szempontból  az USA újból megbízhatóbbnak bizonyult, ezzel szemben Kínára a geopolitikai kockázatok, a gyengébb növekedés és az autóipari piac sajátos problémái voltak jellemzőek.

A kép illusztráció. Forrás: Depositphotos

A német importra éppen ennek az ellenkezője igaz. 2023-ban a német import mintegy 12 százaléka Kínából érkezett, az USA-ból pedig csupán az importáruk 7 százaléka származott. Az uniós partnerországok központi szerepét is ki kell emelni: a német export és import több mint fele az európai egységes piacra esik.

Fontos megemlíteni, hogy bizonyos termékcsoportok esetében az adatok eltérhetnek ezektől a tendenciáktól; például a gyógyszeripar - az import és az export nagyságával mérve - átlagon felüli kapcsolatokat ápol az USA-val. Ez az amerikai gyógyszeripar erős pozíciójának köszönhető. Ezzel szemben az elektronikai ágazatban Németország egyértelműen inkább Kínára támaszkodik, hiszen a kínai vállalatok pozíciója ebben az ágazatban megkérdőjelezhetetlen.

Németország még mindig nagyon erősen exportorientált gazdaság – az ott előállított termékek nagy részét külföldön értékesítik. A 2023-as évben kb. 1 billió. euró, a teljes német gazdasági teljesítmény mintegy 28 százaléka került közvetlenül vagy közvetve külföldre. Az export ennek megfelelően fontos a német munkaerőpiac számára is: több, mint minden negyedik németországi munkavállaló az exportban dolgozik. Abszolút értékben ez 2023-ban a közel 46 millió munkavállalóból mintegy 11,9 millió főt jelentett. Ebből következik, hogy mintegy 1,2 millió munkavállaló az USA-ba irányuló exportban, mintegy 0,8 millió a Kínába irányuló exportban és mintegy 5,9 millió a más uniós országokkal folytatott külkereskedelemben vesz részt. Amint a német exportra vonatkozó számadatok is mutatják, az egyes ágazatok más-más mértékben összpontosítanak az egyes piacokra. Ennek megfelelően az ágazatok exportfoglalkoztatása is különböző mértékben függ az USA-tól, Kínától és az EU belső piacától. Például a gyógyszeriparban a foglalkoztatottak különösen nagy hányada az amerikai piacra dolgozik. Ezzel szemben az elektrotechnikai ágazatban az exportban foglalkoztatottak számára a kínai értékesítési piac átlagon felüli jelentőséggel bír.

Beruházások tekintetében Németország sokkal szorosabb kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, mint Kínával. Az USA 2023-ban a teljes német külföldi befektetések 17 százalékát, míg Kína csak 5 százalékát tette ki. A számok tehát azt is szemléltetik, hogy a kínai befektetési tevékenységet Németországban a közbeszédben gyakran túlbecsülik. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a múltban egyes kínai akvizíciók néha érzékenynek minősített területeket érintettek (mint például a hamburgi kikötőbe történő beruházás vagy nemrégiben az ipari robotokat gyártó KUKA felvásárlása).

A kép illusztráció. Forrás: Depositphotos

Az Egyesült Államokba irányuló német külföldi befektetések szerkezete nagyjából megfelel a német külföldi befektetések általános átlagának: körülbelül egynegyedük a feldolgozóiparba, körülbelül felük pedig a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások ágazatába került. Ezzel szemben Kínában a német befektetések több mint 50 százalékát a feldolgozóipar adja. Csak a gépjárműgyártás a teljes német befektetési állomány 28 százalékát teszi ki.

A számok azt is megmutatják, hogy a német vállalatok több kutatást végeznek az USA-ban, mint Kínában. A szabadalmi elemzés azt mutatja, hogy a német vállalatok által külföldön végzett (szabadalmaztatott) kutatások mintegy 17 százaléka az USA-ból származik, míg Kína részesedése csak mintegy 9 százalék.

Nyersanyagok külföldről történő beszerzését illetően sem az USA, sem Kína nem játszik központi szerepet a német gazdaságban. Németország azonban egyes kritikus nyersanyagok, például a ritkaföldfémek vagy a magnézium tekintetében nagymértékben függ Kínától, emellett azonban egyre nagyobb mértékben importál energetikai nyersanyagokat az USA-ból. 

Ezek alapján egyértelműen látszik, hogy Németország gazdasági szempontból sokkal szorosabb kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, mint Kínával. Éppen ezért aggasztó lehet az a gondolat, hogy Donald Trump elnök következő hivatali ideje alatt ettől a gazdasági kapcsolattól egyre inkább elzárkózna. Mindazonáltal a kimutatott függőségek korántsem egyoldalúak. Németország az USA és Kína számára is kulcsfontosságú partner. Ez különösen igaz európai szinten. Az EU mind az USA, mind Kína számára nagyon fontos értékesítési és beszerzési piac.

Forrás

 Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is