Az osztrákoknál drágább az élet, mint a németeknél. A fogyasztói árszint 5%-kal magasabb, mint északi szomszédjánál, de összességében az európai középmezőnyben van – derül ki Német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) 36 országra vonatkozó költségösszehasonlításából.

Németország fogyasztói árszintjét vették bázisnak, azaz 100%-nak, és ehhez viszonyították a többi európai ország fogyasztói árszintjeit.

A felmérés szerint - annyira nem meglepő módon - messze Svájcban a legdrágább élni, a lakossági fogyasztás költsége 51%-kal magasabb a német bázisnál, azaz másfélszerese. A legdrágább európai országok közé tartoznak az északi országok, így Izland, ahol az árkülönbség 40% a német árszinthez képest, Norvégia (30%), Dánia (28%) és Luxemburg (25%).

Törökország tekinthető a legkedvezőbbnek az ottani fogyasztási árszintet nézve, a német bázis mindössze 36%-a. A megélhetési költségek Romániában és Bosznia-Hercegovinában feleannyiba kerülnek, mint az átlagnak vett német (egyenként 50%-kal). Bulgária (49%) és Lengyelország (46%) ugyanebben a tartományban mozog. Magyarországon (40%-kal), Horvátországban és Litvániában (36-36%-kal), valamint a Cseh Köztársaságban (28%-kal) olcsóbb.

A közép- és kelet-európai országok mellett a megélhetési költségek Spanyolországban és Olaszországban is alacsonyabbak (13, illetve 9%). Franciaország, Belgium és Hollandia körülbelül egy szinten mozog Ausztriával ilyen szempontból, mint Ausztria, ezekben az országokban a fogyasztóknak 4-7%-kal többet kell fizetniük egy átlagos bevásárlásért, mint Németországban.

 Az ilyen felméréseknél persze örök vita tárgya a módszertan, azaz mit tartalmaz a fogyasztói kosár, ugyanazt a kosárral mér-e minden országban. Nyilván lehet azon vitatkozni, hogy ha nem ugyanaz minden vizsgált országban a vizsgált fogyasztói kosár tartalma, akkor torzul az eredmény, ha viszont ugyanazokat a termékeket vesszük számításba minden országban, akkor az országonként esetleges eltérő fogyasztási szokások befolyásolhatják az eredményt.

Továbbá figyelembe kell venni, hogy a sok makrogazdasági adat közül ez csak egy mutató, ez alapján nehéz további következtetéseket levonni, ahhoz további mutatók (pl. átlagbér, vagyonok demográfiai eloszlása stb.). A fenti grafikon alapján nehéz eldönteni, hogy például Izlandon vagy Norvégiában jobb-e élni (szándékosan nem Svájcot és Törökországot állítottuk párhuzamba...)

Ezekbe a kérdésekbe azonban itt és most nem szeretnénk belemenni, talán majd egyszer később, inkább amolyan impresszió-jelleggel közöltük a fenti adatokat. 

Forrás: Wiener Zeitung