Vajon milyenek a német elektronikai iparág kilátásai? Milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak? Hogyan befolyásol(hat)ja ez a magyar vállalatokat?

 A közelmúltban a Magyar-Német Kereskedelmi és Iparkamara által tavalyi évben szervezett konferencián elhangzott állításokból szemezgettünk. (A teljes konferencia megtekinthető magyar nyelven a bejegyzés végén megtalálható linken.)

Dr. Oliver Blank, a Német Elektronikai Gyártók Szövetségének (ZVEI), Európai ügyekért felelős vezetője és brüsszeli kirendeltségvezetője tartott a közelmúltban előadást a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvényén. 

Blank Úr elítélte az Európai Bizottság protekcionista gazdaságpolitikai törekvéseit, a„Green Deal”-t/ Ipar 4.0. programot viszont üdvözli. Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, hogy szeretné, ha csatlakozna a ZVEI által kezdeményezett nemzetközi elektronikai tanácskozásokhoz.

A Német Elektronikai Gyártók Szövetséges által megfogalmazott veszélyek:

Információik szerint a cégek számára a legnagyobb nyugtalanságot jelenleg az jelenti, hogy a beszállítói láncok teljesítőképessége még közel sem érte el a járvány előtti szintet. Példaként a félvezetők (mikrochip), illetve egyes nyersanyagok (különösen az alumínium) hiánya emelendő ki. Az iparági szereplőket további aggódalommal tölti el az Európai Bizottság protekcionista gazdaságpolitikai törekvése, azaz az uniós beszállítók védelme az EU-kívüli importőröktől.

Iparági lehetőségek:

A német elektronikai ipar kifejezetten üdvözli az Európai Bizottság javaslatai közül a „Green Deal” programot.

Az Ipar 4.0. program ösztönzőleg hat majd az elektronikai szektor beruházásaira és fejlesztéseire, úgy az egészségügy, a mobilitás, az „e-üzemanyagok”, a háztartási cikkek, az épületek energiahatékonysága (intelligens rendszerek), mint a páneurópai hálózatok további kiterjesztése/összekapcsolása esetében.

A ZVEI illetékese reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az EU által jóváhagyott újjáépítési alapból Magyarország a fentiekben említett területekre (Ipar 4.0 fejlesztésekre) minél több forrást fog lehívni, illetve a projektek megvalósításához kihasználják majd a ZVEI-ben, illetve a tagszervezeteinél felhalmozott „tudástőkét”. 

Az elektronikai ipar mozgatórúgói

Az iparág fejlődését elősegítő tényezők közé az alábbi 4 terület sorolható:

1.) Villamosítás

A szakértő meggyőződése, hogy az iparban, illetve a háztartásokban egy kizárólag villamosenergia alapú fogyasztás felé kell elmozdulni környezetvédelmi okokból, valamint az Európai Bizottság által kitűzött klímapolitikai célok teljesíthetősége érdekében. 

Utóbbi kapcsán az előadó kihangsúlyozta, hogy a megújuló forrásokból (nap-, szélenergiából) termelt villamos áramnak kell lennie az elsődleges energiahordozónak Európában annak érdekében, hogy a „2030-ra, 2050-re tervezett karbonsemlegességet el lehessen érni.”

A fentiek megvalósítása érdekében a ZVEI az uniós platformokon többek között azt az álláspontot fogja képviselni, hogy uniós szinten a villamosenergia ára csökkentésre, míg a szén-dioxid kibocsátást eredményező energiaforrások ára emelésre kerüljön. 

2.) Digitalizáció

Európai szinten egy olyan jogalkotási keretre van szükség, amely támogatja, sőt felgyorsítja ezt az innovációs folyamatot. Ugyanakkor a ZVEI nem akarja, hogy a jogalkotók részletszabályokat hozzanak, és túlszabályozásra kerüljön sor. Negatív példaként az Európai Bizottság által a mesterséges intelligenciáról benyújtott javaslatot említette.

3.) Globalizáció

A koronavírus hatásainak értékelése során a ZVEI illetékese arra a következtetésre jutott, hogy un. „patchwork globalizáció” fenyegeti Németországot.

Egyrészt gazdasági oldalról látják Kína egyre nagyobb gazdasági szerepét, ami igaz a németországi elektronikai ipari szereplők kínai vállalatokkal való együttműködésére is.

Ugyanakkor a ZVEI tagjainak „biztonsági” (értsd: ipari kémkedés) és geopolitikai téren vannak fenntartásai a kínai cégekkel szemben.  Európai szemszögből szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy a Kínai Népköztársaság geopolitikai célokat is megfogalmazott 2049-re, a fennállásuk (számukra nagy jelentőséggel bíró) 100. évfordulójára. A sikertelenséget pedig presztízsveszteségként élné meg a pártállam.  

A Biden-adminisztráció alatt sem kerül le a napirendről a „küzdelem a globális technológiai éllovas szerepért”. Az előadó felhívta arra is a figyelmet, hogy Németországnak ügyelnie kell arra, hogy „nehogy az USA és Kína játékszerévé” váljon. Tehát szerinte a „technológiai szuverenitásba többet kell országának fektetnie.”

Utóbbi következtetésre jutott a koronavírus negatív hatásainak elemzése alapján is. Szerinte nem feltétlenül kell ez után sem mindent Európában gyártani, de a saját európai tevékenységüket mindenképpen erősíteni kell.

4.) Fenntarthatóság 

A ZVEI a tagvállalatai körében egy saját etikai kódexszel segíti a fenntarthatóságot.

Politikai tekintetében fontos, hogy harmadik (pl. afrikai) országok esetében a német kormány bizonyos helyi feltételrendszerre vonatkozó követelményeket ne adjon át a gazdasági szereplők kezébe. Ellenkező esetben a vállalatok nem fognak arról megfelelően gondoskodni, hogy a beszállítókkal betartassanak emberi jogokra, illetve klímavédelmi célokra vonatkozó követelményeket. 

Végezetül az érdekszervezet szeretné, ha Németország, Olaszország, Anglia, Franciaország és Ausztria után Magyarország is csatlakozna a ZVEI által kezdeményezett elektronikai tanácskozásokhoz, ez által hozzájárulva az európai elektronikai ipar fejlesztését hivatott munkához: úgy gondolják, hogy „nagyon sok magyarországi vállalat is előnyét élvezné” az esetleges magyar kormányzati szerepvállalásnak.

A konferencia megtekinthető magyar nyelven ezen a linken.

A szerző jogász & közgazdász, a német-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra szakosodott Ungarnconsulting Kft ügyvezetője.

További szakmai tartalmakért és a német gazdasággal és üzletfejlesztéssel kapcsolatos hírekért kövesse az Ungarnconsulting Facebook-oldalát!