A nagyfokú cserearányromlás hatására a 22 év óta legkisebb értékre zsugorodott Németország exporttöbblete

A múlt év válságai, mindenekelőtt az Ukrajna ellen Oroszország által viselt háború következményei 2022-ben rendkívül mély sebeket hagytak Németország külkereskedelmi kapcsolataiban. Az áruforgalom mind az export, mind az import vonatkozásában emelkedett, de a forgalom euróban kifejezett rekordszintre történt emelkedése az árak változásának következménye. S mivel az importárak emelkedése több mint 10 százalékponttal meghaladta az exportárak növekedését, több, mint két évtized óta a legkisebb értékre esett vissza Európa vezető gazdasági hatalmának exporttöbblete. 

Az első, véglegesnek még nem tekinthető adatok szerint 1.564 milliárd eurós áruexport 14,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, miközben az import 24,3 százalékkal, 1.488 milliárd euróra emelkedett. A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint az exportárak 14,6 százalékkal emelkedtek, ezzel szemben az import – elsődlegesen az energiaárak rendkívüli emelkedésének hatására - átlagosan 26 százalékkal drágult. Ez praktikusan azt jelenti, hogy 2022-ben sem a német kivitel, sem pedig a behozatal volumene sem emelkedett, hanem éppenséggel csökkent, ráadásul hatalmas cserearányromlás sújtotta a német gazdaságot.

Mindezek együttes hatására a német exporttöbblet a 2021. évi 175,3 milliárd euró kevesebb, mint a felére, 79,7 milliárd euróra csökkent. A külkereskedelmi többlet így a megszokottnál lényegesen kevésbé járult hozzá a bruttó hazai termékhez és a németországi jóléthez. A 2022. évi exporttöbblet a 2000 óta eltelt 22 év legalacsonyabb értékére esett vissza.

Hogyan lett Németország exportvilágbajnok? Hogyan jött létre az 1947-as hannoveri exportkiállítás és mi volt a későbbiekben a szerepe a gazdasági fejlődésben? Hogyan vált a háborútól megtépázott német gazdaság már az '50-es évekre külföldön is elismert sikertörténetté? 

Olvassa el ennek okait megvilágító korábbi bejegyzésünket!

A gépjárművek és alkatrészek a legfontosabb export-, az adatfeldolgozó berendezések, elektromos és optikai termékek a legfőbb importáruk

A német autóipar 2022-ben 244,4 milliárd értékben exportált gépjárművet és járműalkatrészt, ami 16 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az exportban a második és harmadik legfontosabb német termékcsoport a korábbi évekhez hasonlóan a gépek, berendezések - 208,4 milliárd euró, 6,1 százalékos növekedés – és a vegyipari termékek - 162,7 milliárd euró, 17,8 százalékos növekedés – volt.

Importoldalon tavaly is az adatfeldolgozó berendezések, elektromos és optikai termékek voltak a legfontosabb kereskedelmi áruk Németország számára, 147,8 milliárdos áruértékkel, ami 13,9 százalékkal több az előző évinél. A második legfontosabb import termékcsoport a vegyipari termékek - 137,3 milliárd euró, 44,6 százalékos növekedés -, míg a harmadik helyre a hatalmas áremelkedés hatására a kőolaj- és földgázbehozatal került – 131,1 milliárd euró, +79,1 százalék. 

Az egyes árucsoportok tekintetében Németország a legnagyobb exporttöbbletet a gépjárművek és járműalkatrészek külkereskedelmében érte el: az exportált áruk értéke 113,5 milliárd euróval haladta meg ezen áruk importértékét. A második helyen a gépek, berendezések kerültek 105,3 milliárd eurós exporttöbblettel, a harmadik helyre pedig a gyógyszeripari termékek, 39,0 milliárd eurós többlettel.

Forrás: a szerző

Ahhoz, hogy ugyanannyi árut vásároljon külföldön, Németországnak több árut kellett eladnia, mint egy évvel korábban. „Tehát ugyanez vonatkozik az ország egészére, mint sok háztartásra: Mivel többet kell fizetnünk az energiáért, kevesebb más dolgot engedhetünk meg magunknak”, írta Romanus Otte, a Business Insider Deutschland szakírója.

Aki szerint Németország külkereskedelmi feltételei a háború következtében valószínűleg tartósan romlanak, de legalábbis beállnak a jelenlegi, a korábbi éveknél kedvezőtlenebb arányokra, mivel az ország energiaellátása nagymértékben függ az importtól. Azaz - az energiahordozó-behozatal valószínűleg tartósan drágább marad Németország számára, mint az ukrajnai orosz invázió előtt volt, amikor viszonylag olcsó áron vásárolt sok gázt Oroszországtól.

Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára szerint „az elmúlt évi exportmérleg kevésbé jó annál, mint amilyennek látszik. Tavaly a német export árkiigazítva két százalékponttal gyengébben alakult, mint a világkereskedelem, azaz Németország mint exportnemzet az elmúlt évben veszített világpiaci részesedéséből és a versenyképességéből”.

Az ipari ágazati szervezetek csúcsszerve szerint a szövetségi kormánynak további szabadkereskedelmi megállapodásokat kell szorgalmaznia uniós szinten. Ez olyan fontos partnerekkel, mint a latin-amerikai Mercosur-államokkal, Ausztráliával, Indiával vagy Indonéziával kötendő megállapodásokat jelent. Ezek célja a német gazdaság nemzetközivé válásának előmozdítása a globális piacokon való diverzifikáció stratégiájával.

Kína továbbra is a legfontosabb kereskedelmi partner, az Egyesült Államok a legfőbb exportpiac

A német export országcsoportok szerinti összetételében 2022-ben nem történt markáns változás; megjegyezve, hogy az Európai Unió, s azon belül az euró-övezet országaiba irányuló kivitel az átlagot meghaladó mértékben, 14,5, illetve 15,5 míg az euró-övezeten kívüli uniós tagországokba, köztük (Lengyelországba, Csehországba és Magyar-országra) irányuló szállítások értéke attól elmaradó mértékben, 13,1 százalékkal bővült.

Az import országcsoportok szerinti szerkezete az energiabehozatal drágulása folytán annál nagyobb változáson ment keresztül. Miközben az Európai Unió tagországaiból származó behozatal csupán 15-16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a harmadik országokból származó import értéke több mint harmadával bővült a 2021. évihez képest, melynek következtében az EU-n kívüli országokból származó vásárlások értéke és aránya (50,6 százalék) meghaladta az EU országaiból származó import értékét (49,4 százalék). 

2022-ben Németországnak az elsőszámú exportpiacnak számító Egyesült Államokba irányuló exportja jelentősen megnőtt, meghaladta a 156 milliárd eurót. „A napirenden lévő kihívás, hogy a Transzatlanti Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) mielőbb mutasson fel konkrét eredményeket a kereskedelem megkönnyítése érdekében. Kulcsfontosságú kérdések az ellátási láncok, például a félvezetők és a kritikus ásványi anyagok terén, valamint a jövő technológiáira vonatkozó közös szabványok kidolgozása." A fejlődés azonban nem fog így folytatódni, mivel az USA idén recesszióba csúszik. „Az éles kamatemelések nyomot hagynak majd maguk után, és egy recesszióban lévő amerikai gazdaság kevesebb árut fog tőlünk rendelni" – figyelmeztetett Felix Hüfner, a UBS németországi vezető közgazdásza a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak adott interjúban.

 Forrás: a szerző

A Kínával folytatott árucserében rekordméretű, 84,3 milliárd eurós kereskedelmi hiány is keletkezett. Míg a népköztársaságból származó import 33,6 százalékkal 191,1 milliárd eurós rekordösszegre emelkedett, addig az ázsiai országba irányuló német export mindössze 3,1 százalékkal 106,8 milliárd euróra nőtt. A tavalyi év különleges volt – mondta az UBS szakértője. „Az import óriási mértékben nőtt, mert több és drágább energiát importáltunk, például szenet Kínából". Ráadásul Németország azért importált több terméket Kínából, mert a magas gázárak miatt visszafogták a hazai termelést.

A Kínába irányuló export ugyanakkor kevésbé dinamikusan fejlődött, mert ott a nulla százalékos politika miatt gyenge a növekedés. Ennek ellenére – az export- és az importforgalom összegzése alapján - Kína tavaly már hetedik éve egymás után Németország legfontosabb kereskedelmi partnere maradt.

Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság a német külkereskedelemben elfoglalt részarányának további csökkenése, bő két évvel ezelőtti végleges szakítás után. A 73,4 milliárd eurós export- és 37,5 milliárd eurós importforgalommal a szigetország a 10.  helyről – Csehország által megelőzve - a 11. helyre csúszott vissza a legfontosabb kereskedelmi partnerek rangsorában. Emlékezetes, hogy 2017-ben, az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazás utáni évben még az 5. helyet foglalta el.

A visegrádi csoport országai közül Lengyelország 88,9 milliárd eurós forgalommal Németország 5., Csehország pedig 54,4 milliárd eurós forgalommal a 11. legfontosabb exportpiaca. A német gazdaság import beszerzési forrásai sorában Lengyelország – Kína, Hollandia és az Egyesült Államok mögött, Olaszországot, Franciaországot és az onnan származó földgáz-behozatal megnövekedése következtében a 7. helyre előlépett Norvégiát megelőzve – 77,4 milliárd eurós forgalommal a 4., míg Csehország 58,6 milliárd eurós forgalommal a 9. helyet foglalja el.

Magyarország a német kivitelben a 13., a behozatalban a 15. helyen

Hazánk Németországba irányuló kivitele 2022-ben 12,5 százalékkal, 33,3 milliárd euróra, onnan származó behozatala 11,0 százalékkal 32,2 milliárd euróra emelkedett.

Ez azt jelenti, hogy

• mind az export, mind az import tekintetében sikerült túllépni a 30 milliárd eurós határt;
• a kölcsönös áruszállítások magyar exporttöbblete pedig a 2021. évi 620 millió euróról kerek félmilliárd euróval, 1,12 milliárd euróra emelkedett, s hogy
• Hazánk német exportpiacai sorában a 13., az import beszerzési források sorában pedig – az energiahordozó-árak erőteljes emelkedése hatására a 14. helyezett Orosz Föderáció mögött – a 15. helyet foglalja el.

Tekintettel arra, hogy mind a teljes német kivitel (14,3 százalékkal), mind a behozatal (24,3 százalékkal) a magyar viszonylatban lebonyolított forgalmat meghaladó dinamikával emelkedett, hazánknak a teljes német külkereskedelemben elért részaránya az elmúlt évben mind a német exportban, mind a behozatalban kis mértékben mérséklődött.  

A német statisztikai hivatal adatai szerint

• a Németországba irányuló magyar kivitel főbb termékcsoportjai a villamosipari termékek (10,8 milliárd euró), a gépjárművek és alkatrészeik (6,07 milliárd euró), a gépek, berendezések (5,88 milliárd euró) és az optikai és finommechanikai termékek (1,29 milliárd euró);
• a behozatal legfőbb termékcsoportjai ugyancsak a villamosipari termékek (7,10 milliárd euró), melyeket a sorrendben a gépek, berendezések (5,39 milliárd euró), a gépjárművek és alkatrészeik (4,27 milliárd euró), a légiközlekedési járművek (1,93 milliárd euró), a műanyagtermékek (1,84 milliárd euró) és a gyógyszeripari termékek (1,08 milliárd euró) követnek.

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük.

Szakmai hírekért, újdonságokért és programajánlókért kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/ungarnconsultingkft