Kifutóban a német üzleti modell? - 2. rész
Német kormánydöntések Mesebergben: nagy lépés a „rendőrlámpa-koalíciónak”, de még kevés a gazdaságnak
A nyár utolsó napjaiban, (a kölni IW gazdaságkutató intézet előre-jelzésével nagyjából egy időben, de a kieli IfW prognózisa nyilvánosságra hozatala előtt) megkülönböztetett figyelem várta a szövetségi kormány mesebergi vendégházába kihelyezett ülését és a gazdaság újbóli lendületbe hozatalát célzó döntéseit.
2023. szeptember 11-én közzétett cikkünk folytatása - mely első részét az alábbi linken érhetik el!
Mesebergben a kormány egy tízpontos programot fogadott el a német gazdaság fellendítése érdekében. Ezek között szerepel
- a beruházások és innovációs ösztönzését szolgáló „gazdasági esélyekről szóló törvény” előterjesztése, különös tekintettel a közép- és kisvállalatokra, valamint a klímabarát beruházásokra és Németország, mint gazdasági telephely versenyképességének javítására;
- a vállalatalapítási kedvnek „a jövő finanszírozásáról szóló törvény” alapján történő ösztönzése;
- egy, a gazdaság korszerűsítésének támogatását és a klímavédelmet szolgáló építési és közlekedési beruházásokat szolgáló 211 milliárd eurós alap létrehozása, (ezen belül 2024-ben 58 milliárd euró rendelkezésre bocsátása), melynek kiemelt célja az épületek felújítása, az ipar dekarbonizálása, a klímasemleges mobilitás és a félvezetőgyártás támogatása, valamint a hidrogénipar kiépítése; s ami a jövő évben kiegészül a szövetségi költségvetésből többek között a vasúthálózat korszerűsítésére, az úthálózat javítására, új hidak építésére, az elektromos autók töltőhálózatának bővítésére és az internet-szolgáltatás javításához szükséges üvegszál hálózat fejlesztésére rendelkezésre bocsátandó 54 milliárd euróval;
- a tervezési és engedélyezési eljárások meggyorsítása a gazdasági telephely erősítése és a beruházási tevékenység élénkítése céljából; (amire jó példa a folyékony gáz fogadását szolgáló terminálok rekordidő alatti megépítése);
- a bürokrácia leépítése, „a németországi igazgatásnak a vállalatok oldalára állítása”,
- a biztos és megfizethető energia biztosítása, különös tekintettel az áramárak gyors csökkentésére, az áramtermelés (elsősorban a nap- és a szél felhasználásával történő) növelésének felgyorsítása, hidrogén beszerzése és az ahhoz szükséges infrastruktúra gyors felépítése, a német gazdasági és ipari telephely megfizethető energiával való biztonságos ellátása;
- a digitalizáció, illetve a mesterséges intelligencia előrevitele, egy új, az adatfelhasználás és az adatokhoz való hozzáférés, valamint az adatgazdaságba irányuló beruházások javítását szolgáló stratégia révén, a tudománynak az adatokhoz való hozzáférése javítását szolgáló kutatási törvény megalkotása, Németország, mint kutatási telephely vonzerejének megőrzése céljából;
- Németország szakember-ellátottságának javítása, a ki- és továbbképzés javítása, valamint külföldi szakemberek Németországba vonzása formájában és az ő bejövetelüket szolgáló eljárás bürokráciamentesítése, digitalizálása és meggyorsítása révén;
- a képzés, kutatás- és fejlesztési tevékenység támogatása a jövő évben több mint 20 milliárd euróval, a növekedési esélyről szóló törvény keretében további impulzusok kölcsönzése a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységéhez; végül
- Németországnak, mint a nemzetközi együttműködés és a fenntartható globális kereskedelem főszereplőjének pozicionálása, a szövetségi kormány fellépése a protekcionizmus ellen és a világkereskedelem szabaddá és fairré tétele érdekében úgy, hogy a nyersanyagellátás biztosítása területén is ösztönzi a nemzetközi együttműködést.
Kulcsfontosságú pont a gazdasági növekedés esélyeiről szóló előterjesztés azon része, amely a 2028-ig tartó időszakban évi 7.035 millió euróval enyhíti a vállalatok adóterheit. A törvény számos egyéb kedvezményt, többek között beruházási prémiumot is tartalmaz a vállalati szektorban, „a gazdasági átalakulás előmozdítása, különösen a klímavédelem fokozása érdekében". A szövetségi kormányon belüli vita során az ipari áramárnak a gazdaság szereplői és a vállalati/vállalkozói szervezetek által követelt csökkentéséről ugyanakkor nem született érdemi döntés.
Schloss Meseberg, azaz a mesebergi kastély - az 1739-ben épített kastély Németország Szász-Anhalt tartományábam található. Meseberg korábban önálló település volt, 2009. július 1-je óta Osterburg város része. A kastély jelenleg a Messerschmitt alapítvány tulajdonában van, amely 2024-ig szimbolikus 1 eurós bérleti díjért átengedte az ingatlan használatát a mindenkori német szövetségi kormánynak. A kormány "vendégházként" üzemelteti, többek között többnapos koalíciós megbeszéléseket tartanak benne.
Schloss Meseberg (kép forrása)
Az energiapolitika jelentősége és vállalati megítélése
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) aktuális, különböző ágazatok és térségek 3.572 vállalatára kiterjedő felmérése szerint – mint Achim Dercks, a kamara főtitkár-helyettese a felmérés augusztus 29-én Berlinben tartott bemutatásán fogalmazott – a német gazdaság energiapolitikába vetett bizalma a mélypontra esett, „a saját versenyképességgel kapcsolatos aggodalmak pedig soha nem voltak nagyobbak”.
„Míg a vállalatok korábban lehetőségeket láttak az energetikai átállásban, a kockázatok most felülmúlják a kockázatokat az egész gazdaság értékelésében", mondta a főtitkár-helyettes. Majd hozzátette: „Gazdaságunk nagy része aggódik az energiaellátás hiányosságai miatt közép- és hosszú távon. Összességében ez egy olyan aggasztó fejlemény, amelyet mindannyiunknak nagyon komolyan kell vennünk."
„Az energiaintenzív iparágak számos értéklánc sarokkövét alkotják”, olvasható a Német Ipari Szövetség (BDI) néhány nappal a mesebergi kormányülés előtt nyilvánosságra hozott állásfoglalásában. „Fontos elő-gyártmányokat állítanak elő olyan kulcsfontosságú német ágazatok számára, mint a gépipar vagy az autóipar. A magas energiaárak miatt egyre több vállalat kénytelen tevékenységét külföldre telepíteni vagy visszafogni termelését. A megfizethető energia hosszú távú átfogó koncepciójára van szükség.
Az energiaintenzív iparágak jelentősen hozzájárulnak jólétünkhöz: csak 2022-ben összesen mintegy 241 milliárd euró értéket hoztak létre. Így a teljes feldolgozóipar hozzáadott értékének körülbelül egy ötödéért felelősek. Az alapanyaggyártó vállalatok 2,4 millió munkahelyet biztosítanak. Ezek a cégek az adó- és illetékbevételekhez is jelentős mértékben hozzájárulnak – csak tavaly 46 milliárd euró körüli bevételt biztosítottak az államnak. …
A politika, a tudomány és a társadalom nem becsülheti alá a globális versenyképességre és Németország technológiai szuverenitására gyakorolt következményeket. Az energiaintenzív vállalatok kivonulásával kapcsolatos aggályok élesek és valósak”, figyelmeztetett a BDI nyilatkozata.
Kétségek az egység körül
A törvénykezési időszak félidejéhez közeledő három különböző beállítottságú koalíciós partnernek a köztük (elsősorban az ipar által fizetendő áramárak kérdésében) meglévő ellentétek ellenére sikerült a német gazdaságot érintő kérdések többségében elvi kompromisszumra jutniuk. „Olyan kormány vagyunk, ahol kalapálnak és csavarnak, ami zajhoz vezet, de valami ki is jön belőle" – idézte a Handelsblatt tudósítója Christien Lindner pénzügy-minisztert, akinek a megjegyzéséhez Olaf Scholz kancellár hozzátette, hogy „a dörömbölést és kalapálást hangszigeteléssel fogjuk ellátni”, hogy a lakosság kevesebbet halljon belőle.
A szakértők többsége szerint a Mesebergben elfogadott intézkedések jó irányba mutatnak. „Úgy tűnik, hogy az Európa beteg emberéről szóló közelmúltbeli vita felébresztette a német kormányt" – idézte a Handelsblatt Carsten Brzeski, az ING szakértője véleményét, aki szerint azonban a mesebergi kormányülésen hozott döntések még nem elegendők, azok „csak a kezdetet jelenthetik". A kétnapos kormányülés eredményei nem leplezik el, hogy a három koalíciós partnernek a gazdaság élénkítésével kapcsolatos elképzelései nagyban különböznek egymástól.
Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter kevésnek tartja a 7 milliárd eurót meghaladó adócsökkentést, (különösen, ha ahhoz mérik, hogy az Egyesült Államok kormánya több százmilliárd eurós programmal élénkíti a gazdaságát). Habeckkel ellentétben Lindner nem újabb és újabb támogatásokkal, hanem adókedvezményekkel és nagyobb értékcsökkenéssel akarná segíteni a vállalatokat, amit az SPD és a Zöldek ismét elutasítanak. Scholz kancellár pedig a hidrogénhálózat létrehozását, az elektromobilitás ösztönzését és a bürokrácia csökkentését sorolta fel azon témák sorában, amelyekkel a kormány leghamarabb foglalkozni fog.
Veronika Grimm közgazdász professzor, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács tagja a Handelsblattnak azt mondta, hogy „a növekedési esélyekről szóló törvény” fontos a „beruházási keretfeltételek javítása” szempontjából, általánosságban azonban a törvény „még mindig nem képes kezelni Németország gyenge növekedését". Jens Südekum, a düsseldorfi Heinrich Heine egyetem professzora szerint „a növekedési lehetőségekről szóló törvény továbbra is csepp a tengerben. Most lehet, hogy hat és fél milliárd helyett hétmilliárd euróval könnyítik a vállalatok terheit, de e volumen kétszeresére, háromszorosára lenne szükség.”
Az ellenzék is bírálta a csomagot. "Az úgynevezett növekedési esélyekről szóló törvény nem érdemli meg a nevét" - mondta Mathias Middelberg, a CDU költségvetésért, pénzügyekért és kommunálpolitikáért felelős frakcióvezető-helyettese. Mint fogalmazott: az egész német gazdaságot érintő hétmilliárd eurós könnyítés teljesen elégtelen, „tekintve, hogy ugyanakkor egyetlen olyan vállalatot, mint a drezdai TSMC chipgyártó, ötmilliárd euróval akarnak támogatni".
Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára szerint „amit Mesebergben eldöntöttek, jó irányba mutat, de korántsem elég. Valódi irányváltásra van szükség a gazdaság- és iparpolitika terén, ami megerősíti Németországot, mint gazdasági-ipari telephelyet.
Végzetes, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben nincs olyan eszköz, amely csökkenti a villamosenergia-költségeket. A szövetségi kormánynak nem szabad elbújnia ettől a problémától. A versenyképes energiaköltségek fontos telephelyi tényezőt jelentenek, és ezeket fenn kell tartani a különösen energiaintenzív vállalatok számára. … Az adókönnyítést szolgáló intézkedések csak csepp a tengerben a jelenleg túl magas társasági adók csökkentésében. A jövőben nemzetközi összehasonlításban normálisnak számító, maximum 25 százalékos adóterhelést kell elérni.”
Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke egy, a szeptember első dekádjában Münchenben megrendezett IAA nemzetközi autóipari és mobilitási kiállítás alkalmából a Handelsblattnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „nagyszabású reformok nélkül veszélybe kerül Németország jövője az autóipar telephelyeként. Ennek oka olyan tényezőkben keresendő, mint a túlszabályozás, a politikai döntések lassúsága és olyan jövőbeli témák, mint a mesterséges intelligencia jogi kereteinek hiánya. és a jövőre vonatkozóan megválaszolatlan jogi kérdések.
A lényeg, hogy „Németország, mint termelési telephely drámaian veszít nemzetközi versenyképességéből a költségszerkezet miatt" - figyelmeztetett a VDA elnöke. Elmondta, hogy Németországban a legmagasabbak az energiaköltségek. A cél az, hogy az olyan fontos iparágak, mint az akkumulátor- vagy a félvezető-technológia ne települjenek át vagy eleve ne telepedjenek le más országokban. A közepes méretű beszállítók szerint: „az energiaárak kérdése kezd mérgezővé válni számunkra”. A beruházások már nem itt, Németországban növekednének, „hanem más európai országokba vagy az Egyesült Államokba mennének".
A szövetségi kormány Mesebergben „megtette első lépéseit a bürokrácia csökkentésére, a második kísérletben pedig végre el akarja fogadni a növekedési lehetőségekről szóló törvényt. Ez kezdeti, de fontos impulzus a befektetések és az innováció számára", fogalmazott Dirk Jandura, a Nagy- és Külkereskedők Szövetségének (BGA) elnöke a mesebergi kormányülés eredményeiről. A szövetségi törvényhozás két házától, azaz a Szövetségi Gyűléstől és a Szövetségi Tanácstól „azt várjuk, hogy ne hátráljanak meg a törvényjavaslattól, hanem … minél gyorsabban a végrehajtás útjára lépjünk”.
A kérdés az, hogy meddig tart a Mesebergben kialakult viszonylagos egység, írja a Handelsblatt tudósítója, utalva az október 8-án Bajorországban és Hessenben megrendezésre kerülő tartományi-, a júniusi európai parlamenti, továbbá a 2024 őszén esedékes három kelet-németországi tartományi választásokra, (ahol a jelenlegi felmérések szerint a hagyományos pártokat megelőzve szélsőjobboldali AfD kapná a legtöbb szavazatot).
Megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló parlamenti vita
Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár a jövő évi költségvetésről szóló vita során felszólította a tartományokat, az önkormányzatokat és az ellenzéki CDU/CSU képviselőit, hogy fogjanak össze az ország modernizálása érdekében. Egy olyan „Németország-paktumot” javasolt, „amely gyorsabbá, korszerűbbé és biztosabbá teszi országunkat”.
A „Németország-paktum” intézkedéseket kell, hogy tartalmazzon a tervezés meggyorsítására, a növekedés erősítésére, az igazgatás digitalizálására és az ellenőrizetlen migráció megfékezésére. "Csak együtt fogjuk lerázni magunkról azt a bürokratizmust, kockázatkerülést és csüggedést, amely az évek, évtizedek során rátelepedett az országunkra.”
A „Németország-paktum" ott kezdődik, „ahol a polgárok a legsürgősebben várják az előrelépést". A kancellár konkrétan megnevezte az energia-szolgáltatást, amelynek tisztának, biztosnak és megfizethetőnek kell lennie, a új lakások és házak építését, az infrastruktúra korszerűsítését és digitalizálását, a vállalatoki versenyképességét és egy gyors, teljesítőképes és digitális igazgatás” megteremtését.
Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés parlamenti bemutatásakor szigorú takarékosságra szólított fel, hangsúlyozva „az adósságfékhez való visszatérés és az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága” jelentőségét.
„A 2020 óta tartó koronavírus-járvány és a 2022-es energiaár-sokk idején helyes volt, hogy az állam segített. Most azonban a kormánynak kiutat kell találnia a laza költségvetési politikából a magas inflációval szemben”, mondta. „Aki pedig nem találja meg a kiutat a válságpolitikából, az tartósan veszélyezteti állami berendezkedésünk stabilitását", figyelmeztetett a pénzügyminiszter, aki szerint a jövő évben csak a kamatkiadásokra 37 milliárd eurós költséggel számolnak, s ami a 2021. évihez képest tízszeres növekedést jelent. „A kamatköltségek a költségvetésben már kétszer akkorák, mint az oktatási és kutatási miniszter költségvetése" - mondta. "Egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak újabb elszabadult adósságokat, mert azok nem lennének finanszírozhatók."
A 2024-es költségvetési tervezet 445,7 milliárd eurós kiadást irányoz elő, mintegy 30 milliárd euróval kevesebbet az ideinél. Lindner szerint a kiadások végösszege még mindig mintegy negyedével haladja meg a 2019-es, azaz a világjárvány előtti szintet. A 16,6 milliárd eurós új hitelfelvétellel, (azaz kiadási többlettel) a német pénzügyi kormányzat a második egymást követő évben ismét be akarja tartani az adósságféket.
Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük.
Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!
