Az ősz beköszöntével a Németországban működő kutatói műhelyek és egyéb, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézmények sorra jelentetik meg Európa vezető gazdasága ez évi és a jövő esztendőre vonatkozó prognózisaikat. A nyári hónapokban az ipari termelés csökkent, miközben a rendelésállomány megelőzte a korábbi hónapokban tapasztaltakat. A gazdasági miniszter kénytelen volt elismerni, hogy nagyobb lesz a GDP visszaesése annál, mint amit a tárca korábban feltételezett.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal október második hetében nyilvánosságra hozott első, előzetes adatai szerint a német ipar termelése augusztusban már csak 0,2 százalékkal maradt el a júliusitól, amikor a visszaesés mértéke a júniusihoz képest még elérte a 0,6 százalékot. Éves összehasonlításban a visszaesés mértéke júliusban 1,7, augusztusban viszont elérte a 2,0 százalékot. Az ingadozásoktól kevésbé mentes háromhavi összehasonlításban a június és augusztus közötti ipari termelés 1,9 százalékkal csökkent a március és május közöttihez képest.

Berlini Reichstag. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Biztató jel, hogy a német ipar augusztusban a júliusinál 3,9, ezen belül belföldről 4,0, külföldről – az euró-övezetből és a valutaunión kívüli területekről nagyjából egyenlő mértékben – 3,9 százalékkal több megrendelést kapott a júliusinál. A kevésbé ingadozó háromhavi összehasonlításban a júniustól augusztusig tartó időszakban az új megrendelések 4,9 százalékkal meghaladták a március és május közöttit. 

Mindeközben a lakásépítés mindinkább a német gazdaság (egyik) legproblémásabb területévé vált. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint augusztusban az engedélyezett lakások száma – részint az építési költségek, részint a finanszírozási feltételek romlása következtében - 31,6, az év első nyolc hónapjában 69,1 ezerrel, 175,5 ezerre, azaz 28,3 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Ha nem történik kormányzati intézkedés, „jövőre sem leszünk képesek még 250 ezer új lakás megépítésére sem”, figyelmeztetett Felix Pakleppa, a Német Építőipari Szövetség (ZDB) főtitkára.

Jóllehet a szövetségi kormány deklarált célja, hogy évente 400 ezer lakás épüljön, de a 295,3 ezres teljesítés több mint 100 ezerrel a múlt évben is elmaradt attól.

Szeptemberben tovább javult a nyersanyag- és előgyártmány-ellátás

A jó hírek közé tartozik, hogy szeptemberben tovább folytatódott a német iparvállalatok ellátási nehézségeinek enyhülése. Az augusztusi 24,4 százalék után szeptemberben a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által megkérdezett vállalatok már csak 24,0 százaléka számolt be nyersanyag- és előgyártmány-beszerzési problémákról. Ezek szerint „a helyzet enyhül" – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo illetékes kutatásvezetője.

A főbb ipari ágazatok közül a helyzet továbbra is az autóiparban a legproblémásabb – ott a cégek közel 53 százaléka számolt be a nyersanyag- és előgyártmány-ellátás szűk keresztmetszeteiről. Az összes többi ágazatban ez az arány 40, sőt többnyire 20 százalék alatt van. Üröm az örömben, hogy az autóipar mellett az exportban kiemelt szerepet játszó gép- és berendezés-gyártók (36,3 százalék) és az adatfeldolgozó berendezések gyártói körében (36,4 százalék) a nyersanyag- és előgyártmány-ellátást negatívan megítélő vállalatok szintén jóval meghaladja az ipari átlagot, annak mintegy másfélszerese.

Az ipari termelés a következő hónapokban még mindig csökkenhet – „különösen azért, mert a felmérések szerint a vállalatok mostanra dolgozták le a koronavírus-járvány alatt megmaradt megrendeléseiket" - magyarázta Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. Ezért „arra számítok, hogy a német gazdaság az év második felében tovább zsugorodik".

„A német feldolgozóipar számára a jelenlegi környezet minden, csak nem rózsás" – fogalmazott Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza. Egyrészt a fontos külpiacok kedvezőtlenül alakulnak, másrészt a magas energiaárak továbbra is komoly terhet jelentenek, fékezve a kereslet alakulását. „Úgy tűnik azonban, nincs jele annak, hogy az iparban további jelentős összeomlás következne be" - mondta a szakértő, utalva az iparvállalatok részére beérkező megrendelések augusztusi emelkedésére.

A nyári hónapokban az ipari termelés csökkent, miközben a rendelésállomány megelőzte a korábbi hónapokban tapasztaltakat. A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock

A német külkereskedelem „csúszós lejtőre” került

A Szövetségi Statisztikai Hivatal ugyancsak október elején nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint a német kivitel augusztusban 1,2 százalékkal volt magasabb a júliusinál, de 5,8 százalékkal elmaradt a múlt év augusztusitól. Az év első nyolc hónapjában a német áruexport megközelítette az 1.50 millió eurót, azaz 1,7 százalékkal meghaladta a 2022 első nyolc havit, miközben a 920 millió euró körüli behozatal – jórészt az energiaárak csökkenése következtében – 6,8 százalékkal elmaradt a múlt év január és augusztus közöttitől. Mindezek együttes hatására 2023 első nyolc hónapját a német gazdaság kb. 130 milliárd eurós exporttöbblettel zárta.  

Az augusztusi exportteljesítmény alacsonyabb volt a múlt év augusztusinál, figyelmeztetett Volker Treier, a kamarai szövetség külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese. „Németország külkereskedelme csúszós lejtőre került. Az export és az import az év folyamán folyamatosan csökken. A német gazdaság egyébként biztos támasza, a külkereskedelem riasztóan inog."

Az okok: „hiányzik a Németországban gyártott berendezések és félkésztermékek iránti kereslet. Ehhez jön még a versenyképesség hazai erodálása. A megemelkedett energiaárak, a más országokhoz képest magas adóterhek, valamint a bürokratikus kötelezettségek sokasága megterhelik a német vállalatok külföldi üzletmenetét."

Treier szerint a vállalatok körében mindenütt megrendült a politika cselekvőképességébe vetett alapvető bizalom. „Ahhoz, hogy ez a bizalom helyreálljon, határozott fellépésre, az eljárások valódi felgyorsítására és a bürokrácia érzékelhető csökkentésére van szükség a vállalatoknál" – hangzott a főtitkár-helyettes figyelmeztetése. „Ambiciózus és pragmatikus cselekvésre van szükség."

A kutatóintézetek tovább mérsékelték ez évi előrejelzésüket

A gazdasági teljesítmény idei alakulására vonatkozó előrejelzések – némi leegyszerűsítéssel – nem sok jót ígérnek.  A vezető gazdaságkutató intézetek, (azaz az esseni RWI, a müncheni Ifo, a kieli IfW, a hallei IWH és a berlini DIW) szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közös előrejelzése szerint a német GDP az idén 0,6 százalékkal el fog maradni az egy évvel korábbitól. Annak okai, hogy ez csaknem egy teljes százalékponttal gyöngébb a fél esztendővel korábbi 0,3 százalékos növekedési várakozásnál, többek között az infláció magas szintjében, a világgazdaság gyöngélkedésében és a kamatok emelkedésében keresendők. 

Oliver Holtemöller, a hallei IWH gazdaságkutató intézet alelnöke szerint a gazdasági teljesítmény példátlan csökkenéséhez nagyban hozzájárul az ipari termelés és a magánfogyasztás a tavasszal vártnál lassúbb élénkülése. 2024-ben ugyan ismét pozitív előjelű változás valószínűsíthető, de a legfrissebb, 1,3 százalékban megadott növekedési dinamika elmarad a tavasszal várt 1,5 százaléknál; amit várhatóan csak 2025-ben ér el majd a német gazdaság.

„A gazdaság gyengesége időközben a munkaerőpiacot is elérte" – olvasható az intézetek előrejelzésében. Tekintettel arra, hogy számos ágazatban tapasztalható munkaerőhiány, a munkanélküliek átlagos létszáma az idén csupán mintegy 174 ezerrel meghaladva a múlt évit, 2,6 millió főre emelkedik. „A következő évben a munkanélküliek száma valószínűleg enyhén csökkenni fog" - áll az előrejelzésben, majd 2025-ben várhatóan tovább mérséklődik, s ekkor már nem fogja elérni a 2,5 millió főt. 

A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Jó hír, hogy fokozatosan mérséklődik az infláció. Ennek mértéke a vezető kutatóintézetek becslése szerint az idén még meghaladja a 6 százalékot, de jövőre jelentősen, 2,6, majd 2025-ben 1,9 százalékra csökken.

„Közben a bérek reagáltak az inflációra, így a munkavállalók vásárlóereje ismét emelkedni fog, ami stabilizálja a magánfogyasztást" - jósolják a kutatók. Nehéz időket jeleznek viszont az építőiparnak, mert annak teljesítménye – mint már jeleztük, többek között a finanszírozási költségeknek a lakáscélú beruházásoknál jelentkező emelkedése miatt - „valószínűleg jelentősen visszaesik a jövő esztendőben".

Ami a külkereskedelmi kapcsolatokat illeti - az exportban egyelőre nem várható számottevő elmozdulás. „Az olyan fontos piacokon, mint az euró-övezet és Kína, a gazdasági visszaesés következtében csökken a fogyasztási célú és a félkésztermékek iránti kereslet, s ez lassítja a német exportot. Emellett a magas energiaköltségek, különösen a vegyiparban, valamint a szakképzett munkaerő növekvő hiánya is megterheli a német exportcégeket." Ezért az export volumene az idén 1,0 százalékkal várhatóan csökken, de jövőre is mindössze 1,8 százalékkal ismét emelkedik. 

Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke egy, még a vezető gazdaságkutató intézetek előrejelzésének nyilvánosságra hozatala előtt adott sajtóinterjúban felhívta a figyelmet a demográfiai fejlődésnek és a munkaerő-kínálat ebből fakadó szűkülésének, továbbá az energiafordulatnak, s azon belül az utolsó atomerőművek lekapcsolásának a gazdaságra gyakorolt, a politikusok által alábecsült hatására. A közelmúltban a vegyipari vállalatok figyelmeztettek, hogy a magas energiaköltségek miatt termelésük egy részét külföldre helyezik át, már pedig „a vegyipari vállalatok termelésük áthelyezésére vonatkozó terveit komolyan kell venni" - mondta Fuest.

Az Ifo elnöke a legnagyobb terhet a gazdaság számos ágazatában jelentkező munkaerőhiányban látja, amely – mint fogalmazott - „a következő években is lassítani fogja a növekedést". Véleménye szerint előrelépést egy, a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény révén lehetne elérni.

A német gazdaság másik nagy terhe az euró-övezet még mindig magas inflációja. Ennek ellenére az Európai Központi Bank (EKB) valószínűleg nem emeli tovább az irányadó kamatlábakat. „Németország számára a magasabb kamatok azért fájdalmasak, mert a gazdaság itt különösen gyengén fejlődik" - mondta Fuest, de tudomásul kell venni, hogy az „az EKB az egész euróövezet számára érvényes monetáris politikát folytat."

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!