A környezetvédelmi követelmények ipari tevékenységre gyakorolt hatásának megítélése – mint utaltunk rá – a három évvel korábbi 3,8-ról ugrott a 4-es osztályzat fölé. 

2024. január 19-én közzétett cikkünk folytatása - az első rész az alábbi linken érhetik el!

Az átlagnál rosszabb értékelést adott a vegy- és gyógyszeripar, a szállítás/logisztika (egyaránt 4,3) és az építőipar, (4,2), amiben nagy szerepet játszik az a körülmény, hogy egyre bonyolultabbá vált az európai és a nemzeti környezetvédelmi előírásoknak a gyakorlati alkalmazásba történő átültetése.

"Apokalipszis és gyönyörű idő Berlinben." - A kép illusztráció. Forrás

A „digitális infrastruktúra rendelkezésre állása” a három évvel korábbi 4,0-es átlaggal szemben most összességében szintén 4,1-es, míg a közlekedési infrastruktúráé ennél kedvezőbb, a korábbi 3,5-del szemben 3,6-os minősítést kapott. Az infrastruktúra területén a vállalatok a hiányosságok sorában az optikai szálak és a mobilhálózatok teljes körű rendelkezésre állásával kapcsolatos anomáliákat, az elektromobilitás elterjedéséhez szükséges töltőhálózat-, valamint a hidrogén infrastruktúra bővítésének szükségességét említették. 

A három évvel korábbi 3,6-nál ugyancsak rosszabb, 4,0-es osztályzatot kapott a „globális versenyben való részvétel politikai támogatása/külkereskedelem-fejlesztés”.  Az exportorientált német ipar nagyban ráutalt a külkereskedelem bürokráciamentes szervezésére és lebonyolítására, valamint azokra a fontos partnerországokkal kötött kereskedelmi megállapodásokra is, melyek lehetővé teszik a világpiac megnyitását a német termékek előtt épp úgy, mint a szállítói láncok biztosítását és diverzifikálását.

A három évvel ezelőtti 2,8-ről 3,5-re romlott a hazai nyersanyagokhoz történő hozzáférés megítélése. Az értékelés ettől még rosszabb a szállítás/logisztika (3,9) és az építőipar (3,7) esetében, ahol különösen nagy szükség van hazai nyersanyagokra, (például kavicsra vagy homokra). Fontossága ellenére a hazai bányászat egyre inkább akadályokba ütközik az egyébként is bonyolult környezetvédelmi előírások folyamatos szigorítása és az engedélyezési eljárások egyre bürokratikussá válása miatt.

Az innováció ösztönzését a 2020. évi 3,2 után 2023-ban szintén rosszabb, 3,5-es osztályzatban részesítették a vállalatok, de úgy, hogy az 50 főnél kisebb létszámú kisvállalatok (3,6) a vállalatok nagyság szerinti csoportjai közül a legrosszabb értékelést, míg a 250 főnél magasabb létszámot foglalkoztató vállalatok (3,2) ennél sok jobb értékelést adtak.

Az innovációs környezet az előző félméréshez képest annyiban viszont javult, hogy a vállalatok 2020 óta adókedvezményben részesülhetnek a kutatási és innovációs projektjeik támogatására; ugyanakkor a tapasztalatok szerint egyelőre még kevés vállalat élt ezzel a kedvezménnyel. A vállalatok jelentős része számára még mindig ismeretlen a kutatási és innovációs kedvezmény után járó adókedvezmény; míg aki ismeri azt, de túlságosan bürokratikusnak tartja az eljárást. Ágazati megoszlásban az innováció támogatását a villamosipari, a gépeket és berendezéseket, valamint a közúti járműveket gyártó vállalatok értékelik a legmagasabbra (egyaránt 3,3), az átlagnál rosszabb a helyzet a gyógyszer- és vegyiparban, valamint az info-kommunikáció (egyaránt 3,6) területén.

"Berlini apokalipszis." A kép illusztráció. Forrás

Az átlagnál kedvezőbb, (a felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők fogalmazása szerint „kevésbé rossz”) a felsőoktatási intézményekkel innovációs kapcsolatokat kiépítő vállalatok véleménye, sőt – a három évvel ezelőtti 2,8-del szemben – 2,9-es mutató a telephelyi tényezőket minősítő osztályzatok legjobbika. Ezen belül a gép- és berendezésgyártás és a villamosipar (2,7), valamint a vegy- és gyógyszeripar (2,6) területén az átlagnál is nagyobbra becsülik az így adódó kooperációs lehetőségeket. Nem utolsósorban a szélesebb anyagi lehetőségeik miatt az 500 főnél magasabb létszámot foglalkoztató vállalatok (2,6) különösen szívesen látott együttműködési partnerek a tudomány számára, míg az 50 főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztató vállalatok a legrosszabb értékelést adtak (3,6, a három évvel korábbi 3,3-del szemben).

A két tucatnyi, a felmérésben vizsgált telephelyi tényezőt összehasonlítva a jogbiztonság továbbra is kielégítő, a 2020. évi 2,9 után 3,1-es osztályzatot kapott. Ezen belül a jogbiztonsággal a nagyobb vállalatok valamivel elégedettebbek, mint a kisebbek. Számokban kifejezve: az 500 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok egészen kiválóra, 2,6-re, míg a 250 fő alattiak 3,2-re értékelték a jogbiztonságot. Az nyilvánvaló, hogy az önálló jogi osztállyal nem rendelkező vállalatok sokkal gyakrabban konfrontálódnak a jogi bizonytalanságokkal, mert ők kevésbé tudják felmérni a rendelkezésükre álló játékteret.

A felmérésben részt vevő vállalatok nagyra értékelték a kapcsolati hálót, közelebbről a helyi beszállítók és szolgáltatók könnyű elérhetőségét. Ez a tényező (a három évvel korábbi 2,7-del szemben) 3,0-as osztályzatot kapott, de így is az egyik legjobb mutató, Az átlagnál kedvezőbb értékelések születtek a közútijármű- és a gép- és berendezésgyártásban (egyaránt 2,8), valamint a villamosiparban és az iparhoz közeli szolgáltatók (egyaránt 2,9) körében.

A regionális közelség a gyártók, a beszállítók és a szolgáltatók között gyakran stabilizálja a helyi értékláncokat; igaz, ehhez megfelelő nagyságú ipari telephelyre van szükség. Ez utóbbi tényező megítélése már nem annyira kedvező (a három évvel korábbi 3,2-vel szemben) 3,3. Ezen belül a közlekedési és szolgáltató vállatok körében 3,8, míg az építőiparban 3,7, azaz az átlagnál jóval kedvezőtlenebb, míg a gép- és közútijármű-gyártásban (mindkettőben 3,4) jóval kedvezőbb annál. Számos térségben az ipari és kereskedelmi vállalatok helyhiánnyal küszködnek, aminek oka lehet az egyes földterületek lakásépítés céljára történő átminősítése vagy a megújuló energiaforrások termelése céljára történő kiépítése. Ez esetben az iparvállalatok szempontjából értékes területek veszhetnek el, különösen akkor, ha a más célra kijelölt területek helyett nem gondoskodnak megfelelő pótlásról.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

 Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák
piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!

Üzletfejlesztés és piacralépés német nyelvterületen címmel rendszeresen tartunk B2B Workshopokat. A soron következő márciusi rendezvényről az alábbi képre kattintva találnak bővebb információt!