A szövetségi kormány növekedési programja

 Az ország gazdaságának fellendítése érdekében a szövetségi kormány a közelmúltban jóváhagyta az üzleti telephely megerősítését szolgáló csomag első részeit, ráadásul a következő hetekben és hónapokban további intézkedéseket kíván bevezetni az üzleti telephely megerősítése érdekében. Mindezek együttesen jövőre mintegy fél százalékpontos pótlólagos növekedést, 26 milliárd euró gazdasági teljesítményt jelentene.

Ez a bejegyzés 2024. augusztus 13-án közzétett bejegyzésünk folytatása, melyet az alábbi linken érhetnek el.

Monika Schnitzer, a független szakértői tanács elnöke szerint a közlekedésilámpa-koalíció csomagterve sem fog túl nagy lökést adni a gazdaságnak. Rövid távon ezek az intézkedések aligha hozhatnak 0,5 százalékkal több növekedést, mondta. Moritz Schularick, a kieli IfW világgazdasági intézet elnöke szerint bár a kormány „növekedési csomagról" beszél, annak lendülete valószínűleg alacsony marad: „Összességében a jelenlegi helyzet folytatásáról van szó, nem pedig egy új korszak vagy növekedési fordulat kezdetéről."

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hasonlóan pesszimista a németországi gazdasági kilátásokat illetően, ahol az idei évre mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, a leggyengébbet a vezető ipari országokat tömörítő G7 országcsoportban. Ugyanezen előrejelzés szerint az IMF a világgazdaság teljesítménye idei 3,2 százalékos növekedését valószínűsíti.

Németország, Aachen - sétálóutca. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Az ipari és kereskedelmi kamara továbbra sem vár érdemi növekedést

„Az első félév gazdasági fejlődése csalódást okozott” - kommentálta a Szövetségi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott első és második negyedévi számokat Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára. „Különösen az iparban nem indul be a termelés, a kapacitáskihasználás csökken, az export gyengül, és a feldolgozóiparban az új megrendelések egyenesen stagnálnak.”

Ilyen körülmények között „az év második felében sajnos nem várható gyors gazdasági fellendülés” – tette hozzá a kamara vezető tisztségviselője, megjegyezve, hogy „a DIHK mindenesetre továbbra is csak nulla növekedést vár az idei évre”.

Nyilvánvaló, hogy a vállalatoknak „sürgősen több tisztánlátásra van szükségük az ország gazdasági feltételeinek javulásával kapcsolatban, és megbízható lendületre van szükségük ahhoz, hogy ismét fenntartható növekedési pályára álljanak” – figyelmeztetett a főtitkár.  „A szövetségi kormány által kezdeményezett dinamizációs csomag egy lépés a helyes irányba”, de DIHK nem számít az ígéreteknek megfelelő növekedési lendületre az összesen 49 kiindulási ponttól.

Ennek oka: „Az intézkedések ehhez nem elegendők, mert hiányzik a sürgősen szükséges változtatásokra való egyértelmű fókuszálás. További konkrét intézkedéseket kellene beépíteni a bürokrácia csökkentését szolgáló törvénybe, hogy a vállalatok is észleljenek valamit ezekből az intézkedésekből. … Sürgősen csökkenteni kell a nemzetközi összehasonlításban igen magas társasági adóterheket. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem többségi álláspont a jelzőlámpás koalícióban. De a szolidaritási pótlékot, amelyet főként a vállalatok fizetnek, azonnali hatállyal el lehetne törölni.”

Más országok, különösen Európában, már régen elvégezték a házi feladatukat ezekben a kérdésekben, hangsúlyozta Wansleben, rámutatva, hogy „azok sokkal jobb versenyhelyzetben vannak, amit nem utolsósorban a jelenlegi növekedési számaik is mutatnak”.

Az energetikai problémák fékezik a vállalatok tevékenységét

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) mintegy 3.300 vállalatra kiterjedő energetikai felmérése augusztus elején nyilvánosságra hozott eredményei azt mutatják, hogy az energiahordozók magas árszintje és az energiaellátás tervezhetetlensége minden korábbinál nagyobb mértékben akadályozza a németországi vállalatok termelési és beruházási tevékenységét. 

Németország, Stuttgart - Porsche múzeum és kereskedés. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A felmérés szerint jelenleg minden tíz ipari vállalatból négy foglalkozik annak gondolatával, hogy az energiahelyzet anomáliai miatt korlátozza németországi tevékenységét és/vagy azt külföldre helyezi. Az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalatok körében ez az arány meghaladja az 50 százalékot.

„A német gazdaság energiapolitikába vetett bizalma súlyosan sérült" – fogalmazott Achim Dercks, a DIHK főtitkárhelyettese. „A politikusoknak egyelőre nem sikerült a vállalatoknak a megbízható és megfizethető energiaellátás perspektíváját megmutatniuk”, s ez különösen igaz az autóiparra.

„A vállalatok továbbra is sokkal több kockázatot, mint lehetőséget látnak saját versenyképességükre nézve. Tekintettel az iparnak az ország, mint gazdasági telephely szempontjából betöltött szerepére, ezek egyértelmű vészjelzések", figyelmeztetett a főtitkárhelyettes. Aki szerint a szövetségi kormány az energiaellátás és az energiaárak kérdésének fenntartható megoldását teljesen kihagyta a közelmúltban elfogadott növekedési kezdeményezésből.

A termelés visszafogását vagy külföldre költözést fontolgató ipari vállalatok száma folyamatosan emelkedik - a 2022-es 21 százalékról 2023-ban 32, az idén pedig 37 százalékra. A tendencia átlagon felüli a magas áramköltségű vállalatok (2022: 25 százalék; 2023: 38 százalék; 2024: 45 százalék), illetve az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalatok esetében. Utóbbiak körében a termelés visszafogása és a termelés külföldre helyezése gondolatával foglalkozó vállalatok aránya a 2022. évi 37 és a 2023. évi 43 százalékról az idén 51 százalékra emelkedett.

A magas energiaárak a vállalatok beruházási tevékenységét és ezáltal innovációs képességét is gátolják. Az iparvállalatok több mint egyharmada állítja, hogy a magas energiaárak miatt jelenleg kevésbé tud befektetni az alapvető működési folyamatokba. Egynegyedük azt állítja, hogy kevesebb forrásuk van az klímavédelembe való befektetésre és az ipari vállalatok egyötöde kényszerül kutatási és innovációs beruházásai elhalasztására.

Összességében „az ipari vállalatok kétharmada veszélyeztetve látja a maga versenyképességét. A termelés tervezett áthelyezésén túlmenően Németországot, mint ipari telephelyet egy másik akut veszély is fenyegeti" – figyelmeztetett a főtitkárhelyettes. „Ha a vállalatok már nem fektetnek be az alapfolyamatokba, az a tevékenységük részletekben történő leszerelését jelenti."

Ami az átalakulás konkrét akadályait illeti, a túl sok bürokrácia és a kiszámíthatóság hiánya szorosan követik egymást. A vállalatok csaknem kétharmada úgy érzi, hogy e két tényező különös terhet jelent. „A szövetségi kormány által a bürokrácia csökkentésével és az engedélyezési folyamatok felgyorsításával tervezett ellenintézkedések még nem tükröződtek érzékelhetően az üzleti gyakorlatban. A vállalati visszajelzések alapján egyértelmű, hogy a jelenlegi állapotok fenntartása veszélyes Németországra, mint gazdasági telephelyre nézve”, figyelmeztetett a kamarai szervezet főtitkárhelyettese.

Romlott a keleti tartományokban az üzleti légkör

A szeptemberben Brandenburgban, Szászországban és Türingiában esedékes tartományi választások kapcsán aligha érdektelen az Ifo gazdaságkutató intézet drezdai kirendeltsége által a keleti tartományok üzleti légköréről készített felmérés rövid bemutatása.

Ezek szerint a keleti tartományok gazdasági hangulati jelzőszáma júliusban az előző havi 92,2-ről 90,2 pontra, ezen belül

• az aktuális üzleti helyzet megítélése a májusi 93,1 és a júniusi 92,8 pontról 90,1, míg
• az üzleti várakozások megítélése a májusi 92,4 és a júniusi 91,8 pontról 90,3 pontra esett vissza.

A keletnémet feldolgozóipari vállalatok aktuális üzleti helyzetüket júliusban rosszabbra értékelték az előző havinál, de az üzleti várakozásaik az előző havival megegyezők maradtak. A szolgáltatási szektorban az üzleti légkör júliusban romlott, ami részint az aktuális üzleti helyzet, részint az üzleti várakozások megítélésének kedvezőtlen alakulásából adódik. Emellett – egymástól eltérő mértékben - a nagy- és kiskereskedelem üzleti légköre is romlott és a felmérésben részt vevő építőipari vállalatok is úgy nyilatkoztak, hogy a júniusinál rosszabb az aktuális üzleti helyzetük megítélése és az üzleti várakozásaik is borúlátóbbak az előző havinál.

A kölni IW gazdaságkutató intézet augusztus első napjaiban nyilvánosságra hozott elemzése szerint a keletnémet tartományokban - Berlin kivételével – a 2021 második és 2022 első, illetve 2022 második és 2023 első fele közötti időszakban csökkent a német munkavállalók száma, s ezt a csökkenést külföldről érkezettekkel kompenzálták. Különösen Szászország és Brandenburg profitál már most is a bevándorlókból – olvasható a tanulmányban.

Amely szerint az egykori NDK területén létrejött öt tartományban több ezer vállalat szenved a szakképzett munkaerő hiányától. Így például Szászországban a vizsgált időszakban mintegy 7,5 ezerrel csökkent a német munkavállalók száma. A külföldi munkavállalók 14,8 ezres, (ezen belül 8,7 ezer az EU-n kívüli országokból érkezettek számának) növekedése nemcsak a létszámcsökkenést ellensúlyozta, hanem a foglalkoztatás növekedéséhez is hozzájárult. „A külföldiek nem lopják el a munkahelyeket a németektől, ahogy egyesek gondolják, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, s ezzel a jólétünk biztosításához" - fogalmazott Fabian Semsarha, az IW szakértője.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!