A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben folytatódott a személyautó-termelés és -értékesítés élénkülése. Egyre valószínűbb, hogy az ágazat főbb mennyiségi mutatóit illetően 2024-ben megismétlődik a múlt évi teljesítmény, de annak számottevő meghaladása aligha várható.

Októberben mind a termelés, mind az export mennyisége 17 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, melynek nyomán az első tíz havi termelés – 3,47 millió darab – 1, ezen belül az export – 2,70 millió darab – 4 százalékkal növekedett a 2023 január és október közöttihez képest.

Audi gyár, Ingolstadt, Bajorország. A fotó illusztráció, Forrás: Depositphotos

Az újonnan értékesített autók száma októberben 6, ezen belül a hazai gyártásúaké 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – ez kellett ahhoz, hogy az első tíz havi mutató – 2,35, illetve 1,61 millió darab – az előző évi szinten alakuljon. Azt ne haladja meg, de is maradjon el attól. A Németországban az első tíz hónapban kibocsátott külföldi autók száma – 740,2 ezer darab – egy százalékkal kevesebb a 2023 első tíz havinál.

Az elektromos – 464,2 ezer darab -, ezen belül a tisztán elektromos meghajtású BEV-típus – 311,9 ezer darab - értékesítése nagyfokú, 18, illetve 27 százalékos visszaesést mutat. A tisztán elektromos meghajtásúaknál elszenvedett drámai csökkenéshez képest szépségtapaszt a PHEV-típusú járművek – 152,2 ezer darab – 9 százalékos bővülése jelent, az előző év első tíz havihoz képest.

A szakmai szövetség felmérése az ágazat helyzetéről, kilátásairól

A német gazdaság, s azon belül a feldolgozóipar válsága idején, néhány nappal Christian Lindernek, az FDP elnökének a pénzügyminisztérium éléről történő elbocsátása és a „közlekedésilámpa-koalíció” ennek nyomán kialakult felbomlása után különösen figyelemre méltó lehet az a felmérés, melyet a Német Autóipari Szövetség (VDA) október folyamán készített, s amelynek az eredményeit november első napjaiban hozta nyilvánosságra.

Azon persze el lehet gondolkozni, hogy egy 145 autóipari középvállalat körében végzett felmérés mennyiben tekinthető reprezentatívnak, s annak konkrét eredményei mennyiben tükrözik az ágazat véleményét - a felmérésből kirajzolódó megállapítások és tendenciák azonban vélhetően valósághű képet festenek a német ipar egyik vezető ágazata helyzetéről, működése feltételeiről.

A felmérésben részt vevő minden második válaszadó (50 százalék) számára az idei év eddigi gazdasági fejlődése elmaradt a várakozásoktól, további 19 százalék pedig az amúgy is rossz várakozásait látja megerősítve. A válaszadók mindössze 5 százaléka válaszolta azt, hogy az idei eredmények meghaladják az előzetes várakozásaikat, míg a vállalatok negyede a várakozásának megfelelően teljesített.

A kilátások is borúsak: 2025-re vonatkozóan a megkérdezett vállalatok mindössze 17 százaléka számít javulásra az idei évhez képest, 45 százalék arra számít, hogy a helyzet többé-kevésbé változatlan marad, míg tízből négy vállalat (38 százalék) úgy véli, hogy a fejlődése a jövő évben várhatóan tovább romlik.

Az autóipar közép- és kisvállalatai számára a rendelésállomány alakulása egyre nagyobb problémát jelent: háromból két vállalat (65,5 százalék) azt nagy vagy nagyon nagy kihívásként említette. Azaz: az általános gazdasági fejlődést, valamint az európai autópiac gyöngeségeit egyre inkább megérzik a német autóipari vállalatok. Szó nincs már a korábbi évek magas rendelésállományáról, azt teljes mértékben sikerült ledolgozni.

Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint „a beszállítóipar és különösen a számos középvállalat kulcsfontosságú tényező a német autóipar sikeres átalakulásában. A gyenge kereslet azonban a telephelyi feltételekkel együtt egyre inkább mérgezővé válik különösen az ipari kkv-k számára. Ezért még fontosabb, hogy a politikai keretfeltételek támogassák őket - ahelyett, hogy további terhekkel sújtanák őket.

Tény, hogy a beszállító cégek termékeikkel nemzetközileg versenyképesek, de a telephely jelenleg sok cég számára nem az. A politikusoknak végre a problémák okaival kellene foglalkozniuk. Konkrétan ez azt jelenti, hogy versenyképes energiaárakra, következetes bürokrácia-csökkentésre, infrastrukturális beruházásokra, a szakképzett munkaerőhiány elleni intézkedésekre, valamint olyan nemzetközi kereskedelmi és nyersanyag-megállapodásokra van szükség, amelyeket gyorsan és széles körben kell megkötni.”

A beszállítók az utóbbi időben azzal is szembesültek, hogy a banki finanszírozáshoz való hozzáférésük jelentősen megnehezült - folytatta a VDA elnöke. „A bankok javíthatnak a helyzeten, ha differenciáltabban tekintenek az autóipari ágazatra. A beszállítók körében számos sikeres átalakulási modell létezik.”

 A Volkswagen autógyára a németországi Mosel Zwickau kerületében. 2019 óta elektromos járműveket gyárt. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A felmérés eredményei szerint a beruházási aktivitás az autóiparban továbbra is gyenge, minthogy az üzleti várakozások kedvezőtlen alakulása folytán a vállalatok egyre inkább visszafogják a beruházásokat. A felmérésben részt vevő vállalatok közül tízből hét (69 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elhalasztja, áthelyezi vagy törli a Németországban tervezett beruházásait. Ezen belül

• nagyjából minden negyedik vállalat (23 százalék) tervezi a beruházások külföldre történő áthelyezését, ami a felmérés fél évtizedes történetében a legalacsonyabb érték. (A legutóbbi, 2024 májusában végzett felmérésben ez az arány 37 százalék volt.) A jelenlegi felmérés szerint a beruházások áthelyezésének célpontjai Ázsia, az EU és Észak-Amerika (ebben a sorrendben).
•  A tervezett beruházásokról való lemondást tervező vállalatok aránya az eddigi legmagasabb szintre került, megközelíti 20 százalékot.
•  Ezzel szemben a vállalatok egyetlen százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel (vagy annak ellenére – a szerk.) növelni kívánja hazai beruházásait. A németországi beruházási tevékenységet jelenleg mindenekelőtt a jelenlegi értékesítési helyzet és az értékesítési várakozások alakulása befolyásolja.

A felmérés szerint jelentősen csökkent a szakképzett munkaerőhiánytól szenvedő vállalatok aránya. Jelenleg a vállalatoknak csak 37 százaléka panaszkodik erre, ami jelentős csökkenést mutat minden korábbi felméréshez képest. Ennek megfelelően csökkent azoknak a vállalatoknak az aránya is (26 százalék), amelyek azt állították, hogy nehézségekbe ütközik a szakképzett munkaerő iránti rövid és középtávú igényük kielégítése. A számok riasztók, mivel azt mutatják, hogy a gyenge általános gazdasági fejlődés, különösen az iparban, a munkaerőpiacon is tükröződik.

Több mint minden második megkérdezett vállalat (54 százalék) egyenesen létszámcsökkentést tervez, 14 százalék a foglalkoztatottság növelésében gondolkodik, míg 32 százaléknál a foglalkoztatottsági adatok változatlanok maradnak.

A vállalatok 69 százaléka tervez hatékonyságjavító programokat a jelenlegi gazdasági helyzetre és a középtávú értékesítési várakozásokra reagálva. 59 százalékuk szerkezetátalakítási intézkedésekre összpontosít, 29 százalékuk pedig más ágazatokba való diverzifikálásra törekszik.

A felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy a heteken belül megalakuló új összetételű Európai Bizottság tevékenységének legfőbb prioritása a bürokrácia csökkentése kell, hogy legyen; az ezt a pontot megjelölő vállalatok aránya meghaladja a 90 százalékot. Ezt követi a versenyképesség javítása (63 százalék) és a jelentéstételi kötelezettségek enyhítése (62 százalék). A kkv-kra szabott támogatási programoknak a vállalatok 41 százaléka szerint kell prioritást kell élvezniük.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet októberi felmérése szerint - a VDA-hoz hasonlóan - a német autóipari cégek az egy hónappal korábbinál lényegesen rosszabbul értékelik aktuális üzleti helyzetüket, a vonatkozó mutató az előző havi -14,5 pontról -27,5 pontra mérséklődött. A cégek azonban kevésbé pesszimisták a következő hónapokat illetően, amennyiben az üzleti várakozások mutatója a szeptemberi -31,8-ről októberben -27,9 pontra emelkedett.

A német autóipar üzleti légkörének, ezen belül az aktuális üzleti helyzet és az üzleti várakozások alakulása 2019 második felétől 2024 októberig a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint.

 Az Ifo felmérése szerint – megerősítve a VDA jelentését – a vállalatok első számú gondja a hazai és a külföldi megrendelések hiánya. A jelenség a cégek 44,3 százalékát érinti, ami több mint négy százalékponttal alacsonyabb ugyan a feldolgozóipar 47,7 százalékos mutatójánál; ugyanakkor utoljára 2020 júliusában volt ilyen magas, azaz kedvezőtlen ez az arány. Ráadásul az exportvárakozások ismét romlottak, a -32,8 pontos mutató szintén 2020 tavaszán, az első koronahullám idején volt ilyen alacsony.

Az autóipar a digitális és ökológiai átalakuláshoz keres szakképzett munkaerőt

Az IW kölni gazdaságkutató intézet szakképzett munkaerő biztosításával foglalkozó kompetenciaközpontja (Kofa) friss tanulmánya szerint a német autóipar az ágazat válsága ellenére továbbra is akut szakmunkáshiánytól szenved. Átlagosan mintegy 10,3 ezer álláshely volt betöltetlen az iparágban 2023 júliusa és 2024 júniusa között úgy, hogy különösen a magasan képzett szakemberek iránt volt és van még kereslet.

Jurek Tiedemann, a tanulmány szerzője szerint a szakképzett munkaerő iránti nagy kereslet oka a mobilitás változásában és az új technológiák térnyerésében keresendő.  „Az iparágnak sürgősen szüksége van képzett munkaerőre a digitális és ökológiai átalakuláshoz”, ami olyan gazdaságilag zavaros időkben is érvényes, mint a mostani.

Mindazonáltal az autógyártás visszaesése ellentmondásos hatást gyakorolt a foglalkoztatásra. Bár 2023-ban csaknem 27 százalékkal kevesebb autót gyártottak Németországban, mint 2014-ben, az ágazatban foglalkoztatottak száma 767 ezer fővel 7 százalékkal még magasabb is volt 2023-ban, mint 2014-ben, és a 2019-es csúcs óta is csak minimálisan csökkent.

Az elektromobilitásra való áttérés, a külföldi telephelyekre való áttérés és a termelékenység növekedése ugyanakkor tömeges munkahelyvesztést okozott a német autóipari beszállítók körében, ahol a foglalkoztatottak száma a 2019-es 304 ezerről mára 270 ezerre csökkent. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint a megkérdezett beszállítók háromnegyede tervez költségcsökkentő intézkedéseket, s ezek csaknem fele munkahelyek leépítésével jár.

Cikkünket hamarosan folytatjuk

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is