Megússza Németország a recessziót és növekedni fog a gazdaság vagy pont az ellenkezője várható? Megvizsgáltuk a különböző lehetőségeket és ütköztettük a különböző véleményeket.

Többek között az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború következtében kialakult bizonytalanság, sőt kockázatok nyomán gyorsan változnak és olykor még az előjelükben is különböznek egymástól a német gazdaság idei fejlődési ütemére, sőt irányára vonatkozó mutatók. A kutatói műhelyek többsége mindinkább azt sejteti, hogy a német gazdaság megússza a recessziót, de a gazdasági teljesítmény növekedése mind az idén, de még jövőre is rendkívül szerény marad. Ugyanakkor továbbra is vannak olyan előrejelzések, melyek készítői a GDP idei csökkenését valószínűsítik. Mindazonáltal elmondható, hogy a gazdasági teljesítmény többé-kevésé stagnálása a szövetségi köztársaság történetében egyedülállóan magas inflációval párosul.    

Az IMF lefelé…

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) április második hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében – a múlt évi 3,4 százalékot követően - kis mértékben, a januárban jelzett 2,9-ről 2,8 százalékra mérsékelte a világgazdaság teljesítménye idei növekedésére vonatkozó várakozását. A szervezet közgazdászai - azt remélve, hogy a fejlődés mélypontján még az idén sikerül túljutni, 2024-re az élénkülés újbóli beindulását feltételezve - a jövő évre a világ GDP-je 3 százalékos növekedését valószínűsítik.  

Berlin - Kép forrása

Az IMF – a januárban feltételezetthez képest 0,2 százalékponttal - Németországra vonatkozó előrejelzését is mérsékelte, s így ott immár nem is növekedésre, hanem 0,1 százalékos teljesítménycsökkenésre számít. Gazdasági növekedést, melynek várható mértékét 1,1 százalékban határozták meg, csak a jövő évre várnak a szervezet szakértői. Ami kétségkívül ellentétes irányú változást sejtet a vezető gazdaságkutató intézetek április első hetében nyilvánosságra hozott várakozásával szemben, ők ugyanis az idei évre a bruttó hazai termék 0,3 százalékos növekedését prognosztizálták.  

A Washingtonban, az IMF éves közgyűlésén részt vevő Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter túl pesszimistának nevezte a német gazdasági teljesítmény idei csökkenésére vonatkozó előrejelzését. „Partnereink, barátaink, versenytársaink egyes esetekben dinamikusabban fejlődnek, mint Németország”, de a szövetségi kormány enyhe növekedésre számít.

A Valuta Alap április első felében nyilvánosságra hozott előrejelzése elég annak alátámasztására, hogy biztonsággal még azt sem lehet megjövendölni, hogy a múlt évihez képest kis mértékben bővül vagy netán csökken a német gazdaság teljesítménye. Ráadásul az IMF ugyanezen előrejelzésében az Ukrajna ellen háborút indított és a fejlett ipari országok közössége által szankciókkal sújtott Oroszország gazdasága idei fejlődésére vonatkozó előrejelzését ismét felfelé módosította: a júliusban jelzett 3,5 és az ősszel jelzett 2,3 százalékos csökkenéssel szemben januárban 0,3 százalékos növekedést feltételezett, amit áprilisban további 0,4 százalékponttal megfejelve immár 0,7 százalékos növekedést valószínűsít.

Berlin - Kép forrása

(Megjegyezve, hogy az orosz GDP hosszabb távon aligha fenntartható növekedésének megvannak a maga speciális okai: Vlagyimir Putyin elnök és a moszkvai kormány a védelmi iparra fordított magas kiadásokkal és a magánháztartásoknak nyújtott közvetlen támogatásokkal erőteljesen fellendíti a gazdaságot, az energiaexportból származó bevételek ugyanakkor drasztikusan csökkennek, melynek hatására az orosz állami költségvetés hiánya meredek emelkedésnek indult. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza a közelmúltban úgy vélekedett, hogy Oroszország gazdasága az Ukrajna ellen indított háború nyomán gyorsabban összeomlik majd, mint az a Szovjetunió esetében Afganisztán lerohanása után történt; ugyanakkor tény, hogy az IMF szakértői Oroszország esetében egyelőre a GDP növekedését, Németország esetében pedig annak csökkenését valószínűsítik.)

…a kutatóintézetek közössége felfelé módosított

A szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács, (népszerű nevén az „öt bölcs”) március harmadik hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében – a szövetségi kormánynak az éves gazdasági jelentésben megfogalmazott várakozással egyetértésben - 0,2 százalékban határozta meg Németország bruttó hazai terméke idei növekedésére vonatkozó várakozását, a múlt évihez képest. Ugyanezen szakértők éves átlagban 6,6 százalékos inflációval számolnak, ami alig alacsonyabb a Szövetségi Statisztikai Hivatal korrigált adatai szerint 2022-ben elszenvedett 6,9 százalékos inflációtól. Ez komoly veszteséget okoz a vásárlóerő alakulásában, s visszafogja a fogyasztást, ami pedig a múlt évben a növekedés fontos pillére volt. Ráadásul a magasabb termelői árak és a várható béremelések valószínűleg jövőre is magasan tartják az inflációt. Az a tény, hogy az energiaárak csökkennek a világpiacokon, még nem ok arra, hogy a fogyasztók itthon megnyugodjanak – fogalmazott Ulrike Malmendier, a szakértői tanács tagja.

Azt a tanácsadói grémium tagjai valószínűtlennek tartják, hogy a svájci és az amerikai turbulenciák következtében bankválság alakuljon ki, ugyanakkor továbbra is látnak kockázatokat az energiaellátásban. Kérdéses, hogy az ipar mint a legnagyobb takarékoskodó, az alacsonyabb energiaárak mellett is folytatni tudja-e az erőfeszítéseit.

A vezető gazdaságkutató intézetek április első hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésükben egységesen és minden korábbinál határozottabban fogalmazták meg azon várakozásukat, hogy a német gazdaság az idén elkerüli a recessziót, s a csökkenő energiaárak jóvoltából szerény, de mégis csak pozitív irányú fejlődést ér el; így ennek megfelelően az idei évre a bruttó hazai termék 0,3, a jövő évre pedig újabb 1,5 százalékos növekedését valószínűsítik.

Az esseni RWI, a hallei IWH, a kieli IfW és a müncheni Ifo a bécsi Wifo és IHS intézetekkel együttműködve megfogalmazott várakozása 0,1 százalékponttal meghaladja a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács március végén nyilvánosságra hozott növekedési előrejelzését.

Németországban „a 2022/2023-as téli félévben a gazdasági visszaesés valószínűleg kevésbé súlyos, mint az ősszel félő volt" – mondta Timo Wollmershäuser, a müncheni Ifo intézet kutatási igazgatója a közös előrejelzés bemutatásakor. Döntő tényező a vásárlóerő csökkenésének a korábban feltételezettnél szolidabb volta, ami – mint a müncheni kutatásvezető fogalmazott - a „jelentősen csökkenő energiaáraknak köszönhető”. 

Emlékezetes, hogy az orosz-ukrán háború nyomán keletkezett energiaválság hatására a szakértők az elmúlt év őszén erre az évre a GDP 0,4 százalékos csökkenésére számítottak. A március végével lezárult téli félévre recessziót, azaz a gazdasági teljesítmény két egymást követő negyedévben bekövetkező csökkenését várták, de az április elején nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint ezt sikerült elkerülni. 

A kutatóintézetek várakozása szerint a feldolgozóipar a következő időszakban sokat profitál az ellátási szűk keresztmetszetek enyhüléséből és az energiahordozók olcsóbb árszintjéből. Az építőipar viszont lassítani fogja a gazdaságot, annak ellenére, hogy az év elején - valószínűleg az enyhe időjárás hatására - nőtt az ágazat teljesítménye. A kereslet különösen a lakásépítés területén azért is gyönge marad, mert az Európai Központi Bank várhatóan tovább szigorítja monetáris politikáját, s így a finanszírozási költségek tovább emelkednek.

A kutatóintézetek megítélése szerint megnőtt a gazdaságpolitikai reformok szükségessége, különösen a demográfiai változások enyhítése és az energetikai átállás kihívásainak való megfelelés érdekében.

A német gazdaság egyik súlyponti kihívása az infláció, amely az év egészében – a múlt évi 6,9 százalék után – az idén is várhatóan magas, 6,0 százalékos marad úgy, hogy ahhoz egyes szakmákban a béremelések magas szintje is hozzájárul.

Az inflációs hullám tetőpontját valószínűleg már elérték, a mért inflációt egyelőre a villamosenergia- és gázárakat érintő kormányzati árfékek tompítják. A fogyasztói áremelkedés érzékelhető csökkenése azonban még várat magára, Az infláció érezhető, 2,4 százalékra történő csökkenése csak jövőre várható.

A foglalkoztatottak száma várhatóan tovább nő - a tavalyi 45,6 millióról mintegy 46,0 millióra. A munkanélküliek száma az idén átmenetileg 2,42 millióról 2,48 millióra emelkedhet, „mivel az ukrán menekültek nem tudják azonnal megvetni lábukat a munkaerőpiacon". Ezt követően 2024-ben a munkanélküliségi száma 2,41 millióra ismét csökken.

A költségvetésnek a gazdasági teljesítményhez viszonyított aránya az idén kis mértékben, 2,2 százalékra, jövőre nagyobb mértékben, 0,9 százalékra csökken. Emlékezetes, hogy a koronavírus-járvány nyomán az állam, (s azon belül a szövetségi költségvetés) hiánya jelentősen megugrott. Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter, az FDP elnöke most óvatosabb pályára akar áttérni, amit élénk vitát váltott ki a „rendőrlámpa-koalícióban” érintett SPD-vel és a Zöldekkel, mert Lindner takarékossági programja azt jelenti, hogy a kormányzat egyes projektjei nem finanszírozhatók.

Az üzleti légkör tovább javult

A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló (és történetesen az elmúlt évek legsúlyosabb, a légi- és a közösségi közlekedést érintő sztrájkja napján nyilvánosságra hozott) ún. Ifo-index március utolsó hetében, tehát még a vezető gazdaságkutató intézetek tavaszi előrejelzése nyilvánosságra hozatala előtt) mind az aktuális üzleti helyzet, mind az üzleti várakozások tekintetében javulást mutatott az egy hónappal korábbi felmérés eredményeihez képest.

Az aktuális helyzet megítélése a múlt év novembere és ez év januárja között lassú, de (93,3-ról 94,2 pontra) folyamatos növekedést mutatott. Ez februárban kis mértékben megtorpant (93,9 pont), amit márciusban újabb emelkedés követett (95,4 pont).

Az üzleti várakozások tekintetében a múlt év októberi mélypont (76,0 pont) óta folyamatos emelkedés tapasztalható, a márciusi index már meghaladta a 90 pontot (91,2 pont volt), amire az elmúlt tizenkét hónap során egyszer sem volt példa.

Sylt - Kép forrása

Az aktuális üzleti helyzet és az üzleti várakozások összegzéséből adódó, az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám a múlt év októbere (84,7 pont) óta szintén megszakítás nélkül javult és 2023 márciusára (93,3 pont) a német gazdasági konjunktúra stabilizálódását tükrözve picivel meghaladta a múlt év májusit (93,1 pont), a múlt év márciusa óta eltelt tizenkét hónap legmagasabb mutatóját.

Közben – ugyancsak márciusban – tovább enyhültek az alapanyagok és előgyártmányok szűkösségével kapcsolatos iparvállalati panaszok. Ekkor az Ifo felmérésében résztvevő vállalatok már csak 41,6 százaléka számolt be ilyen jellegű problémákról, ami csaknem 4 százalékpontos javulás a februári 45,4 százalék után. Már pedig „ez a csökkenés a következő hónapokban pozitív hatással lesz az ipari termelésre" - mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo illetékes kutatásvezetője, aki azért óvott a megelégedettségtől, mondván, hogy „…még mindig messze vagyunk az optimális kínálattól."

A derűlátást nagyban fékezi, hogy a német ipar egyes kulcsfontosságú ágazataiban még nem történt meg a beszerzési korlátok alapvető csökkentése.

Az ipar teljesítménye és exportja szempontjából meghatározó három ágazatban, nevezetesen az autóiparban (69,8 százalék), a gép- és berendezés-gyártásban (66,7 százalék) és a villamosiparban (61,2 százalék) ez az arány még a 60 és 70 százalék közötti tartományban van, az adatfeldolgozó berendezések gyártásában pedig még márciusban is 74,5 százalékot tett ki.

Miközben tehát mind a független szakértői tanács, mind pedig a vezető gazdaságkutató intézetek közössége a német gazdaság lassú élénkülését prognosztizálja, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szerint a gazdasági növekedést főként strukturális kockázati tényezőkre és bizonytalanságokra hivatkozva a gazdasági teljesítmény múlt évi szinten alakulását valószínűsíti, ami azt jelenti, hogy

nem zárható ki a német gazdaság technikai recesszióba csúszásának veszélye.

A Handelsblatt kutatói műhelye szerint a német gazdaság a mélyponton ragadt

A német gazdaság fejlődési irányával és dinamikájával kapcsolatos képet tovább árnyalja, hogy a Handelsblatt kutatóintézete (HRI) közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt nyilvánosságra hozott előrejelzésében a szövetségi kormány, a független szakértői tanács és a kutatóintézetek várakozásával ellentétben nem emelte, hanem plusz 0,2 százalékról mínusz 0,2 százalékra módosította idei növekedési várakozását.

Miután a német gazdaság teljesítménye 2022 utolsó negyedévében 0,4 százalékkal zsugorodott, a HRI arra számít, hogy az 2023-ban éves szinten is zsugorodni fog. Bár a német gazdaság a tavasztól várhatóan stabilizálódik, valódi fellendülésre a HRI szakértői továbbra sem számítanak.  

„Az infláció, az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány függővé tette a dolgozókat és a nyugdíjasokat szegényebbé" - mondta Bert Rürup, az intézet elnöke, aki a 2000 és 2009 között maga is részt vett a független szakértői tanács munkájában, sőt 2005-től a testület élén állt. „Gyakorlatilag négy év növekedés hiányzik. Ilyen hosszú stagnálási szakasz még soha nem volt a háború utáni Németországban. A szövetségi kormány állításaival ellentétben a német gazdaság semmiképpen sem vészelte át jól a kettős válságot.”

A HRI szerint a következő évben legfeljebb enyhe fellendülés várható és a gazdasági teljesítmény növekedése nem lesz több 0,9 százaléknál. Ezzel a növekedési dinamikával Németország az euró-övezet gazdaságai sorában jövőre is a sereghajtó helyén állna. (Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Spanyolország gazdasága 2024-ben 2,0 százalékkal fog növekedni, Franciaországé 1,4 százalékkal, Olaszországé pedig 1,0 százalékkal. A teljes valutaövezetre vonatkozóan a testület az ez évi 0,9 százalék után 2024-re 1,5 százalékos növekedést vár.)

Németország az iparnak a bruttó hozzáadott értéken belül magas részesedésével különösen megszenvedi az energiaárak emelkedését. Gyakorlatilag az összes iparágat érintik a magasabb szállítási és gyártási költségek. A következmény: a termelés nagyon energiaigényes részei veszteségessé váltak, s lesz olyan termelés, amit valószínűleg tartósan külföldre fognak kihelyezni, mivel az energiaárak várhatóan nem csökkennek újra versenyképes szintre. Emlékezetes, hogy Németország már a közelmúlt árrobbanásai előtt is magas energia-árszínvonalú országnak számított.

Köln - kép forrása

Ráadásul egyes gyártók és kereskedők az emelkedő árakat saját árrésük növelésére használják fel, tovább növelve az inflációt, ami különösen a kereskedelemben, a vendéglátásban, a szállítási ágazatban, valamint az építőiparban jellemző. Így az infláció táplálja az inflációt, és az infláció hajtóereje az importról a hazai gyártásra tevődik át. A HRI kutatói ezért arra számítanak, hogy az infláció csak lassan fog csökkenni: a tavalyi 6,9 százalék után az idén 5,6, jövőre pedig 3,2 százalékra mérséklődik. Így négy éven belül az árszínvonal mintegy 20 százalékkal emelkedik; miután korábban 15 év kellett az árak hasonló mértékű emelkedéséhez.

A munkaerőpiac várhatóan meglehetősen stabil marad.

Ennek fő oka abban keresendő, hogy az 1950-es évek végén és a hatvanas évek elején született nagyszámú nemzedék most megy nyugdíjba, s őket jóval kisebb számú korosztályoknak kell pótolniuk.

A HRI szerint a munkanélküliek száma az idén csaknem 100 ezer fővel, 2,51 millióra emelkedik, majd jövőre 2,44 millióra ismét csökken. A foglalkoztatottság pedig az idén közel 45,8 millió fővel tetőzik. Ezt követően demográfiai okok miatt csökken a foglalkoztatottak létszáma, a munkaerőhiány pedig súlyosbodik, ami - az inflációt gerjesztő hatást kiváltva – a bérek emelkedését fogja kiváltani. 

Rekordmagasságba emelkedett az állam eladósodottsága

Az elmúlt három év számos segély- és mentőcsomagja az államadósság növekedéséhez, sőt minden korábbinál magasabb szintre emelkedéséhez vezettek.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szövetségi állam, a tartományok és a helyi önkormányzatok eladósodása 2022 végén 2.367,3 milliárd eurót tett ki, ami 2,0 százalékkal, 46,1 milliárd euróval magasabb a 2021 év véginél.

A szövetségi költségvetés eladósodottsága 4,6 százalékkal, 71,9 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbit, (ezen belül a 2022 harmadik negyedév végihez képest pedig 2,9 százalékkal, azaz 46,1 milliárd euróval emelkedett), s 1.620,4 milliárd eurót tett ki. A nagyfokú emelkedés a koronavírus-járványból és energiaválságból adódó többletfinanszírozási szükséglet következménye. (Megjegyezzük, hogy a Bundeswehr korszerűsítésére létrehozott 100 milliárd eurós keretből egyelőre semmi sem került felhasználásra.)

A szövetségi tartományok eladósodottsága 2022 végén 606,8 milliárd eurót tett ki, ami 5,0 százalékkal, 31,7 milliárd euróval alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az önkormányzatok és önkormányzati szövetségek eladósodottsága ezzel szemben a múlt évben 4,4 százalékkal, azaz 6,0 milliárd euróval 140,1 milliárd euróra emelkedett.

Lübeck - kép forrása

A pénzügyminiszter megerősítve érzi magát az IMF előrejelzésében

Az elmúlt időszak terhei meggyöngítették az államháztartás ellenállóképességét, esendőbbé tették azt a válságokkal szemben. Ezért mind az újabb külső megrázkódtatások enyhítése, mind pedig a sürgetően szükséges növekedéspolitika finanszírozása nehezebbé vált. „Most bosszulja meg magát az, hogy a korábbi szövetségi kormányok elmulasztották növekedés hajtóerőinek megerősítését”, fogalmazott Bert Rürup, a HRI elnöke, figyelmeztetve arra, hogy nemzetközi összehasonlításban rendkívül magasak a vállalatokat sújtó adók, s ehhez jönnek a magas energiaárak. Ráadásul mind a közlekedési struktúrában, mind az állam és a közigazgatás digitalizációjában Németország lemaradt a versenytársaival szemben. Mindeközben az Egyesült Államok magas támogatásokkal vonzza a befektetőket. „Mindez oda vezetett, hogy ez idő szerint számos befektetési döntés Németországot, mint beruházási telephelyet hátrányosan érinti. Már pedig a kormányzat határozott ellenintézkedései nélkül a jelenlegi konjunkturális visszaesés telephelyi hátrányt és valódi növekedési féket jelent az ország számára”, figyelmeztetett a független szakértői tanács egykori elnöke. 

Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter – mint már említettük – vitatja az IMF általa túlságosan pesszimistának tartott recessziós előrejelzését; ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy a szövetségi kormány április utolsó napjaiban nyilvánosságra kerülő előrejelzése valószínűleg közelebb áll majd a vezető gazdaságkutató intézetek 0,3 százalékos növekedési várakozásához.  

Lindner mindazonáltal megerősítve érzi magát az IMF azon véleményében, hogy Németországban konszolidálni kell az államháztartást és a kormányzati kiadások csökkentésével is fel kell venni az infláció elleni harcot. „Ezt a tanácsot nagyon komolyan kell venni. A német kormány, mint tudják, rendkívül komolyan veszi ezt a tanácsot" – fogalmazott.  

A puszta elosztási politika ideje Németországban lejárt - mondta. „Most újra be kell fektetnünk, meg kell újulnunk, strukturális reformokat kell elindítanunk - mert – mint fogalmazott – a múlt jólétével egyszerűen nem tudjuk biztosítani a jelen és a jövő szociális biztonságát". Olyan adócsökkentési csomagra van szükség, amely erősíti a német gazdaság versenyképességét és termelékenységét, mondta Németország pénzügyminisztere.

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!