A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) szintén mérsékelte a német gazdasággal kapcsolatos várakozásait …

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) – a hazai kutatói műhelyekhez és más, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézményekhez hasonlóan – az áprilisi 0,1 és a júliusi 0,3 százalékról 0,5 százalékra tovább mérsékelte a német GDP idei csökkenésére vonatkozó prognózisát. Németország így továbbra is a G7-csoport, illetve a világ nagy nemzetgazdaságai sorában az egyetlen olyan ország, ahol a bruttó hazai termék (GDP) mennyisége az idén nem emelkedik, hanem visszaesik. (Az időben még a Hamasz Izrael elleni agressziója előtt nyilvánosságra hozott előrejelzésében a világ nagyobb nemzetgazdaságai közül az IMF Indiában az idén a GDP 6,3, Kínában 5,0, Spanyolországban 2,5, az Egyesült Államokban 1,5, Franciaországban 1,0, míg Olaszországban 0,7 százalékos növekedését valószínűsíti.)

 Ez a bejegyzés 2023. november 12-én közzétett cikkünk folytatása, melynek első részét az az alábbi linken érhetik el.

A jövő évet illetően az IMF 0,4 százalékponttal, 0,9 százalékra szintén csökkentette a német gazdaságra vonatkozó előrejelzését (és ezzel a 0,7 százalékos növekedési várakozást tápláló Olaszország elé került); miközben a világgazdaságra vonatkozóan ez évre – az OECD-hez hasonlóan - 3,0, míg a jövő évre 2,9 százalékos növekedést valószínűsít. 

A világ nagy nemzetgazdaságai sorában Németországban még mindig magasnak mondható az infláció, melynek idei mértéke az IMF őszi előrejelzése szerint 6,3 százalék; azaz magasabb, mint az Olaszország (6,0 százalék), Franciaország (5,6 százalék) India (5,5 százalék), az Egyesült Államok (4,1 százalék) és Kína (0,7 százalék) esetében várható érték.

Ugyanezen előrejelzés szerint 2024-ben az infláció mértéke Németországban 3,5 százalékra mérséklődik, s így csaknem egy százalékponttal meghaladja mind a vezető gazdaságkutató intézetek, mind a szövetségi kormány 2,6 százalékos várakozását. Azaz alacsonyabb, mint az India (4,6 százalék) és Spanyolország (3,9 százalék), de magasabb az Egyesült Államok (2,8 százalék), Olaszország (2,6 százalék), Franciaország (2,5 százalék) és Kína (1,7 százalék) esetében jelzettnél.  

Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerint az infláció az idei 6 százalék feletti szintről jövőre 2,6 százalékra mérséklődik Fotó: DPA

 …és a szövetségi kormány is lefelé módosított

A berlini szövetségi kormány a Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter által október második hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében – a tavasszal jelzett 0,4 százalékos növekedési várakozást csaknem egy teljes százalékponttal mérsékelve - a gazdasági teljesítmény 0,4 százalékos csökkenésével számol az idén, azaz a vezető gazdaságkutató intézeteknél 0,2 százalékponttal alacsonyabb mértékű visszaesést vár. Ezzel szemben a jövő évre - a vezető gazdaságkutató intézetek előrejelzésével megegyező mértékű növekedést feltételezve – a GDP 1,3 százalékos emelkedését valószínűsíti. 

Arra a kérdésre, hogy a német gazdaság túljutott-e a mélyponton, Habeck egy, a kormányzati előrejelzés nyilvánosságra hozatala után adott tévéinterjúban egyértelmű igennel válaszolt; hangsúlyozva, hogy ezt az olcsó orosz földgáz és a kínai gazdaság által biztosított hátszél nélkül érte el.

A szövetségi kormány mindeközben az infláció érezhető enyhülésére számít. Az idei 6,1 százalékos infláció után 2024-re 2,6, 2025-re pedig 2,0 százalékos értékeket prognosztizálnak. Az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékot céloz meg ideális szintként az eurózóna számára.

A bruttó hazai termék németországi változására vonatkozó előrejelzések

Forrás

A nehéz külső környezet rányomja bélyegét az export alakulására. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, Kína gazdasága jövőre várhatóan gyengébben fog növekedni, mint 2023-ban - mondta Habeck. Aki szerint emellett a hazai strukturális problémákkal is foglalkozni kell – csökkenteni kell a bürokráciát, több szakképzett munkaerőt kell külföldről Németországba csábítani, s elhárítani a beruházások akadályait.

Azt viszont még nem lehet felmérni, hogy az újra fellángolt közel-keleti konfliktus milyen gazdasági következményekkel jár Németországra nézve. A szövetségi kormány egyelőre nem számol a Közel-Keleten történtek inflációt növelő hatásával, például az olajárak emelkedése miatt. De ez még változhat. Sok függ a konfliktus további alakulásától.

Reakciók a szövetségi kormány gazdasági előrejelzésére

A mannheimi ZEW európai gazdaságkutató intézet október közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében egyetért a kormányzattal abban, hogy a német gazdaság elérte a mélypontot és „a pénzpiaci szakértők konjunkturális várakozásai 2023 októberében érezhetően emelkednek. Az emelkedő konjunktúravárakozások egyrészt a tovább csökkenő inflációs várakozásokból, továbbá abból a tényből táplálkoznak, hogy a felmérés során megkérdezett vállalatok több mint háromnegyede stabil rövidtávú kamatokból indul ki az euró-övezetben. Olyan negatív tényezők, mint az izraeli konfliktus egyelőre csak kis mértékben befolyásolják az összességében optimistább kitekintést”, fogalmazott Achim Wambach, az intézet elnöke.

Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke szerint az ország hangulata egyértelműen rosszabb, mint amit a gazdasági helyzet indokolna. "Németország nem Európa beteg embere" - mondta a közgazdász professzor. A kormánynak sürgősen irányt kellene váltania a költségvetési politikában, hogy több beruházást indítson el az infrastruktúrába, az oktatásba és a kutatásba. Emellett csökkentenie kellene a szabályozást és a bürokráciát.

A gazdasági hangulat minden, csak nem jó, s „még mindig hiányzik a jelzés az újrakezdéshez", fogalmazott Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára. „A magas energiaárak, a jövőbeli energiaellátás bizonytalansága, a magas adók és illetékek, a bürokrácia, a szakképzett munkaerő hiánya és a világgazdaság lassúsága megnehezítette az üzleti életet. A DIHK felmérése szerint minden ötből két ipari vállalat még a beruházásait is elhalasztja a magas energiaárak miatt az országban. Az ukrajnai háború és az újonnan fellángolt közel-keleti konfliktus további terheket jelent"- tette hozzá a kamarai szövetség vezető tisztségviselője.

Berlini dóm. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A munkaadók a telephelyi feltételek javítását várják a kormányzattól

A német gazdaság az idén sem fog növekedni, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a szövetségi köztársaság a fejlett gazdaságok között a hátsó sorban kullog, figyelmeztetett Rainer Dulger, a Német Munkaadói Szövetség (BDA) elnöke az idén is az ősszel, október közepén rendezett munkaadói napon. Mint fogalmazott: „a gazdaság egészének hangulata megváltozott”, s minden negyedik, 3 ezer főnél többet foglalkoztató cég a távozás gondolatát fontolgatja.

Dulger felszólította a szövetségi kormányt, hogy az ismét Németország mint gazdasági telephely versenyképességét állítsa cselekvése középpontjába, s teremtsen növekedést és beruházást ösztönző kereteket. A munkaadók elnöke számára a növekedési politikához „bátor közigazgatás és egyszerű engedélyezési eljárások” tartoznak ahhoz, hogy a vállalatok újra beruházhassanak. A társadalombiztosítási járulékok „nem robbanhatnak tovább", az energiának megfizethetőnek kell maradnia, a németországi oktatásnak ismét a csúcsra kell kerülnie, és csökkenteni kell a „bizarr bürokráciát".

A munkaadói napon részt vevő Olaf Scholz szövetségi kancellár beszédében úgy fogalmazott, hogy a német gazdaságnak óriási erőfeszítéseket kell tennie a küszöbön álló klímasemlegességre való átállás miatt. Utalt az általa javasolt „Németország-paktumra", hangsúlyozva, hogy a szövetségi kormány és a tartományok képviselői november eleji találkozóján számos, a vállalatokat régóta zavaró szabályozási kérdések kerülnek napirendre. A kancellár tervezési biztonságot és gyorsabb ügyintézést ígért a német vállalatoknak. Mint fogalmazott, az LNG-terminálok építéséről szóló döntésekhez hasonlóan gyors „német tempóra" van szükség mindenütt, amikor állami döntésekről, cselekvésről és tervezésről van szó.

Bert Rürup, a Handelsblatt Research Institute (HRI) elnöke kevésbé optimista. Németország egyértelműen veszített versenyképességéből, az exportmodell veszélyben van, az olyan kihívásokkal, mint a társadalom elöregedése, nem foglalkoznak eléggé, de ezt a kormány nem akarja beismerni. "A jó politika a valóság érzékelésével kezdődik" – figyelmeztetett a munkaadói szervezet éves kongresszusán a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács egykori elnöke.

Bajor Alpok. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A népesség elöregedése, a viszonylag kevés induló vállalkozás és a digitális infrastruktúra hiányosságainak hatása Németország innovációs erejére

Közben egy, az ING Diba Bank által a közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint Németország a 16. helyre került az az euró-övezet 20 országa sorában innovációs rangsorában. A népesség elöregedése, az induló vállalkozások viszonylag alacsony száma és a digitális infrastruktúra hiányosságai olyan tényezők, amelyeket nem képes kiegyenlíteni a magas kutatási aktivitásban testet öltő innovációs erő. A holland hitelintézet szakértői szerint „a magasszintű kutatási tevékenység és a sok szabadalmi bejelentés nem elég ahhoz, hogy elfedje az elöregedő társadalmat és a gyors internet elégtelen kínálatát." Németországban többet kellene befektetni az üvegszálas hálózatokba, s támogatni kellene a szakképzett munkaerő bevándorlását.

Az elmúlt években a szövetségi köztársaság pozíciói sokat romlottak az euró-övezethez tartozó országok rangsorában. Az ING Diba 2020-ban Németországot a még nyolcadik helyre sorolta az euróövezet tagállamai között olyan tényezők figyelembevételével, mint a gyors internetkapcsolatok elterjedtsége, az új vállalkozások és különösen az induló vállalkozások alapításának dinamikája, a csúcstechnológiai ágazatban való foglalkoztatás és a demográfiai helyzet. Figyelembe veszik továbbá az oktatási szintet és a nemzeti szabadalmi bejelentések számát.

A jelenlegi innovációs rangsor győztese Luxemburg lett, amelyet Írország és Észtország követ. A 20 euróövezeti állam közül Németország mögött a mezőny utolsó harmadában tanyázik, s csak Szlovákia, Görögország, Horvátország és Olaszország van mögötte.

Az elemzés szerint Németországon belül markáns különbségek mutatkoznak az egyes szövetségi tartományok között. Országos összehasonlításban a fiatal népességnek és az erős start-up aktivitásnak köszönhetően az önálló tartományi joggal rendelkező metropoliszok, Berlin és Hamburg az élen állnak, őket a harmadik helyen Baden-Württemberg követi. Az utolsó helyen három keleti tartomány, nevezetesen Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Türingia és Szász-Anhalt található.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!