A gazdaság szereplői szerint „2024 a kiábrándulás éve lesz"

A kölni IW gazdaságkutató intézet több mint 2.200 vállalat megkérdezésén alapuló felmérése december elején nyilvánosságra hozott eredményei szerint

• amíg a szolgáltatási szektorban az érintett vállalatok helyzetértékelése csaknem kiegyensúlyozottnak nevezhető,
• addig az iparban és különösen az építőiparban az üzleti kilátásokat negatívan megítélő vállalatok vannak többségben, a pozitív üzleti várakozásokat jelző vállalatokkal szemben.

Ez a bejegyzés 2023 december 28-án közzétett cikkünk folytatása, melynek első részét az alábbi linken érhetik el.

Köln dómja és Hohenzollern Híd. A fotó illusztráció. Forrás

Az üzleti várakozások 2023 folyamán romlottak, s visszaestek a 2022 őszi szintre, írják a felmérés eredményeit összegző tanulmányban az IW szakértői. A jövő évben az ideinél magasabb teljesítményre számító vállalatok aránya csupán 23, míg a pesszimistáké 35 százalék.  Ez nem jobb a 2022 őszi várakozásoknál, amikor az energiaár-sokk, a magas infláció és az energiahiánytól való félelem domináns szerepet játszott. A legfrissebb felmérés így „a gazdasági sokk okozta bénultság folytatódását jelezte Németországban".

Az építőiparban a felmérésben részt vevő cégek 54 százaléka számol a termelés csökkenésével, s csak 13 százalékuk számít növekedésre. Az ipari vállalatok 38 százaléka számol a termelés csökkenésével, s 25 százalék vár növekedést.

Ezzel szemben a szolgáltatók üzleti kilátásai szinte kiegyensúlyozottak: 26 százalékuk javulásra, 27 százalékuk romlásra számít. A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) legfrissebb fogyasztói barométere szerint a fogyasztói hangulat jobb, mint kb. egy évvel korábban volt, s így esély kínálkozik arra, hogy a magánfogyasztás az év vége felé stabilizálódik.

A kölni gazdaságkutató intézet szerint a borús várakozások a munkaerőpiacon is tükröződnek. A vállalatok 35 százaléka arra számít, hogy a következő évben kevesebb foglalkoztatottat fog alkalmazni, s csak minden ötödik számít létszámbővítésre. „Ez pedig arra utal, hogy a németországi munkahelyteremtés hosszú időszaka egyelőre valószínűleg véget ért" - vélik a gazdaságkutatók.

A beruházási kedv 2024-ben is gyönge marad. A vállalatok 36 százaléka beruházásra fordított kiadásai csökkenését valószínűsíti, s csak 27 százalék jelezte azok növelését.

Egy másik, a német gazdasági közéletben nagy tekintélynek örvendő Közép- és Kisvállalkozások Szövetsége (BVMW) felmérése szerint az abban részt vevő vállalatok 43 százaléka azt állította, hogy 2023-ban a saját üzleti helyzete romlott, s mintegy 40 százalékuk 2024-ben is erre számít. „Már nem csupán a gazdaság visszaeséséről beszélünk, hanem egy jelentős, saját magunk által okozott válságról" – fogalmazott Christoph Ahlhaus, a szövetség elnöke, hangsúlyozva, hogy ezzel Németország a zárófény Európa gazdaságában.

A felmérés szerint a berlini hármas kormánykoalíció iránti bizalom rendkívül alacsony. A megkérdezettek 70 százaléka nem bízik a jelenlegi szövetségi kormányban a kihívások megoldását illetően, s új választásokat tartana szükségesnek. „Az a tény, hogy a jelenlegi kormányba vetett bizalom a gazdaság vezetői körében tovább erodálódik, olyan vészjelzés, amelyet a kancellárnak nem szabad figyelmen kívül hagynia" – figyelmeztetett a BVMW elnöke.

Brandenburgi kapu Berlinben. A fotó illusztráció. Forrás

A kutatói előrejelzések többsége szerint 2024-ben a lassú fellendülés útjára lép a német gazdaság

Néhány neves gazdaságkutató intézet december 14-én nyilvánosságra hozott előrejelzései szerint a német gazdaság teljesítménye 2024-ben ismét növekedni fog, de a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó várakozások – elsősorban az állami költségvetés alkotmánybírósági döntés utáni újratervezése hatására – lefelé módosultak és továbbra is kockázatokkal terhesek. Így 

• a berlini DIW gazdaságkutató intézet 2024-ben 0,6, 2025-ben pedig 1,0,
• a müncheni Ifo intézet 2024-ben 0,9, 2025-ben pedig 1,3,
• az esseni RWI gazdaságkutató intézet 2024-re 0,8, 2025-re pedig 1,4, míg a
• a hallei IWH 2024-ben 0,5, 2025-ben pedig 1,2 százalékos

gazdasági növekedést vár.

„A jelenlegi előrejelzés valószínűleg túl optimista" - ismerte el Timo Wollmershäuser, az Ifo kutatásvezetője. Ennek oka a gazdaság- és pénzügypolitika ellentmondásosságában és bizonytalanságaiban keresendő.

2023 utolsó hónapjaiban a vártnál gyengébb a fejlődés, és „ez a következő évben is érezteti majd hatását". A bizonytalanság tovább késlelteti a fellendülést: a fogyasztók visszafogják magukat, a vállalatok pedig egyre kevésbé hajlandók beruházni.

Alapvetően azonban legalább a fellendülés iránya megvan: a bérek erőteljesen emelkednek, és a foglalkoztatás magasabb, mint valaha. Az áremelkedések üteme lassul, az infláció az idei alig 6 százalékról jövőre jó 2 százalékra mérséklődhet. A vásárlóerő ismét bővül, s az általános gazdasági keresletnek ismét élénkülnie kell. Ezzel magyarázható, hogy az Ifo intézet 2025-re már 1,3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít.

A müncheni kutatók arra számítanak, hogy a munkanélküliek száma 2023-ban 191 ezer fővel, 2024-ben további 82 ezerrel, a munkanélküliségi ráta pedig 5,9 százalékra emelkedik. A foglalkoztatottak száma az idén 353 ezerrel, jövőre pedig 83 ezerrel nőhet. A gazdasági teljesítmény azonban jelenleg még mindig csökken. Az pedig, hogy a hosszú stagnálási időszaknak hamarosan vége lesz-e, bizonytalanságokkal terhelt.

A berlini DIW is ellenszelet vár a költségvetési döntésekből. A költségvetési megszorítások további gátat szabtak a német gazdaságnak, mondta Marcel Fratzscher, az intézet elnöke.

A hallei IWH szerint az autóipar és a vegyipar elsősorban a magas energiaárak miatt veszített versenyképességéből. A reáljövedelmek csökkentek, s bizonytalan a pénzügyi politika iránya. Oliver Holtemöller, az IWH alelnöke bizalomvesztésre figyelmeztetett, ha a kormány költségvetési okokra hivatkozva ismét megszüntet egyes támogatásokat. Ez „a jelenlegi előrejelzésben feltételezettnél is nagyobb mértékben befolyásolhatja a németországi fogyasztási és beruházási hajlandóságot".

A Bundesbank bizakodó

A Német Szövetségi Bank 2024-re vonatkozó éves előrejelzésében szót emelt az ellen, hogy túlságosan borús képet fessen a kilátásokról. „A német gazdaság 2024 elejétől visszatérhet a bővülés útjára és fokozatosan felgyorsulhat”, fogalmazott Joachim Nagel, az intézmény elnöke.

A Bundesbank előrejelzése szerint a 2023. évi mindössze 0,1 százalékra becsült visszaesés után 2024-ben a bruttó hazai termék (GDP) csak 0,4, majd 2025-ben és 2026-ban 1,2, illetve 1,3 százalékkal növekedne.

A pénzintézet szakértői szerint a német gazdaságnak hamarosan két tényező kedvez: a nagyobb külföldi kereslet, különösen Európából, valamint az „erőteljesen emelkedő bérek és a csökkenő infláció". A háztartások ezután valószínűleg több pénzt költenek majd fogyasztásra.

A magánháztartások reáljövedelme jelentősen nőni fog, a magánberuházások viszont csak 2026-ban élénkülnek újra. A gyenge külföldi kereslet jelenleg visszafogja az ipart. Emellett sok fogyasztó visszafogottan költekezik, a magasabb kamatlábak pedig visszafogják a beruházásokat.

Az inflációs ráta 2023-ban átlagosan 6,1 százalék volt az év eleji magas infláció miatt. Mostanra azonban jelentősen lehűlt, s 2024-ben tovább csökken, évi átlagban 2,7 százalékra. Az energiahordozók aligha fognak drágulni, s az élelmiszerárak emelkedése is lelassul.

A Bundesbank szerint az államháztartásnak kedvez, hogy a koronavírus-korszakból származó kormányzati támogatási intézkedéscsomag és az Ukrajna orosz megszállását követő energiaár-sokk fokozatosan véget ér. Másfelől viszont emelkednek a honvédelmi és a nyugdíjjal kapcsolatos állami kiadások. A gazdasági teljesítményhez viszonyított költségvetési deficit már 2023-ban 2 százalékra mérséklődik, 2024-ben pedig 1,3 százalékra tovább csökken. Az adósságráta, vagyis az összes felhalmozott állami adósság GDP-hez viszonyított aránya 2026 végére alig fogja meghaladni a 60 százalékot.

A jelentés szerkesztői rámutatnak arra, hogy az előrejelzésüket még a költségvetési válság megoldását célzó kormányzati döntések előtt véglegesítették. Ennek következtében csak leegyszerűsítve vette figyelembe a jelzőlámpa-koalíciónak az alkotmánybíróság november közepén hozott ítélete várható hatásait. „Az első értékelés szerint azonban ezek nem változtatják meg jelentősen a költségvetési és makrogazdasági kilátásokat" – olvasható a jelentésben.

A monetáris megfigyelők várakozása ebben eltér sok más közgazdásztól, illetve kutatói műhelytől, akik és amelyek közül néhányan – mint írásunk egy korábbi részében már jeleztük – néhány tized százalékponttal csökkentették növekedési előrejelzéseiket a kormánykoalíció döntéseire reagálva.

Drezda város. A fotó illusztráció. Forrás

A kölni gazdaságkutató intézet a visszaesés folytatódását valószínűsíti

A munkaadókhoz közeli kölni IW gazdaságkutató intézet 2024-re – más kutatóintézetek fent ismertetett előrejelzéseivel ellentétben - nem növekedéssel, hanem is fél százalékos további teljesítménycsökkenéssel számol. A kölni kutatók szerint az év vége felé kitört költségvetési válság súlyosbítja a német helyzetet, s újabb egy év recesszióba taszítja Németországot Eddig ezen írás megszületéséig csak a Deutsche Bank volt hasonlóan pesszimista, amely az IW-nél szerényebb, 0,2 százalékos visszaesést feltételez.

Különösen a szövetségi költségvetés körüli vita bizonytalanítja el a vállalatokat, sokan egyelőre elhalasztják beruházási döntéseiket. Az előrejelzéshez az IW kutatói modellszámítások segítségével elemezték, hogy ez hogyan hat majd a gazdaságra. A számítások szerint összesen több mint 20 milliárd euróval csökkennek a kormányzati kiadások, mintegy ½ százalékkal csökkentve a GDP-t, de a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 1 százalékos visszaesés is lehetséges.

A német gazdasági-, ezen belül az exportmodell más tekintetben is válságban van. A geopolitikai helyzet az új évben is bizonytalan marad, ami az egész világgazdaságra kihat: a globális áruforgalom 2024-ben várhatóan csak egy százalékkal nő.

Ennek hatása különösen a német iparban különösen szembetűnő, amely 2024-ben negyedik éve stagnál, és 2018 óta alig mozdult előre. A vállalatok már két éve kevesebb megrendelést kapnak külföldről, ezért sokan visszafogják a beruházásokat.

Az építőipari tevékenység 2023-ban még mindig elmarad a 2019-es szinttől, főként a magas építési kamatlábak és a magas költségek miatt. Mivel a monetáris politika enyhítése egyelőre nem látszik, az IW közgazdászai 2024-re gyenge évet várnak az építőipar számára.

A szolgáltató gazdaságban ugyanakkor enyhe fellendülés várható. Az infláció 2024-ben már nem emelkedik 3 százalék fölé. A magánháztartásoknak tehát ismét valamivel több pénz marad a zsebükben. A munkanélküliség éves átlagban várhatóan 6 hat százalékra emelkedik.

A nagy országok közül egyedül Németország rendelkezik ilyen rossz gazdasági kilátásokkal: Az Egyesült Államokban az IW előrejelzése szerint 1 ¼, Franciaországban ¾, Kínában pedig akár 4 ½ százalékkal is nőhet a gazdaság.

„A német gazdaság már jó ideje stagnálásban ragadt. Miután 2023-ban a teljes gazdasági teljesítmény mintegy fél százalékkal zsugorodott, most az a veszély fenyeget, hogy a lefelé tartó spirál folytatódik” - írta Michael Hüther, az IW elnöke egy, a Focus online kiadásában megjelent vendégkommentárban. 

Aki szerint „az ipar átlagon felüli nemzetközi beágyazottsága miatt Német-ország más gazdaságoknál is érzékenyebb a globális kínálati kockázatokkal és a ráfordításokkal kapcsolatos költségsokkokkal szemben. Ez különösen igaz az energiaigényes iparágakra, amelyek az ipari folyamatok fontos elemei. Ebben a környezetben különösen negatívan hat az a tény, hogy a német gazdaság-politika évek óta keveset tesz az ország, mint termelési telephely versenyképességének erősítése érdekében.

Az IW által megkérdezett vállalatok kétharmada az energia-, nyersanyag- és anyagköltségek terhét állandó versenyhátránynak tekinti, míg 40 százalékuk az emelkedő bérköltségeket tartja további jelentős tehernek. Ehhez jön még a társasági adózás terén bekövetkezett relatív pozícióromlás. Ráadásul a Szövetségi Alkotmánybíróság november közepén az államadósságról hozott ítélete sokkhatásként jelentkezett a kiélezetté vált telephelyi versenyben. A bizonytalanságérzet erősödése nyomán a beruházási kedv lassan megbomlik.

A költségvetésben elhatározott megtakarítások részint kormányzati beruházásokat, részint már kilátásba helyezett, de jogilag még jóvá nem hagyott támogatásokat érint. „Függetlenül attól, hogy mit gondolunk erről a részletekben, a fő eredmény a bizonytalanság. Ez a hatás valószínűleg különösen erős lesz a már amúgy is megviselt energiaigényes iparban.

A beruházási döntések elhalasztása, amelyet a vállalatok a kormányzati döntések lassúsága miatt régóta gyakorolnak, valószínűleg egyre inkább tarthatatlanná válik. Németországot, mint ipari-termelési telephelyet tömegesen terheli majd a tevékenységek kihelyezése. …

A hazai politikusok meghosszabbítják a német gazdaság recesszióját - mert nem ismerik fel, hogy mit kell most tenni a versenyképesség érdekében a telephely átfogó javítását szolgáló keretfeltételek biztosítása, a jó infrastruktúra és alacsonyabb adóterhek révén. Ehelyett a kormánypártok ideológiailag vezérelt tabukat határoznak meg: nem engedik csökkenteni a szent költségvetési tételeket, s nem engedik megingatni a szintén szent adósságféket”, írta a Focus online kiadásában a kölni gazdaságkutató intézet elnöke.

Két hónap átmenet után az Ifo-index ismét romlott

A müncheni gazdaságkutató intézet által számított és a karácsony előtti napokban nyilvánosságra hozott, több mint 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló Ifo-index részint az aktuális üzleti helyzet, részint a 2024 első félévi kilátások kedvezőtlen alakulása folytán a novemberi 87,2 pontról 2023 utolsó hónapjában 86,4 pontra mérséklődött.

Az üzleti légkör, ezen belül az aktuális helyzet és a következő félévi várakozások megítélése az Ifo-index 2023. évi alakulása tükrében

Az egyes fontosabb nemzetgazdasági ágazatok közül

• a feldolgozóipar üzleti légköre egyértelműen romlott, mert mind az aktuális helyzet megítélése negatív irányban változott és a következő félévre vonatkozó pesszimizmus is - különösen az energiaintenzív ágazatokban - erősödött, a rendelésállomány pedig tovább csökkent;
• a négy nagy terület közül egyedüliként a szolgáltatói szektorban az üzleti légkör kis mértékben javult: aktuális üzletmenetükkel a vállalatok elégedettebbek, mint egy hónappal korábban voltak és a következő félév kilátásaival kapcsolatos szkepszis is enyhült.
• A kereskedelemben az üzleti légkör romlott, ami – a német gazdaság, s ezen belül a feldolgozóipar helyzetmegítéléséhez hasonlóan – az aktuális üzleti helyzet és a várakozások romlásának együttes következménye; megjegyezve, hogy a kiskereskedelemben a karácsonyi üzletmenet „csalódást keltően” fut.
• Végül az építőiparban az üzleti légkörre jellemző indikátor 2005 szeptembere óta a legalacsonyabb szintre esett vissza: aktuális helyzetüket rossznak tartják a vállalatok, ráadásul az előttünk álló hónapokra minden második vállalat további romlásra számít.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!