Egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet által augusztus közepén nyilvánosságra hozott elemzés megállapítása szerint „a német gazdaság immár hatodik éve felismerhető fejlődés nélkül működik”. 

Annak 2019-ben kezdődött gyöngélkedése, a Covid-19 járvány és a geopolitikai zavarok miatt a gazdasági aktivitás azóta lényegében változatlan szinten maradt és a német gazdaság 2024 első felében sem lépett a pozitív irányú fejlődés útjára.

A globális geopolitikai helyzet továbbra is feszült: Az ukrajnai orosz háború változatlanul folytatódik és a közelgő befejezés esélye csökkent. A közel-keleti helyzet az Irán és Izrael közötti konfliktus miatt szintén kritikus. Az energiaellátás, az energiaárak és a globális logisztika ezért továbbra is gazdasági kockázatot jelent. Európában és Észak-Amerikában nem történt érdemi közeledés a Kínával kialakult kereskedelmi viták enyhítése irányában. Mindezek hatására a geo-ökonómiai tényezők széles köre továbbra is korlátozza a vállalati-vállalkozói tevékenység mozgásterét, amit tovább tetéznek a 2024 novemberi amerikai választások kimenetelét övező bizonytalanságok.

A gyönge világgazdasági környezetben a német vállalatok versenyképessége továbbra sem javult. Miközben az energiaköltségek jelentősen enyhültek, a növekvő munkaerőköltségek és a gyenge termelékenység viszonylag magas és növekvő fajlagos munkaerőköltségekhez vezetnek. Az IW kutatói szerint a németországi vállalatok versenyképességét a magas adók is hátráltatják - ami viszont gátolja a beruházásokat és az innovációt, valamint azok termelékenységre gyakorolt pozitív hatásait.

Németországban továbbra is bizonytalanság uralkodik a fiskális politika és mindenekelőtt az állam beruházási szerepvállalása tekintetében. A szövetségi alkotmánybíróság döntése nyomán egyes területeken megkérdőjeleződött a kormányzati beruházási programok további finanszírozása. A kormányzat beruházási tevékenységének elégtelensége - a korlátozott pénzügyi mozgástér miatt is oda vezet, hogy a magánszektor sem egészíti/egészítheti ki a klímaváltozással és a technológiai fejlődéssel kapcsolatos állami erőfeszítéseket.

A lényegében változatlan keretfeltételek mellett nem meglepő, hogy a vállalkozások gazdasági kilátásai egyelőre nem változtak pozitív irányba. Az intézet 2024 tavaszán végzett felmérése nem mutat javulást a vállalatok várakozásaiban. Éppen ellenkezőleg: a 2024-re vonatkozó üzleti és termelési várakozások a 2023. őszi felmérés óta enyhén tovább romlottak. Az IW által megkérdezett közel 2100 vállalatnak csupán 23 százaléka számít arra, hogy az üzleti tevékenység volumene 2024-ben magasabb lesz az előző évinél, ezzel szemben 37 százalék csökkenésre számít. Ez azt jelenti, hogy a pozitív és negatív üzleti várakozások egyenlege továbbra is egyértelműen negatív tartományban van.

Amellett, hogy a német gazdaság teljesítménye a második negyedévben elmaradt az első három havitól, a felmérés szerint az 2024 egészére vonatkozóan várhatóan nem élénkül számottevő mértékben. Sőt! – egyáltalán nem kizárható, hogy a gazdasági teljesítmény nem fogja meghaladni a 2019-es szintet.

A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

2024 első felében csökkent a külkereskedelmi forgalom, Lengyelország megelőzte Kínát az exportpiacok sorában

A Szövetségi Statisztikai Hivatal a külkereskedelmi forgalom alakulásáról augusztus közepén nyilvánosságra hozott adatai egyértelműen belesimulnak a német gazdaság általános gyöngélkedésébe. (Mint emlékezetes, 2024 második negyedévében a német gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal elmaradt az előző három havitól.)

2024 első félévében Németország

• exportja az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal, 801,7 milliárd euróra,
• behozatala 6,2 százalékkal, 661,8 milliárd euróra csökkent,
• míg a kiviteli többlet a 2023 első félévi 107,9 milliárd euróról 138.8 milliárd euróra emelkedett.

A német ipar volumenhordozó ipari termékeinek közös tulajdonsága, hogy a január és június között az átlagot meghaladó mértékben csökkent az export értéke:

•  a gépjárművek és alkatrészek exportja – 135,5 milliárd euró – 2,4,
• a gépek, berendezések kivitele – 109,6 milliárd euró – 4,4, míg
• a vegyipari termékek forgalma – 71,8 milliárd euró – szintén 4,4 százalékkal csökkent az előző év első hat havihoz képest.

Az import tekintetében a gépjárműveik és alkatrészeik behozatala – 73,0 milliárd euró – az átlagnál szerényebb mértékben, 4,2 százalékkal, míg az adatfeldolgozó berendezések behozatala – 64,3 milliárd euró – az átlagot meghaladó mértékben, csaknem 10 százalékkal mérséklődött.

Viszonylati megközelítésben – a korábbi évekhez hasonlóan 2024 első félévében is az Egyesült Államok volt a német áruk legfontosabb vásárlója, az odairányuló német kivitel értéke 80,7 milliárd euró volt. Megelőzve Franciaországot (62,4 milliárd euró) és Hollandiát (57,6 milliárd euró. A legfontosabb import beszerzési forrás továbbra is Kína (73,5 milliárd euró), megelőzve Hollandiát (49,6 milliárd euró) és az Egyesült Államokat (46,0 milliárd euró).

Az export és import összevetésével a legnagyobb kiviteli többletet az Egyesült Államokkal (34,7 milliárd euró), Franciaországgal (27,5 milliárd euró) és az Egyesült Királysággal (23,0 milliárd euró) szemben érte el a német gazdaság, miközben a Kínával lebonyolított áruforgalom mérlege 2024 első felében 25,3 milliárd eurós német importtöbbletet mutat.

Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese „több mint kijózanítónak” nevezte az export 2024 első évi visszaesését, különös tekintettel a német gazdaságnak a külkereskedelemtől való nagymértékű függésére. „A külkereskedelmi mérlegre vetett pillantásnak ébresztőnek kell lennie a helyzeti politika számára. Vállalataink, termékeink és az egész telephelyünk versenyképessége veszélyben van”, figyelmeztetett a főtitkárhelyettes.

Aki azonban úgy véli, hogy az exportstatisztikákban „apró reménysugarak” is vannak: „Néhány kelet-európai helyszín jelenleg egyre nagyobb jelentőséggel bír a német vállalatok számára. Szomszédunk, Lengyelország például a negyedik helyre került, s ezzel megelőzte Kínát a legfontosabb exportpiacok sorában. Treier hangsúlyozta: „a német vállalatok többet exportálnak a négy visegrádi államba, azaz Lengyelországba, Csehországba, Magyarországra és Szlovákiába, mint az Egyesült Államokba - a német export első számú célországába”.

Ez azzal is magyarázható, hogy a növekvő geopolitikai bizonytalanságok sok vállalatot arra késztetnek, hogy inkább helyben termeljenek és kereskedjenek: „Kínában Kínáért, Európában pedig Európáért”. A német közvetlen beruházások jelentős növekedése, például Lengyelországban, a fontos beruházási javak, például a gépek exportjának növekedésével is együtt jár.

„Tekintettel arra, hogy exportiparunk számára milyen fontos az európai helyszín, még fontosabb, hogy a belső piacon még meglévő kereskedelmi akadályokat és a túlzott bürokráciát lebontsák. Az európai szomszédságot, beleértve az uniós tagjelölt országokat is, a lehető legszorosabban össze kell kapcsolni az egységes piaccal. Németországnak és az EU-nak a lehető legszorosabb intézményi kapcsolatokra kell törekednie a szomszédsággal az európai egységes piac rugalmasságának, szuverenitásának és vonzerejének megerősítése, a kereskedelmi konfliktusok megelőzése és a szabályozások különbözőségének korlátozása érdekében”, fogalmazott a kamara főtitkárhelyettese.

Reichstag, Berlin. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Késlekednek a növekedést szolgáló intézkedések

A német gazdaság fejlődése sokéves gyöngélkedése, mint a magyar gazdaság fejlődését fékező tényező, a hazai kormányzati retorikában is kiemelt szerepet játszik.

Ennek tükrében kiváltképp figyelemre méltó, hogy a nyári szabadságolások elmúltával a német gazdaság szereplői és a vállalati-vállalkozói szervezetek vezetői körében egyre nagyobb az elégedetlenség. Emlékezetes, hogy a berlini szövetségi kormány a nyár elején ún. növekedési kezdeményezésekkel kívánt lendületet kölcsönözni a gazdaságnak, de a 49 kilátásba helyezett egyedi intézkedésből az ősz beköszöntéig mindössze ötöt hagyott jóvá a kabinet.

Az öt szóban forgó intézkedés jórészt az adóügyeket érinti, beleértve a beruházások ösztönzését és az ún. hideg progresszió kiegyenlítését. Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter egy, az ARD-nek augusztus utolsó napjaiban adott interjúban a gazdaságot bátorítandó úgy fogalmazott, hogy „az intézkedések fele már jó előrehaladott állapotban van”. Számos törvénytervezeten jelenleg dolgoznak, némelyek jóváhagyásra csakhamar a törvényhozás elé kerülnek. Összességében a szövetségi kormány „bízik abban, hogy a növekedési kezdeményezés minden intézkedését még az idén jóváhagyja a kabinet, azokat végrehajtja vagy be tudja indítani a megfelelő folyamatokat”.

A CDU/CSU a folyamat felgyorsítását sürgeti. Julia Klöckner, pártja parlamenti frakciójának gazdaságpolitikai szóvivője szerint „legfőbb ideje”, hogy a kormány nagyobb figyelmet szenteljen a gazdaság serkentését szolgáló intézkedésekre. Kritikája szerint „jelenleg semmi sem történik”.

Az elmúlt időszakban az üzleti szféra részéről is többször elhangzottak a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedések megalkotásának és parlamenti előterjesztésének felgyorsítását szolgáló követelések. „A vállalatoknak valójában nincs sok idejük hátra. Fontos számunkra, hogy a dolgok gyorsan haladjanak, és hogy ne legyen több vita a korábban megállapodottakról”, figyelmeztetett Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára.

„Németország, mint üzleti telephely megítélése rosszabb, mint valaha”

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) augusztus utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott felmérése szerint az idén tovább romlott Németország, mint start-up telephely megítélése, csökkent az érdeklődés a vállalkozásalapítások iránt. Az idén ugyanis az előző évhez képest 6 százalékkal csökkent az ipari és kereskedelmi kamaráknál a vállalatlapítások feltételeiről folytatott beszélgetések száma, amelyek pedig „jó szeizmográfiai az induló vállalkozások iránti érdeklődésnek”. A kamarák a vállalkozási kedv csökkenésének fő okaként a visszafogott fogyasztást, a szabályozások túlzásba vitelét, a gazdasági környezet bizonytalanságait és a szakképzett munkaerő hiányát nevezte meg.

Az ipari és kereskedelmi kamarák megítélése szerint „Németország, mint üzleti telephely megítélése rosszabb, mint valaha”. Egy az év elején több mint 950 cégalapító körében végzett felmérés szerint a minősítés 3,6, azaz „elégséges” osztályzatot jelent, ami rosszabb a feltételek múlt évi 3,4, azaz „kielégítő” jelzővel történő minősítésénél.

A kérdőívben adott kérdésekre válaszolva a felmérésben részt vevő cégalapítók 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyorsabb és egyszerűbb szabályozást, más szóval kevesebb bürokráciát szeretne. Az összes szavazat 20-30 százalékával a közfinanszírozáshoz való könnyebb hozzáférést (30 százalék), alacsonyabb energiaárakat (28 százalék), a vállalkozói szellem kedvezőbb társadalmi megértését és megítélését (26 százalék) és jobb informatikai infrastruktúrát (21 százalék) követeltek. A cégek többsége, együttesen mintegy 70 százaléka a kereskedelem, a szolgáltatások vagy a vendéglátás területén tervezi vállalkozás indítását. Az információs és kommunikációs technológiában ez az arány mindössze 7, a „viszonylag tőkeigényes ipari ágazatokban” pedig csak 5 százalék. A legalacsonyabb az indulási kedv a pénzügyi szektorban, mindössze 3 százalék. Az felmérés tapasztalatai szerint vállalkozásalapítás iránti érdeklődés nagy mértékben függ a munkaerő-piaci helyzettől és a szakképzett munkaerő elérhetőségétől.

„A német gazdaság fokozott mértékben süllyed a válságba”

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által számított, 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló, az üzleti légkör megítélésére vonatkozó jelzőszám a júliusi 87,0 pontról augusztusban 86,6 pontra mérséklődött, a felmérés készítői szerint „mélyrepülésben van”; hosszabb visszatekintésben pedig május óta folyamatosan romlik. „A német gazdaság fokozott mértékben süllyed a válságba” – írják a müncheni szakértők, miután a felmérésnek a hónap utolsó hetében nyilvánosságra hozott eredményei szerint mind az aktuális helyzet, mind az üzleti várakozások megítélése kedvezőtlenebb a júliusinál.

A főbb ágazatok közül a feldolgozóipar légkörére számított jelzőszám érezhetően csökkent. A vállalatok a korábbinál kevésbé elégedettek a jelenlegi üzletmenetükkel, az üzleti várakozásaik pedig február óta a legalacsonyabb szintre estek. A vállalatok ismét a csökkenő rendelésállományra panaszkodtak, különösen a beruházási javakat gyártók vannak nehéz helyzetben.

Itt említjük meg, hogy az Ifo szerint a német exportőrök körében is romlott a hangulat. „Az exportőrök jelenleg nem profitálnak a többi európai ország gazdasági növekedéséből” – mondta Klaus Wohlrabe, az intézetnek a konjunktúra-felmérésekért felelős vezetője. Mint fogalmazott: „az export egyelőre nem képes a német gazdaság növekedésének motorjává válni”.

Az üzleti légkör a szolgáltatási szektorban szintén romlott, ezzel szemben a kiskereskedelemben két egymást követő hónap csökkenése után enyhén javult. A pozitív irányú változás a korábbinál kevésbé pesszimista várakozásoknak köszönhető, miközben a jelenlegi üzletmenettel kevésbé elégedettek az vállalatok. Az építőiparra számított index júliushoz képest nem változott, ami abból adódik, hogy valamivel mérséklődött a vállalatoknak az aktuális üzleti helyzettel kapcsolatos elégedetlensége.

Maradva az Ifo augusztusi konjunktúra-felmérésénél – a németországi vállalatok még óvatosabbak lettek a személyzeti tervezésben, a foglalkoztatási barométer augusztusban már a harmadik egymást követő hónapban csökkent. „A gyenge gazdasági fejlődés a gyenge foglalkoztatási trendben is tükröződik” – fogalmazott Klaus Wohlrabe kutatásvezető, aki szerint „a megrendelések hiánya lelassítja a vállalatokat, amikor új munkaerő felvételéről van szó.”

Az iparban – ahol szintén érezhetően csökken a foglalkoztatási kilátásokra vonatkozó mutató - egyre több vállalat gondolkodik a munkahelyek leépítésén. Ugyanez vonatkozik a kiskereskedelemre is, amelyet masszív vásárlóhiány sújt az üzletekben. Az építőiparban azonban a súlyos válság ellenére meg akarják tartani az alkalmazottakat. Egyedül a szolgáltatók körében tapasztalható pozitív hozzáállás, különösen az IT-szektorban és a turizmusban.

Az EKB székhelye Frankfurtban. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Az Ifo szerint az infláció a következő hónapokban valószínűleg az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott 2 százalékos referenciaérték alatt marad. Különösen az energia „lényegesen olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt” – mondta Timo Wollmershäuser kutatásvezető. Az összes többi áru és szolgáltatás áremelkedése viszont valószínűleg „egyelőre nagyjából változatlanul jó 2,5 százalékon” marad, meghaladva az EKB által meghatározott referenciaértéket.

A müncheni intézet szerint a közelmúltban tapasztaltnál kevesebb cég akarja emelni árait. Ez főként az ipari és üzleti jellegű szolgáltatóknak köszönhető. Ezzel szemben a fogyasztással kapcsolatos ágazatokban és az építőiparban valamivel több vállalat tervez áremelést, mint az előző hónapban. Magasabb árakra különösen a vendéglátóiparban kell számítani, emellett a kiskereskedelemben is enyhén emelkedtek az árvárakozások.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint a júniusi 2,2 és a júliusi 2,3 százalékról – és az euró-övezet 2,2 százalékos átlagával szemben - augusztusban a fogyasztói árak emelkedése 1,9 százalékra mérséklődött. Mindeközben a németországi reálbérek a második negyedévben tovább emelkedtek: április és június között nominális bérnövekedés 5,4 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, míg a fogyasztói árak 2,3 százalékkal emelkedtek, mindez – az ötödik egymást követő negyedévben - 3,1 százalékos reálbér-növekedést eredményezett.

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint augusztusban 63 ezer fővel, (a múlt év júliusihoz képest 176 ezerrel) 2.872 ezerre emelkedett a munkanélküliek száma – azaz a gazdaság nyári visszaesése a munkaerőpiacon is egyértelműen érezhető volt. A vállalatok munkaerő-kereslete csökkent: augusztusban 699 ezer be nem töltött állást regisztráltak a munkaügyi hivataloknál, ami 72 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta júliushoz képest 0,1 százalékponttal 6,1 százalékra emelkedett. „A munkaerőpiac továbbra is érzi a gazdasági stagnálás hatásait. A nyári szünetben tovább nőtt a munkanélküliség” – fogalmazott Andrea Nahles, az ügynökség elnöke.

Bejegyzésünk második, egyben befejező része itt olvasható.

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is