„Németország nem Európa beteg embere, hanem a status quo foglya”

Clemens Fuest, az Ifo elnöke egy, a Handelsblatt üzleti napilapnak még az augusztusi Ifo-index nyilvánosságra hozatala előtt adott interjúban úgy fogalmazott, hogy Németország bár nem „Európa beteg embere”, ugyanakkor olyan „status quo hatalommá” sorvadt, amely nem biztosítja a jólétet.

Ez a bejegyzés 2024. szeptember 2-án közzétett bejegyzésünk folytatása, melyet az alábbi linken érhetnek el.

 Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke. Fotó: Kay Nietfeld/dpa

Az ezredforduló válsága, amely miatt két-két és fél évtizeddel ezelőtt a „beteg ember” kifejezés egyáltalán felmerült, nagyon különbözött Németország jelenlegi problémáitól. Akkoriban a munkanélküliség volt a legnagyobb kihívás.

Fuest szerint „a politikai változások jobban befolyásolnak minket, mint más országokat. Ez különösen igaz a kereskedelemre az exportágazat fontossága miatt, de az energia és a védelem területén is meghatározó.” Ugyanakkor Németország túlságosan is a múltbeli eredményein nyugszik, s hiányzik belőle a változtatásra való akarat. Az ország ezért csak egy afféle „status quo hatalom”.

A közgazdász professzor rövid távon nem hisz a fellendülésben. Ehhez túl gyenge a hazai fogyasztási és beruházási hajlandóság, ráadásul a világgazdaságtól sem várható erőteljes lendület.

Az ipar zsugorodása tovább folytatódik. „Egy kúszó dezindusztrializáció közepén vagyunk. A feldolgozóiparban 2017 óta mintegy 10 százalékos termeléscsökkenést tapasztalunk” - mondta Fuest, bírálva a beruházások hiányát. „A jelenlegi stagnálást, amit tapasztalunk, a gyenge beruházási tevékenység okozza.” Egyszóval Németország az ellenkező irányba halad ahhoz képest, mint amit Olaf Scholz kancellár és a koalíciós partnerek korábban terveztek.

 Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár, Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi- és Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter. Fotó: Kay Nietfeld/dpa

Fuest ugyanakkor továbbra is ragaszkodik az adósságfékhez, amelynek „megvan az a nagy előnye, hogy rákényszeríti a politikusokat a prioritások meg-határozására”. Ellenkező esetben az állam csak még többet költene a fogyasztásra.

Az adósságfék előtt is túl sokat költött volna az állam fogyasztásra és túl keveset beruházásra, például a 2009-es nagy pénzügyi válság idején. „Az adósságfék nélkül biztosan magasabb lenne az államadósság, de valószínűleg nem lenne több beruházás.”

Fuest mindazonáltal üdvözli, hogy a német kormány most ismét a növekedésre összpontosít. „Túl sokáig a döntéshozók elsősorban az elosztási kérdésekre és a klímapolitikára összpontosítottak, és elhanyagolták a növekedés kérdését.” Természetesen a jelenlegi intézkedéscsomag nem elég. Az olyan ötletek azonban, mint a beruházások jobb értékcsökkenése és a külföldi szakképzett munkaerő alkalmazásának adókedvezménye, Fuest szerint helyes irányban tett lépések.

„Szükségünk van a szerkezeti változásokra. Hiba lenne azt mondani, hogy az autóiparnak nincs jövője” – hangsúlyozta az Ifo elnöke. Aki szerint az elmúlt évek sikerei hatására talán túlságosan is elkényelmesedett az ágazat. „Olyan évtizedek vannak mögöttünk, amelyek Németország számára boldogok voltak. Az újraegyesítés után változásorientált társadalomból azonban a status quo hatalmává váltunk.”

Sajnos a jelenlegi helyzetben már nem működik, hogy egyszerűen belenyugszunk a status quóba, magyarázta Fuest. De még nem késő, tette hozzá. „Ha megvalósítjuk a dinamikusabb növekedést célzó menetrendet, talán meg tudjuk őrizni jólétünket”. Németország képes erre egyedül is, de „minden azon múlik, hogy hajlandóság van-e feltűrni az ingujjat és nekilátni a szükséges reformoknak”.

x x x

Bár írásunk megjelenésekor már ismertek a Szászországban és Türingiában szeptember 1-jén tartott tartományi parlamenti választások eredményei, (amelyeket szeptember 22-én a Berlin szövetségi fővárost körbe vevő Brandenburg tartományban esedékes választások követnek), ezen eredmények, az AfD előretöréséről szóló hírek nyilvánosságra hozatala után sem érdektelen a keleti tartományok gazdasági légkörének górcső alá vétele.

A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet drezdai kirendeltsége által kb. 1.700, az egykori NDK területén működő cég körében végzett felmérése szerint – a müncheni központ a német gazdaság összességére vonatkozó felméréséhez hasonlóan – májustól folyamatosan, a júliusi 90,1 ponthoz pedig csaknem két ponttal - romlott az üzleti légkör, illetve ezen belül az aktuális üzleti helyzet és a következő időszakra vonatkozó várakozások megítélése.

Megjegyezve, hogy

• az üzleti légkörre vonatkozó augusztusi 88,2 pont mintegy másfél ponttal, ezen belül
• az aktuális üzleti helyzet megítélése – 88,7 pont – több mint két ponttal, míg
• az üzleti várakozások megítélése – 87,8 pont – egy ponttal meghaladja az össznémet mutatót, (azaz kedvezőbb annál).

A keletnémet feldolgozóiparban augusztusban javult az üzleti hangulat. A megkérdezett ipari vállalatok az előző havinál lényegesen jobbra értékelték jelenlegi üzleti helyzetüket. Ezzel szemben a jövőbeli üzleti fejlődésre vonatkozó várakozásaik az előző hónaphoz képest kissé csökkentek.

A szolgáltatási szektorban az üzleti klímaindex augusztusban jelentősen romlott. A megkérdezett szolgáltató vállalatok jelentősen csökkentették a jelenlegi üzleti helyzetükre vonatkozó értékelésüket. A következő hónapokra vonatkozó üzleti várakozásaik érezhetően pesszimistábbak.

A keletnémet kereskedelemben a klímamutató az előző havi szinten maradt. A nagykereskedelemben az üzleti klíma kissé javult, míg a kiskereskedelemben az üzleti klíma kissé lehűlt. Az aktuális üzleti helyzet megítélése a nagykereskedelemben kissé javult, míg a kiskereskedelemben némileg romlott. Az üzleti várakozások mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben kissé javultak.

Az építőiparban augusztusban kissé lehűlt az üzleti hangulat. Az ágazatban tevékenykedő, az Ifo által megkérdezett vállalatok rosszabbul ítélik meg üzleti helyzetüket, mint júliusban. Üzleti várakozásaik szintén pesszimistábbak, mint az előző hónapban voltak.

Michael Hüther, az IW elnöke szerint Szászország, Türingia és Brandenburg az elmúlt évtizedben jól fejlődött, jobban, mint az országos átlag. Ez jó hír lehetne/lehetett volna a kormányzó pártok számára, de az intézet friss felmérése szerint a keleti országrészben az emberek nem tudnak erről a pozitív fejleményről. Minden ötödik megkérdezett egyenesen úgy véli, hogy egy olyan régióban él, amely lemaradt, mint ahogy a volt NDK lakóinak „másodrendű állampolgár érzete” sem elhanyagolható és a szeptember 1-jei választások eredményeiben visszatükröződő jelenség.

A populisták jól kihasználták és kihasználják az emberek tapasztalatai és a valóság közötti különbséget. Ez veszélyes. Hüther felhívja a figyelmet arra, hogy az AfD a bevándorlók ellen kampányol, holott a keletnémet gazdaság nagymértékben rájuk támaszkodik: 2023-ban a keleti tartományokban a bruttó hozzáadott érték 5,8 százalékát, vagyis mintegy 24,6 milliárd eurót a külföldi származású munkavállalók termelték meg, ráadásul a keleti tartományokban a demográfiai tendencia rosszabb, mint az össz-német átlag.

A vállalatok felismerték a populizmus erősödése által jelentett veszélyt. „A keletnémet vállalatok félnek az AfD-től” - ezzel a címmel jelent meg nemrég a Der Spiegel cikke az IW legújabb vállalati felmérése augusztus közepén nyilvánosságra hozott eredményeiről. A felmérés során az intézet IW kutatói mintegy 900 kelet- és nyugat-németországi vállalatot kérdeztek meg az AfD-vel kapcsolatban.

A felmérés eredményei szerint mind a régi, mind az új tartományok gazdasági szereplőinek széles köre aggodalommal viszonyul az Alternatíva Németországért (AfD) felemelkedéséhez. A keleti tartományokban a vállalatok közel három, a nyugati tartományokban csaknem négy ötöde – különös tekintettel az AfD-nek az euró-övezetből való kilépése melletti érvelése kapcsán – komoly kockázatnak tartja annak térnyerését.

A felmérésben részt vevő vállalatok különösen az AfD Európa-ellenes álláspontját tartják nagy kockázatnak. Nem csoda, hiszen a vállalatok függnek az egységes piactól, a nyitott határoktól és a külföldi szakképzett munkaerőtől. Ha pedig Németország kilépne az EU-ból, a kölni gazdaságkutató intézet számítása szerint „690 milliárd euró gazdasági erő és 2,5 millió munkahely veszne el”.

Mindent egybe vetve „az AfD méreg a gazdaságunk számára”. A centrista pártoknak meg kell érteniük, hogy a gazdasági sikereket nem szabad bagatellizálni, de a nyilvánvaló problémákat is meg kell nevezni. A városi és vidéki területek közötti egyenlőtlen életkörülményeket, a túlzott uniós bürokráciát, a bevándorlás és a strukturális változások miatti bizonytalanságot a lakosság körében. És éppen azért, mert ezek a problémák léteznek és a politikai peremvidékek intézményesítik őket, nyitottságra van szükség. Ez az alapja a német gazdaság sikerének, a szociális piacgazdaságnak és a jólétünknek, írta az AfD előretörését, 30 százalék körüli eredményét hozó szászországi és türingiai választások hetében megjelent elemzésében a kölni gazdaságkutató intézet elnöke.

 Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!