November 6-án, Donald Trump választási győzelme „árnyékában” Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok gazdaságpolitikai elképzelései különbségeiből adódó ellentétek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Olaf Scholz kancellár egy, a német gazdaság szempontjából különösen érzékeny időszakban tanácsolta el hivatalából Christian Lindner szövetségi pénzügyminisztert, kiváltva ezzel – Volker Wissing közlekedési miniszter kivételével – az FDP által delegált miniszterek és államtitkárok a kormányból való távozását. Kormányzati források szerint a 2025. évi költségvetés mellett egy sor további olyan törvény volt az előkészítés időszakában, melyek a német gazdaságnak a stagnálásból történő kimozdulását szolgálta volna.

A jelzőlámpás koalíciónak már nem volt közös gazdaságpolitikai alapfelfogása, írta Christian Lindner pártelnök az FDP központja által kiadott „Freibrief”-ben. „A Scholz-kormány azért is bukott meg, mert a kabinetben már nem ugyanarról az országról beszéltünk. Aki nem tudja közösen leírni az olyan kihívásokat, mint például a gazdasági fordulat szükségessége, annak a leküzdésében is kudarcot kellett vallania” - magyarázta Christian Lindner, aki szerint az új választások lehetőséget is jelentenek Németország számára a gazdasági fordulat elérésére. 

November közepén a CDU/CSU és az SPD frakcióvezetői megállapodtak arról, hogy a „jelzőlámpás koalíció” felbomlása után 2025. február 23-án új, (az eredetileg szeptember végén esedékeshez képest hét hónappal előrehozott) választásokat tartanak. Scholz kancellár (SPD) december 16-án bizalmi szavazást nyújt be a Bundestagban, akinek a november 13-i kormánynyilatkozatával nem hivatalosan megkezdődött a választási kampány. 

A kancellár csakhamar távozik hivatalából. Fotó: IW Köln

Rendeléshiány, túlzott bürokrácia, egzisztenciális fenyegetettség, elmaradó beruházások

A „jelzőlámpás koalíció” felbomlására és választások előkészületeire súlyos gazdasági helyzet közepette kerül sor. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint ez év októberében a német gazdaság a 2009. évi pénzügyi világválság óta a legsúlyosabb rendeléshiányban szenvedett. A júliusi 39,4 százalék után októberben a vállalatok 41,5 százaléka panaszkodott rendeléshiányra. „A rendelések hiánya továbbra is nagyban fékezi Németország konjunkturális fejlődését”, fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője, megjegyezve, hogy „alig van olyan ágazat, amely ez alól meg lenne kímélve”. 

A felmérés során a feldolgozóiparban csaknem minden második vállalat (47,7 százalék) panaszkodott a rendelésállomány alacsony szintjére úgy, hogy a német ipar szempontjából fontosabb ágazatok közül a fémmegmunkálásban és fém-feldolgozásban ez az arány megközelítette a 70, a kohászatban és a gumi- és műanyagiparban a 60 százalékot, a villamosiparban és a gép- és berendezésgyártásban 54-56 százalék körül mozgott, míg az adatfeldolgozó berendezések gyártásában 51,5 százalék volt. Igaz, mindeközben az autóiparban és a vegyiparban – 44-45 százalék – némileg elmaradt az ipari átlagtól. 

A szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében a rendelésállomány alacsony szintjét jelző vállalatok aránya 32,1 százalék volt, ezen belül különösen a szállítási ágazatot érintette vagy inkább sújtotta a gyönge ipari konjunktúra. 

Egy ugyancsak az Ifo által készített felmérés szerint 2024 őszére 7,3 százalékra emelkedett azon német vállalatok aránya, amelyek „akut módon féltik gazdasági létüket”. Ez az arány 2023 októberében még csak 6,8 százalék volt. „A vállalati fizetésképtelenségek folyamatos növekedése valószínűleg folytatódik” - mondta Klaus Wohlrabe, az intézet felmérésekért felelős vezetője, aki szerint „a megrendelések hiánya mellett a növekvő nemzetközi versenykényszer is annyi gondot okoz sok vállalatnak, hogy veszélyben látják a jövőjüket.”

Az egyes gazdasági ágazatok közül az iparban az egzisztenciális félelemben lévő vállalatok aránya a múlt év őszi 6,4-ről 8,6 százalékra, a kiskereskedelemben 10,3-ról 13,8 százalékra emelkedett; ezzel szemben az építőiparban 8,9 százalékról 7,9 százalékra, míg a szolgáltatások területén 6,8-ról 5,8 százalékra mérséklődött.  

Az egzisztenciális aggodalmak erősödése abban is megnyilvánul, hogy a vállalati fizetésképtelenségek száma az idén jóval magasabb annál, mint amilyen a korábbi években volt. A felmérés során a vállalatok egzisztenciális aggodalmaik okairól is nyilatkoztak. Az első és legfontosabb minden ágazatban a megrendelések hiánya, ami jelentős likviditási szűkületekhez vezet. Ugyanakkor a megnövekedett működési és személyi költségek is terhelik a vállalatokat, miközben a vásárlási hajlandóság csökkenése fékezi az értékesítések alakulását. A növekvő bürokratikus követelmények tovább fokozzák a költségnyomást, mint ahogy az energiaköltségek magas szintje és a nemzetközi verseny élesebbé válása szintén különösen negatívan érinti a vállalatok gazdálkodását. 

Egy további, a Müncheni és Felső-bajorországi Ipari és Kereskedelmi Kamara megbízásából szintén az Ifo által készített tanulmány szerintNémetország a túlzott bürokrácia miatt évente akár 146 milliárd euró gazdasági teljesítményt veszít. „A bürokrácia által okozott költségek hatalmas mértéke hangsúlyozza a reformok sürgősségét”, figyelmeztetett Oliver Falck, az intézet iparszervezési és új technológiák központjának igazgatója.

Manfred Gößl, a kamara főtitkára szerint „a bürokráciát két éve minden kamarai felmérésben a gazdaság legnagyobb problémájaként említik. A tapasztalatok szerint minél kisebb egy vállalat, annál súlyosabb annak bürokratikus terhelése. Az Ifo tanulmánya először számszerűsíti, hogy a bürokrácia és a digitalizáció hiánya ténylegesen milyen mértékben lassítja a vállalatokat. A három számjegyű milliárdos nagyságrendű kár gigantikus. Nem lehet tovább késlekedni. Azonnali moratóriumot kell elrendelni a bürokráciára. Minden ellenőrzési és dokumentációs kötelezettséget, jelentési kötelezettséget és statisztikai jelentést, minden állandó jogszabályi változást, adatvédelmi előírást és hosszadalmas adminisztratív eljárást át kell vizsgálni, jelentősen racionalizálni kell, s bizonyos esetekben teljesen meg kell szüntetni - Berlinben és Brüsszelben. A közigazgatás digitalizálásának lendületet kell adni: A vállalatoknak központosított online hozzáférésre van szükségük az összes üzleti vonatkozású szolgáltatáshoz, és országszerte egységesített, felhasználóbarát megoldásokra.”

Németországot mindeközben fenyegető beruházási válság fenyegeti: a német vállalatok évről évre kevesebbet ruháznak be. Ezt tetézik a kormányzati beruházási problémák. Egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet által november közepén közölt számítás szerint 2020 és 2024 első fele között 210 milliárd euró értékű új, termelési létesítményekbe, gépekbe, informatikai berendezésekbe, épületekbe és infrastruktúrába fordított beruházás maradt el, ami a teljes bruttó állóeszköz-felhalmozás több mint 6 százalékának felel meg az időszakban. Ebből mintegy 70 milliárd a 2020-as és 2021-es járványos évekre, további 100 milliárd pedig a 2022-es és 2023-as - az ukrajnai háború és a globális bizonytalanságok által jellemzett - évekre esik. A 2024-es év első felében további 40 milliárd eurónyi beruházáskiesés keletkezett.  

Az IW kutatói szerint különösen a geopolitikai zavarok és a hazai politikai bizonytalanságok, valamint a megnövekedett költségek késztetik a vállalatokat a beruházásoktól való ódzkodásra. Az elmúlt három évben a „jelzőlámpa-koalíciónak” nem sikerült megteremtenie a beruházásokhoz sürgősen szükséges gazdasági keretfeltételeket és a stabilitást. Ráadásul a koalíció felbomlását követően kialakult huzavona, a választások kimenetelével és az új kormány megalakulásával kapcsolatos bizonytalanságok tovább terhelték az amúgy is gyengülő beruházási klímát.

Ennek pedig súlyos következményei vannak: a beruházások hiánya nemcsak a gazdaságot terheli, hanem a tőkeállományra és ezáltal a jövőbeli termelési és termelékenység-növekedési potenciálra is mérséklő hatást gyakorol. Ami különösen kritikus a nagy kihívások tükrében, ugyanis a demográfiai változások, a digitalizáció és a széndioxid-mentesítés, valamint a geopolitikai biztonsági követelmények erőteljes beruházási aktivitást követelnek.

Az amerikai elnökválasztás után Németországban mérséklik a jövő évi növekedési előrejelzéseket

Az Egyesült Államoknak a teljes német kivitelben elért részaránya 2023-ban elérte a 10 százalékot úgy, hogy a 158 milliárd euró értékű forgalom több mint 60 százalékkal meghaladta a Kínába irányuló szállítások értékét, (amely 97,3 milliárd euró volt). Tavaly a német gyógyszerkivitel csaknem negyede, a gép- és berendezés-, továbbá a közútijármű-kivitel 12-13 százaléka, míg az adatfeldolgozó berendezések kivitelének közel egy tizede az Egyesült Államokba került. 

A piacra jutási feltételek vámok 20 százalékos vámteherrel történő nehezítésével fenyegető Donald Trump elnökké választása nyomán romlottak a német gazdaság 2025. évi növekedési esélyei. Elsőként a hamburgi székhelyű Berenberg Bank volt az, amely 0,3 százalékra csökkentette a német gazdaság teljesítménye jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését, mert – mint Holger Schieding, a bank vezető közgazdásza, a Német Bankszövetség (BdB) gazdaság- és monetáris politikai bizottságának elnöke fogalmazott – Donald Trump kereskedelempolitikája fél százalékpontnyi növekedési áldozattal járhat a német gazdaság számára.  

Annak, hogy a német GDP jövő évi növekedése ne essen 0,3 százalék alá, előfeltétele, hogy a német gazdaságpolitika ne kövessen el további hibákat. Még az is segíthet, ha a „jelzőlámpa-koalíció” felbomlása miatt előrehozott parlamenti választások lesznek. Schmieding reméli, hogy a következő koalíció a GDP alakulására serkentő hatást gyakorló gazdaság- és szociálpolitikai reformokról fog dönteni, valamint arról, hogy az adósságfék felszabadításával lehetőség nyílik a nagyobb volumenű beruházások előtt.

Gabriel Felbermayr osztrák közgazdász professzor szintén arra figyelmeztetett, hogy Donald Trump alatt Németország és Európa jelentős növekedési veszteségeket szenved el. „A német gazdaság számára a vámok fenyegetése egyértelműen kockázatot jelent a jólétre nézve” - mondta a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet elnöke a Mediengruppe Bayern lapjainak.

Ha a német export drágulna az Egyesült Államokban, akkor csökkenne az értékesítés vagy az exportőröknek lefelé kellene igazítaniuk nettó áraikat, netán mindkettő. „Az értékteremtés akkor Németországban elveszne” - mondta Felbermayr. Az is előfordulhat, hogy egyes vállalatok, amelyeknek erre lehetőségük van, „most inkább maguk termelnek az amerikai fogyasztóknak az Egyesült Államokban, minthogy német gyárakból exportáljanak árukat”. Ez további jóléti veszteségekhez vezethet Németországban, mert csökkenne a foglalkoztatás és az itteni gyárak kapacitás-kihasználtsága.

Felbermayr elmondta továbbá, hogy az új amerikai kormányzat alatt különösen nehéz helyzetbe kerülne az autóipar, a beszállítók és a gépgyártás. „Trump vámokat akar az autókra és valószínűleg a Mexikóból származó alkatrészekre is, ahol német vállalatoknak vannak üzemeik”. A gépgyártás is nagyobb nyomás alá kerülhet. Ennek ellensúlyozására a növekedésnek ismét erőteljesebben kellene jönnie az európai belső piacról, emellett „ambiciózus kereskedelmi megállapodásokra is szükség lenne a lehető legtöbb országgal”.

A német gazdaság a kormányváltás gyors lebonyolításában érdekelt 

Az eredetileg a jövő szeptemberben esedékes, de a hárompárti koalíció bukása nyomán bő félévvel előre hozandó szövetségi választások vélhető győztese a CDU-CSU, amely különböző, szeptember közepe óta készült felmérések szerint a szavazatok 32-36 százalékára esélyes. A potenciális „nagykoalíciós partner” SPD 14-16, a Zöldek 10,5-12 százalékkal szerepelnek, míg az FDP a nyolcból csak két közvéleménykutató intézetnél lépné át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Kérdés, hogy a február végére előrehozott választások eredményeként – a CDU-CSU-t egy pártnak véve – többséggel rendelkezik-e majd egy mindössze két párt alkotta, (vélhetően egy, a CDU-CSU által vezetett és az SPD-vel létrejövő nagykoalíciós) kormány vagy – szerencsésnek aligha nevezhető módon – a parlamenti többséghez szükség lenne egy harmadik párt bevonására. 

Az „Ampelkoalition” bukása után a német gazdaság képviselői, köztük a gazdasági szervezetek és a kutatói műhelyek vezető tisztségviselői olyan új kormányt akarnak, amely képes minél gyorsabban cselekedni, ráadásul ennek a vélhetően új összetételű kormánynak minél hamarabb hivatalba kellene lépnie. Nem, hogy a négyéves törvénykezési időszak menetrend szerinti lezárulását nem lehetett megvárni, de az előrehozott választások időpontjára vonatkozó első, azok áprilisi megtartására irányuló szándék, (értsd: áprilisra halasztása) is határozott tiltakozást váltott ki mind a berlini politikai ellenzék soraiban, mind a nagy gazdasági szervezetek és kutatóműhelyek körében. 

Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke szerint „a világpolitikai helyzet és a németországi gazdasági fejlődés gyenge volta miatt a lehető leggyorsabban új, hatékony, saját parlamenti többséggel rendelkező kormányra van szükség. Indoklásként hozzátette, hogy „az elmúlt hónapokban a kormánypártok egyre kevésbé tettek eleget az ország jövőjének biztosításáért viselt közös felelősségüknek. A koalíció megszűnése e a fejlemény logikus következménye. 

„A folyamatos bizonytalanság, hogy ki és milyen programmal fogja kormányozni Németországot, káros az országra és gazdaságára nézve. Sürgősen szükség van stabilitásra, tervezési biztonságra és határozott közös fellépésre egy versenyképes és fenntartható telephely érdekében. A nehéz gazdasági helyzet, az átalakítási feladatok és a geopolitikai szempontból instabil helyzet már most is különösen nagy kihívást jelentenek a gazdaság számára. A bizonytalanság valószínűleg tovább fokozódik azzal, hogy az új amerikai kormány 2025 elején hivatalba lép.

A demokratikus centrum politikus szereplői részéről felelősségteljes cselekvésre van szükség a stabil feltételek gyors biztosítása érdekében. A leendő német kormánynak prioritásként kell kezelnie, hogy Németországot, mint gazdasági telephelyet visszavezesse a siker útjára. Ehhez olyan kormányra van szükség, amely egységesen határozott növekedési politikát folytat. Az ipar erre vonatkozó javaslatai az asztalon vannak”, fejezte be nyilatkozatát a BDI elnöke.

Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke szerint a kormánykoalíció felbomlásával „a vállalatok számára a bizonytalanság még nagyobb lett. Gazdaságunknak jelenleg semmi másra nincs szüksége, mint bizalomra egy olyan gazdaságpolitikai irányvonal iránt, amely végre ismét javítja a beruházási és növekedési feltételeket” - hangsúlyozta Adrian. „Ezért egy rövid átmeneti fázisban reménykedünk. Mert a Németországban, Európában és a világban tapasztalható többszörös kihívások idején csak egy kompetens, parlamenti többséggel rendelkező kormány képes meghozni a szükséges döntéseket.”

Most az számít, hogy „előre nézzünk” - figyelmeztetett a DIHK elnöke. „A prioritások élén a gazdaság stabilizálásának kell állnia: az energiaköltségeket le kell csökkenteni, az adókat beruházásbaráttá kell tenni, a sokféle jelentési kötelezettséget meg kell szüntetni, a tervezési és engedélyezési eljárásokat pedig gyorsan egyszerűsíteni kell”.”

Cyrus de la Rubia, a Hamburg Commercial Bank (HCOB) vezető közgazdásza szerint „az előrehozott választások nyilvánvalóan az egyetlen módja annak, hogy átvágjuk azt a gordiuszi csomót, melyet ez a kormány megkötött”. Majd hozzátette: „bízom abban, hogy az új kormány - bármilyen formában is legyen - megfogadja az üzleti közösség ajánlásait, hogy valódi gazdasági fordulatot hajtson végre, amely magában foglalja az állami beruházások masszív bővítését. Ez vagy az adósságfék reformját, annak indokolt felfüggesztését vagy egy új speciális alap létrehozását feltételezi”.

Olaf Schick, a Continentalnak a cégcsoport pénzügyeiért felelős új elnökségi tagja komoly kihívásokra hívta fel a figyelmet a közelmúltban a Handelsblattnak adott interjúban. „A németországi befektetések ellen szóló érvek listája hosszabb, mint a mellettük szóló érveké” - mondta Schick, kifejezve azon reményét, hogy gyorsan megalakul egy kompetens kormány, amely világos gazdaságpolitikai elképzeléseket fog kidolgozni.

Achim Wambach, a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet elnöke. Fotó: Christoph Soeder/DPA

Achim Wambach, a mannheimi székhelyű ZEW gazdaságkutató intézet elnöke szerint a „jelzőlámpa-koalíció” vége és Donald Trump amerikai megválasztása tovább növeli a bizonytalanságot a gyengélkedő német gazdaság számára, ámbátor a zavaros helyzetben egyes német cégek számára lehetőségek is kínálkoznak, ami még inkább szükségessé teszi a reformokat Németország, mint üzleti helyszín számára.

Wambach aggódik Trump megválasztása miatt: a megválasztott amerikai elnök új, 10-20 százalékos vámokat jelentett be az Európából érkező importra, míg a Kínából érkező árukra 60 százalékos vámot javasolt.  Eszerint Európa – legalábbis Kínával szemben relatív előnybe kerülne. Mindazonáltal a német export a vámok következtében drágulna az Egyesült Államokban, a Németországban előállított javak legfontosabb értékesítési piacán. Egy, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, melytől egyes közgazdászok tartanak, fontos német iparágakat érintene, mondta Wambach, emlékeztetve arra, hogy „a vegyipar, a gyógyszeripar és a gép- és berendezésgyártók különösen nagy volumenben exportálnak az USA-ba”.

Vannak azonban lehetőségek azon német vállalatok számára, amelyek már most is az Egyesült Államokban folytatnak termelői tevékenységet. „Trump valószínűleg nemcsak a vámokat fogja emelni, hanem a társasági adókat is csökkenti.” Melynek hatására „Trump megválasztása jó hír lehet néhány helyi német vállalat számára.” A gyógyszer- és vegyipari vállalatok például már az elmúlt évben is növelték beruházásaikat az Egyesült Államokban, amit az energiahordozók alacsony árszintje és a milliárdos támogatási program vonzott. Mint ahogy a német autógyártóknak is évek óta vannak nagy üzemeik az Egyesült Államokban.

Trump megválasztása valószínűleg még vonzóbbá teszi az Egyesült Államokat, mint üzleti telephelyet, véli Wambach: „A vállalatok erre reagálni fognak, és még többet fognak helyben termelni”. Ez rossz hír Németország számára, amely „mint gazdasági telephely azt kockáztatja, hogy még több termelést és kutatást, s ezáltal szabadalmat veszít az Egyesült Államokkal szemben. Ez pedig komoly problémát jelent a munkahelyek szempontjából ebben az országban.” Ezért Németországnak még inkább szüksége van reformokra, például a bürokrácia csökkentésére. Az EU-nak is „le kell dobnia a saját maga által felállított béklyókat” – figyelmeztetett a mannheimi ZEW elnöke, utalva az olyan bonyolult szabályokra, mint az uniós ellátási láncról szóló törvény és az adatvédelemről szóló rendelet.

A független szakértői tanács tagjai átadják az őszi konjunktúra-jelentést Olaf Scholz kancellárnak. Fotó: DPA

Az „öt bölcs” mérsékelte növekedési várakozását, a kamara szerint fokozódott a bizalmatlanság

A szövetségi kormány mellett működő, öt bölcsnek nevezett független szakértői tanács – más intézményekhez és kutatói műhelyekhez hasonlóan – november közepén nyilvánosságra hozott konjunktúra-jelentésében lefelé módosította a német gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését. 

A testület megállapítása szerint a német gazdaság továbbra is stagnál: a növekedés kedvezőtlen alakulása arra utal, hogy a német gazdaságot ciklikus és strukturális problémák egyaránt hátráltatják. Számokban kifejezve - a német GDP az idén – a tavaszi 0,3 százalékos várakozással szemben - reálértéken 0,1 százalékkal zsugorodik, 2025-ben pedig 0,4 százalékkal bővülhet.  

Tágabb visszatekintésben a bruttó hazai termék az elmúlt öt évben reálértéken mindössze 0,1 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy Németország gazdasági fejlődése nemzetközi összehasonlításban folyamatosan romlott. „Az ipar gyengesége és a gyenge szakasz időtartama arra utal, hogy a német gazdaságot a ciklikus problémák mellett strukturális problémák is hátráltatják” – figyelmeztetett Monika Schnitzer, a testület elnöke. „Németországban az elmúlt években és évtizedekben kudarcok történtek a politikában és a gazdaságban. Ezért most még fontosabb, hogy eltökélten hajtsuk előre országunk modernizációját.” 

1 – Prognose des Sachverständigenrates.  2 – Preisbereinigt.  3 – Registriert Arbeitslose in Relation zu allen zivilen Erwerbspersonen.  4 – Veränderung der Bruttolöhne und -gehälter (Inlandskonzept) je Arbeitnehmerstunde.  5 – In Relation zum nominalen BIP; Gebietskörperschaften und Sozialversicherung in der Abgrenzung der Volkswirtschaftlichen Gesamtrechnungen.  6 – Werte basieren auf saison- und kalenderbereinigten Quartalswerten.  7 – Veränderung des Harmonisierten Verbraucherpreisindex. 

Quellen: Eurostat, nationale Statistikämter, Statistisches Bundesamt, eigene Berechnungen 

Mint a fenti táblázatban látható, a szakértői testület 

• 2024-re – az euró-térség országaira vonatkozó 0,7 és a világgazdaságra vonatkozó 2,6 százalékos növekedési előrejelzés mellett – Németországban ez évre a bruttó hazai termék 0,1 százalékos csökkenésével számol, ami 0,3 százalékponttal kedvezőtlenebb a 2024 tavaszi előrejelzéshez képest; míg 2025-re – az euró-övezet és a világgazdaság teljesítménye növekedésétől szintén jelentősen elmaradva - enyhe, 0,4 százalékos növekedést valószínűsít. 
• Az infláció az idén évi átlagban 2,2 százalék lesz, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a félévvel korábbi előrejelzésnél, 2025-ben pedig 2,1 százalékos infláció várható. A maginfláció az idén várhatóan 3,0, jövőre pedig 2,6 százalék lesz.
• A munkanélküliségi ráta a múlt évi 5,7 százalékról az idén 6,0, a jövő évben 6,1 százalékra emelkedik,
• a bérek az inflációt az idén 3, jövőre csaknem másfél százalékponttal meghaladva – 5,2, illetve 3,5 százalékkal emelkednek,
• a költségvetési hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya a múlt évi 2,6 százalékról az idén 2,1, a jövő évben 1,9 százalékra mérséklődik.     

A német gazdaságra vonatkozó előrejelzés lefelé mutató kockázatai közé tartozik az ipar mélyülő gyengesége és általában a bizonytalanságok további térnyerése, ami tovább késleltetheti a beruházások és a magánfogyasztás élénkülését. Ezeket a hatásokat tovább súlyosbíthatja, ha a gazdaság a vártnál is kedvezőtlenebbül teljesít, s további megszorító intézkedések válnak szükségessé az állami költségvetésekben. Másrészt viszont kedvezőbb tendencia alakulhat ki, ha a magánháztartások körében tapasztalt óvatosság enyhül, „fogyasztási vonakodása” megszűnik, és a megtakarítási ráta a vártnál gyorsabban normalizálódik.

„A német gazdaság kilátásai továbbra is borúsak” – fogalmazott Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára a független szakértői tanács őszi konjunktúra-jelentésére reagálva. „A <jelzőlámpa-koalíció megszűnése> tovább növeli a bizonytalanságot a vállalatok számára - a számos strukturális probléma és a külkereskedelem pozitív impulzusainak hiánya mellett.” Már pedig határozott gazdaságpolitikai ellenintézkedések nélkül még messze van a gazdasági fellendülés”, ezért a DIHK jövőre stagnálásra számít”.

„A különösen magas költségek a gyenge termelékenység-fejlesztéssel párosulva a nemzetközi versenyképesség csökkenéséhez vezetnek” – magyarázta a főtitkár. „Ez a gyengeség, különösen az iparban, a gazdaság más ágazataira is kihat, és a beruházásokat is terheli.” Most „sürgősen szükséges az energiaköltségek kiszámíthatóan alacsonyabb szintre csökkentése, az adók beruházás-barátabbá tétele, a bürokrácia és a bejelentési kötelezettségek csökkentése, valamint a tervezési és engedélyezési eljárások egyszerűsítése”.

A DIHK szerint a jelentésben szereplő egyes ajánlásoktól függetlenül a gazdaságnak jelenleg „mindenekelőtt egy olyan gazdaságpolitikai irányba vetett bizalomra van szüksége, amely végre ismét jelentősen javítja a beruházási és növekedési feltételeket”. „Ennek elengedhetetlen előfeltétele lenne egy olyan hatékony szövetségi kormány” mielőbbi megalakulása, melyben a koalíciós partnerek a gazdaságpolitikai kérdésekben képesek lesznek közös nevezőre jutni.  

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is