Német sör-körkép
Bár az ősz már beköszöntött, a forróság néha még elviselhetetlen, és ilyenkor az ember keresi, mivel hűtheti picit le magát. A hölgyek egy jéghideg koktéltól vagy egy kellemes hőmérsékletű medencétől remélhetik ezt, de férfitársaim első három gondolata között ott lesz egy korsó jó hideg sör. Most elsősorban rájuk gondolva gyűjtöttünk össze pár érdekességet a sör egyik hazájából, Németországból.
Az első írásos emlékek a sörfőzésről kb. hatezer évvel korábbra mutatnak vissza, amikor a sumérok – véletlenül, miközben erjesztett tésztával kísérleteztek – megfőzték az első sört Mezopotámiában. Az akkor még istenek italának nevezett nedű annyira népszerű lett, hogy az ókori Babilonban már húsz különböző sört ismertek, majd elterjedt a rómaiak, a görögök és a kelták között is.
Az első német sörfőzésre a Krisztus előtti 8. században került sor Kulmbach környékén, "természetesen" Bajorországban. A középkorra már rendkívül elterjedt, hála a szerzeteseknek, akik felfedezték, hogy komlót kell adni a sörhöz, és a főzési folyamatot is tökéletesítették. A 16. században már IV. Vilmos, bajor herceg ún. tisztasági törvénye (Reinheitsgebot, erről mi is írtunk itt) is kimondta, hogy sör kizárólag árpából, komlóból és vízből készíthető. Érdekesség, hogy az élesztő csak a 19. századi felfedezése után került a sörbe, és hűteni is csak a hűtőgép feltalálása után tudták. Bármennyire is modern gépeket használnak ma a sörfőzéshez, a technika ugyanaz, mint évszázadokkal ezelőtt.
Németországban rengeteg féle sörfajtát különböztetnek meg, nézzünk ebből néhányat:
- A legelterjettebb természetesen a pils, ami egy hagyományos, alsóerjesztésű sörfajta, ebből is adják el a legtöbbet.
- A németek, főleg a bajorok másik kedvelt söre a búzasör, amit jellegzetes méretes habjáról lehet a legkönnyebben felismerni. Amíg Németországban hagyományosan Weissbiernek nevezik, addig Bajorországban Weizenbier-t kell rendelni, hogy búzasört kapjon az ember. Ezen belül is megkülönböztetik a szűrt (Kristallweizen) és a szűretlen (Hefeweizen) búzasöröket.
- Az egyik legkülönlegesebb, eredeti német sör a Kölsch, azaz a kölni sör. Csak akkor nevezhető egy sör Kölsch-nek, ha Kölnben vagy a város melletti 24 sörfőzde egyikében készült. Ez a sör nagyon világos aranyszínű, illatos fajta, amelynek lágy, gyümölcsös, enyhén malátás ízű aromája, és kb. 5%-os alkoholtartalma van. Fogyasztása is jellegzetes: szülővárosában két deciliteres pohárban, füles tálcán szolgálják fel.
- A régió másik jellegzetes söre az Altbier, azaz az „öreg sör”, amely elsősorban Düsseldorfban népszerű. A neve egyébként nem a sör korára, hanem a régi, hagyományos főzési módra utal.
- Ne feledkezzünk meg a főváros sajátos, kissé kesernyés söréről sem, a Berliner Weisse-ről, amit elsősöoban csapolva fogyasztanak. Érdekesség, hogy gyakran adnak hozzá köménypálinkát az alkoholtartalom növeléséhez.
- Németországban nagyon népszerű még a barnasör (Dunkelbier), de a speciális malátából főzött fekete sörnek (Schwarzbier) is megvan a maga rajongótábora.
- Ha egy igazán karakteres, erős sörre vágyunk, akkor választhatjuk még a Märzenbier-t is, azaz a márciusi sört.
A németek annyira büszkék a sörfőzési hagyományaikra, hogy 1994. óta hivatalos napja is van a német sörnek, mégpedig április 23-án. Ezt a dátumot a sörtisztasági törvényhez kötik, melyet 1516. április 23-án hozott meg a Bajor Állam. 2003-ban néhány dél-német családi sörfőzde összefogott, és megalapították a hagyományos és minőségi sörfőzés egyesületét, és minden év április 23-án speciális „szüreti” söröket főznek limitált mennyiségben. A kb. hatezer liter sört sorszámozott palackokban teszik el és 120 nap múlva kezdik árulni.
Bár még mindig a sör számít a legnépszerűbb alkoholos italnak Németországban, a fogyasztás évről évre csökken. 2022-ben 92 liter sör jutott egy főre éves szinten, ami messze elmarad a 80-as és 90-es években mért csaknem 150 literes évi fogyasztástól. Ennek okai között több tényezőt is számításba kell vennünk. Egyrészt a németek egyre egészségtudatosabbak, odafigyelnek a testükre, és felmérték a túlzott alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásait. A Német Sörgyártók Szövetsége a demográfiai változásokat okolja, öregszik a társadalom, és az idősek kevesebb alkoholt fogyasztanak. Az igazsághoz azonban vélhetően az is hozzátartozik, hogy a koronavírus okozta világjárvány miatt sok étteremnek kellett bezárnia, sok kulturális rendezvény maradt el, amik mind mind negatívan hatottak a sörfogyasztásra is.
Ezzel együtt is kitűnik Németország az európai mezőnyben, náluk több sört a kontinensen csak a csehek, az osztrákok és meglepő módon a lengyelek isznak.
Az összefoglalót dr. Dóka Milán a németországi és ausztriai üzletfejlesztéssel foglalkozó Ungarnconsulting Kft senior üzletfejlesztési és stratégiai menedzsere készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük.
Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!
