Tudta, hogy a képeslap osztrák találmány?

1869. október 1-jén hozta forgalomba az osztrák posta a világ első képeslapját. Ma már csak gyűjthető szuvenír tárgyak, de évtizedekig a kommunikáció "alapegységei" voltak, legalább annyira, mint a ma telefonnal küldhető üzenetek.

Képeslap Bécsből, Ausztriából 1905 körül. Fotó: Anonym / Imagno via Getty Images

A mai szülők egyre nehezebben tudják elmagyarázni gyermekeiknek, hogy miért is hívjuk egyáltalán a mobilokat "telefonoknak". A hang alapú kommunikáció korszakában számos ok vezetett vissza az üzenetküldéshez, és az ezredévforduló után születettek meg sem érthetik mekkora izgalommal járt régen egy-egy telefonhívás indítása vagy fogadása. De az eredeti írás alapú üzenetküldés természetesen nem az SMS-ekkel kezdődött. Egy sor találmány indította a sort, a szikratávírótól a modern postáig, a távoli kommunikáció eredeti és legalapvetőbb eszközéig: a betűkig.

Képeslapok története: a kommunikációs kapocstól az ajándéktárgyig

Ennek a modern „Republique des Lettres”-nek az egyik sarokköve a képeslap volt, ami történetesen osztrák találmány. Az eredeti ötletet egy Heinrich von Stephen nevű postai tisztviselőtől származott, javaslata az 1865-ös osztrák-német postai konferencián hangzott el Karlsruhe városában. Ma is mindenki ismeri a képeslapokat, hiszen - többek között - minden turisztikai helyszínen megtalálhatók az ajándékboltokban.

Heinrich von Stephan. Fotó: Franz Robert Richard Brendámour, közkincs a Wikimédia Commonson keresztül; Emanuel Herrmann. Fotó: Michael Ogertschnig, közkincs a Wikimédia Commonson keresztül

A képeslap első változata valójában képmentes volt. Ez csak egy merev papírlap volt, egyszerűsített formával a cím megadásához és egy kis szabad hely az üzenet megírásához. Néha még egy előre fizetett nyomtatott postai bélyeget is tartalmaztak az árban.

Azonnali üzenetküldő rendszer

A képeslapoknak egyszerűsíteniük kellett volna a mindennapi kommunikációt, a gratulációktól és születésnapi jókívánságoktól kezdve a valamivel fontosabb személyes üzenetekig. Az ötlet zseniális volt, de nem terjedt el azonnal.

Csak néhány évvel a javaslat után vette az ötletet egy bécsi közgazdász professzor, bizonyos Emmanuel Hermann és 1869. október 1-jén az osztrák posta kiadta az első hivatalos képeslapokat. Megjósolhatóan azonnali sikert arattak: mindössze három hónapba telt, mire a kétmillió eladott példányt elérték. Pontosan egy évvel később a brit és a német posta követte az osztrák példát, és 1875-re a képeslap fogalma világszerte ismertté vált.

Az első feljegyzett képeslapot (Correspondenz-Karte) 1869. október 1-jén adták ki Ausztriában. Fotó: Osztrák-Magyar Posta, közkincs a Wikimédia Commonson keresztül

Úgy tartják, hogy a képeslapok bevezetését - mint gyakran a találmányoknál - ugyanazon ötlet több más iterációja is megelőzte. Állítólag ilyen előzmény volt az 1861-es amerikai postai törvény, amely átalánydíjat vezetett be a képeslapokra, ugyanabban az évben, amikor egy magán képeslap szerzői jogát is bejegyezték. Az amerikai képeslapok első feljegyzett használata azonban 1870-re datálható, így a gyakorlatban történelmileg Ausztria volt az első, amely lehetővé tette ennek a rövid üzenetküldő rendszernek a széles körű használatát.

Forrás

 Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák
piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!

Üzletfejlesztés és piacralépés német nyelvterületen címmel rendszeresen tartunk B2B Workshopokat. A soron következő márciusi rendezvényről az alábbi képre kattintva találnak bővebb információt!