Türingia (teljes nevén Türingia Szabad Állam) Németország középső régiójában elhelyezkedő tartomány. 2,2 millió lakosával és körülbelül 16 000 négyzetkilométeres területével Németország egyik legkisebb tartománya (népesség szerint a tizenkettedik, terület szerint a tizenegyedik). A lakosság száma a második világháború vége óta folyamatosan csökken, ennek minden demográfiai következményével (kedvezőtlen korfa stb.)  A tartomány legnagyobb városa, egyben a tartomány székhelye Erfurt (kb. 200.000 lakos), további nagyvárosai Jéna, Gera, Weimar és Eisenach. Északon Szász-Anhalt, keleten-délkeleten Szászország, délen Bajorország, nyugaton Hessen, északnyugaton Alsó-Szászország határolja. Hivatalos nyelve értelemszerűen a német.

Szeptember folyamán Németországban 3 keleti német tartományban tartanak választásokat (Türingia és Szászország szeptember 1., Brandenburg szeptember 22.) Ezeket a tartományokat mutatjuk be olvasóinknak röviden, közérthetően. A következő rész Szászországról szól.

A Türingia név először a 6. század elején jelent meg mint Türingiai Birodalom. Ezt követően Türingia már nem alkotott összefüggő területet, ennek ellenére a földrajzi terület elnevezése megmaradt, és 1920-ban vette fel, amikor három nagyobb és több kisebb hercegség egyesült és megalapította Türingia tartományt. 1945. július 9-én hozzáadták a korábbi porosz területeket, például Erfurtot és Észak-Türingiát.

Az NDK tartományokon alapuló közigazgatási rendszerének 1952-es felszámolása után 1990. október 3-án hozták létre három (az erfurti, a gerai és a suhli körzetekből), valamint néhány szomszédos területből, és jelenleg 17 járásra tagozódik. 1993 óta Türingia hivatalosan is viseli a Szabad Állam utótagot, amely történelmileg a monarchia demokráciával való felváltására vezethető vissza. (Türingia mellett egyébként még Bajorország és Szászország viseli a Freistaat, azaz Szabad Állam megnevezést hivatalosan.)

Erfurt, Türingia. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Türingia tartományt tehát 1920. május 1-jén alapították. A tartomány fejlődését az 1920-as években politikai és kulturális zűrzavar jellemezte. Bár a szociáldemokrácia egyik fellegvárának számított, a nácik párttörténetében is fontos szerepet játszott. Akkoriban ugyanis Hitlert számos német tartományban eltiltották nyilvános pártrendezvények szervezésétől, Türingiában viszont nem, ezért a húszas években rendszeresen gyűléseket tarthatott és tartott is Weimarban.

A második világháború viszonylag mérsékelt károkat okozott Türingiában, legalábbis a többi tartományhoz képest, de persze itt is jelentős emberi és anyagi veszteséges voltak. Az amerikaiak 1945. április 1. és 16. között megszállták Türingiát, és 1945. július 1-jén viszont átadták a szovjeteknek, így a szovjet érdekszféra, majd a későbbi NDK része lett.

1961. augusztus 13-án a Varsói Szerződés moszkvai döntése értelmében megkezdődött az NDK és a Szövetségi Köztársaság közötti határok teljes lezárása, ami súlyosan érintette Türingiát.

Az 1990. október 3-i német újraegyesítés következményeként újra létrejött Türingia tartománya. Az állam alkotmányát 1993. október 25-én fogadták el, 1993. október 30-án lépett hatályba, amelyet 1994. október 16-án népszavazás erősített, a résztvevők 70%-os jóváhagyásával. Ezzel az alkotmánnyal tették hivatalossá a Szabad Állam elnevezést is.

Türingia gazdaságát a többi keletnémet tartományhoz hasonlóan hatalmas sokk érte a rendszerváltást követően, egy jellemző adat: az akkori munkahelyek 2/3 szűnt meg!

Az ezredforduló utáni időszakban az újraegyesítés okozta felfordulást követően stabilizálódni tudott, így a 2004-es munkanélküliségre vonatkozó csúcsérték (16,6%) munkanélküliségi ráta mára az országos átlag körül mozog.

A gazdaság gerincét elsősorban a kis- és középvállalatok adják.  A nagyobb cégek elsősorban Jénában (Zeiss, Jenoptik, Schott) és Eisenachban (Opel, Bosch) találhatók, Erfurt pedig szerteágazó szerkezetével az ország legfontosabb gazdasági központja. A tartomány kulturális központja Weimar, emellett természetesen Erfurtnak is fontos szerepe van, kiemelve az 1392-ben alapított Erfurti Egyetemet, amely a harmadik legrégebbi egyeteme Németországnak, leghíresebb hallgatója pedig Luther Márton volt 1501 és 1505 között.

Az újraegyesítés óta a kezdeti sokkot követően az ezredfordulót követően a tartomány gazdasága pozitívan fejlődött, és mára kiegyensúlyozott gazdasági szerkezettel  és mutatókkal rendelkezik.

Türingiában jelenleg mintegy 1,05 millió ember dolgozik, a munkanélküliségi ráta lényegesen alacsonyabb (évek óta 5-6%), mint a többi egykori keletnémet tartományban, gyakorlatilag a német átlag körül mozog. 

A Wartburg Kastély a türingiai erdőben. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Jelentősebb iparágak: optika, játékipar, ipari üveg, üveg, porcelán. A német tőzsdéken jegyzett cégek közé tartoznak többek között a Carl Zeiss Meditea, az Adtran Networking SE, az m:acces, a Funkwerk, az X-Fab.

Érdekesség: az NDK iparát - a keleti blokk többi államához hasonlóan - a szövetkezetek / kombinátok jellemezték. 1990-ben Türingiában a legnagyobb kombinát a "Kombinat Mikroelektronik Erfurt" volt 56.000 dolgozóval, ezt követte a szintén erfurti "Kombinat Carl Zeiss" 54.000 dolgozóval. Ezen kívül 22 olyan kombinát volt, amelyekben 2.000-30.000 ember dolgozott. 

Bár a türingiai ipar, mint a türingiai gazdaság növekedési motorja, továbbra is nagyobb ütemben növekszik, mint az ipar egésze Németországban, a kelet-német gazdaság egészére jellemző szerkezeti problémák is érintik: viszonylag kis vállalatméret, a nagyvállalatok és a vállalati központok széles körben elterjedt hiánya, valamint az operatív K+F tevékenység viszonylag alacsony szintje és az átlag alatti jelenlét a nemzetközi piacokon.

Szolgáltatások: a legnagyobb gazdasági szektor, amelyet a multicégek viszonylagos hiánya és rendkívül alacsony bérek jellemeznek. Nagyon alacsony a nemzetközi cégek hiánya, legalábbis ami a székhelyeket illeti, illetve rendkívül alacsony a K+F tevékenység. 

Az alacsony béreknek, illetve a központi tevékenységnek köszönhetően kiemelt szerepe van a logisztikai szektornak, amelyre az online kereskedelem fejlődése is pozitívan hatott. 

Fontos szerepet játszik az építőipar, a már említett alacsony bérszínvonalnak köszönhetően a türingiai építőipari cégek nagy arányban nyújtják szolgáltatásaikat a szomszédos, magasabb bérszintű tartományokban, Bajorországban és Hessenben. 

Szintén fontos szerepet játszik a turizmus, a városi, illetve vidéki turizmus mellett az egészségturizmus említendő még.

Hogy a tartomány sorsát milyen módon befolyásolja a most vasárnapi tartományi választás, azt még nem tudni, maximum sejteni lehet. Addig is azonban ne feledkezzünk meg a tartomány egyik "hírességéről", a türingiai (grill)kolbászról:

Türingiai kolbász + némi körítés. A fotó illusztráció, forrás

Minisorozatunk következő részében Szászországot mutatjuk be röviden.

Források:

Wirtschaft.thueringen
Invest in Thuringia

  Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák
piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!