A Szász Szabadállam mintegy négymillió lakosával Németország hetedik legnagyobb népességű tartománya. Területe 18 450 négyzetkilométer, így a 10. legnagyobb területű tartomány Németországban. Fővárosa Drezda (kb.550e fő), további nagyvárosa Lipcse (kb.582e fő, azaz nagyobb, mint Drezda),illetve Chemnitz (kb. 250e fő)

Hivatalos nyelve a német. Szászország Közép-Németország keleti részén fekszik, és Bajorországgal, Türingiával, Szász-Anhalttal, Brandenburggal és Lengyelországgal határos.

Szeptember folyamán Németországban 3 keleti német tartományban tartanak választásokat (Türingia és Szászország szeptember 1., Brandenburg szeptember 22.) Ezeket a tartományokat mutatjuk be olvasóinknak röviden, közérthetően. Előző bejegyzésünk Türingiát mutatta be.

A 19. század közepére Szászország volt az első német tartomány, amely mezőgazdasági jellegű tartományból alakult át ipari-mezőgazdasági tartománnyá. Az 1800 körül kezdődött ipari forradalomban Szászország úttörő szerepet játszott, mivel Németországban vezető szerepet töltött be a gyapotiparban. A kereskedelem 1861-es liberalizálásával a gazdaság korlátlan fejlődésének minden akadálya megszűnt. Szinte az összes ipari ágazat fejlődésnek indult: élelmiszer- és italipar, papír- és cellulózipar, óragyártás, művirággyártás, precíziós gépészeti-optikai ipar, elektronikai ipar, higiéniai és kozmetikai ipar, cellulóz- és műselyemgyártás, jármű- és gépgyártás. A 20. század elején Szászországban kialakult ipari struktúra az NDK-s korszakig nagyjából érintetlen maradt. 1942 után Szászország a fegyvergyártás központjává vált. 1945 októberében a németországi szovjet katonai közigazgatás számos vállalkozót megfosztott a vállalatáról és vagyonától. 1946. június 30-án a népszavazás miatt 1861 cég került köztulajdonba. A megszálló hatalom 635 vállalatot alakított át szovjet típusú szövetkezetté, ezeket aztán 1953 végére mint állami vállalatokat adtak át az NDK-nak.

Szászországot 1918 óta Szabad Államnak nevezik, ekkor a Szász Királyság megszűntével köztársasággá nyilvánították. A második világháború után az országot a szovjet megszálló hatalom újjáépítette és 1952-ben az NDK közigazgatási reformja keretében megszüntették a tartományokat. 1960 végén mezőgazdasági termelőszövetkezeteket alapítottak.

1990. október 3-án, a német újraegyesítéssel egy időben a Német Szövetségi Köztársaság tagállamaként, azaz tartományaként újra létrejött a Szász Szabad Állam.

Drezda, Szászország fővárosa. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

Szászország gazdasága 2000 óta több, mint 30 százalékkal nőtt, ami a tartományok közül az egyik legmagasabb GDP-növekedési rátát jelenti. Szászország már a 19. században Németország és Európa egyik legiparosodottabb régiója volt, jelenleg pedig a keletnémet gazdaság és ipar fellegvára.

Kezdetben a bányászat (főleg barnakőszén), majd a textilipar, a gépipar és az elektronikai ipar játszott meghatározó szerepet a szász gazdaságban. Az NDK-korszakban a szász vállalatok adták az NDK teljes ipari termelésének mintegy 40%-át. A német egyesülés egyik legnagyobb kihívása az NDK szocialista tervgazdaságának nyugati mintára épülő működő piacgazdasággá alakítása volt. Szászország számára ez a meglévő gazdasági struktúrák teljes összeomlását jelentette 1990 után. Ez az újrastruktúrálás óriási kihívást jelentett a tartomány számára. 1990 óta a szászok visszatértek az 1945 előtti időszak hagyományos gazdasági szerkezethez, így a szász gazdaságot ma ismét a kis- és középvállalatok jellemzik. 2017-ben 147.736 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalat (89,5%), és csak 618 250 fő feletti (0,4%) vállalat volt.

Jó földrajzi fekvésének köszönhetően Szászország az optimális logisztikai helyszín. A Lipcse környéki régió Németország egyik legdinamikusabb logisztikai helyszíne.

Szászország modern és nemzetközileg is versenyképes befektetési régió. A földrajzilag Európa közepén található elhelyezkedés és a lipcsei DHL európai légi teherszállítási csomópont valódi elhelyezkedési előnyt jelent a tartomány számára.

Szászország nem csak a német gépipar bölcsője, Szászország egyben „autóország” is. Öt jármű- és motorgyárral az autóipar az egyik leghatékonyabb ipari ágazatuk. A "Silicon Saxony" Európa legnagyobb mikroelektronikai/IKT-klasztere és az ötödik legnagyobb világszerte. A szászországi gyógyszeripar Németország egyik legdinamikusabb fejlődő tudományos területe.

Szászország nagy ipari és üzleti hagyományokkal rendelkező, rendkívül dinamikusan fejlődő tartomány. Szászországban a legmagasabb a munkahelyek sűrűsége az "új tartományokban" (azaz a volt NDK területén létrejött tartományok között) (2021-ben 508 alkalmazott jutott 1.000 lakosra). 2000 óta Szászország gazdasága 30,3%-kal nőtt (2022 márciusában), ezzel a második legerősebb a növekedése az összes német állam között. 2021-ben Szászország bruttó hazai terméke (GDP) 2,5%-kal nőtt az előző évhez képest. A növekedés nagyobb volt, mint az új szövetségi államokban, beleértve Berlint is (+2,3%), de némileg alacsonyabb, mint Németország egészében (+2,9%). A 2021-es 14,1%-os szászországi beruházási ráta jóval meghaladja a német szövetségi államok 9,5%-os átlagát. Az ipari exportráta 38,4%. volt 2022-ben.

Szászország exportja 2023-ban elérte a 49.700 millió eurót. Ez 2022-hez képest 7 százalékos csökkenést jelent. 2023-ban Kína volt Szászország legnagyobb exportpartnere világszerte. Az előző évhez képest azonban a Kínába irányuló szállítások 25 százalékkal, 6459 millió euróra csökkentek. A szomszédos Csehországba irányuló export is különösen erősen – 27 százalékkal, 2579 millió euróra – esett vissza, ezzel Szászország legjelentősebb exportpartnerei között az ötödik helyre esett vissza. A harmadik helyet jelenleg az Egyesült Királyság foglalja el. Továbbra is az USA áll a második helyen 4651 millió eurós exportértékkel. Szászország iparának összforgalma 85.900 millió euró volt 2023-ban.

Az általános német trenddel (10,1 százalék) szemben Szászország importja 2023-ban 36.000 millió euróra nőtt, ami nominálisan két százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a legmagasabb érték, amelyet Szászország importja valaha elért. Kína 19 százalékos, 4430 millió eurós nominális növekedéssel most az első helyet foglalja el Szászország importpartnereinek rangsorában. Őket Csehország (4201 millió euró) és Lengyelország (3231 millió euró) követi.

A Moritzburg Kastély Szászországban. A fotó illusztráció, forrás: Depositphotos

A kiváló földrajzi fekvés és a kedvező gazdasági környezet az oka, hogy az Európa szívében található régiót nemzetközi vállalatok, mint például a Volkswagen, a BMW és a Porsche, az Infineon, a DHL, a BOSCH és a TSMC választották székhelynek vagy telephelynek.

Szászország legjelentősebb ipari ágazata 28,6%-os részesedéssel egyértelműen az autóipar. Ezt követi az elektrotechnika/mikroelektronika és a fémipar 14,6%-kal, illetve 12,9%-kal, valamint a gépipar 10,6%-kal 10,6%-kal.

Nem meglepő módon az autóipari termékek az exporton belül 39,7%-os részesedéssel bírnak és ezzel az első számú exportcikkek. Az elmúlt évekhez hasonlóan a négy legfontosabb szász gazdasági ágazat, az autóipar, a gépipar, az elektrotechnika, valamint a fémgyártás/feldolgozás teszi ki az ipar exportjának közel háromnegyedét.

Szászország fővárosa, Drezda körüli régió évek óta az EU legjobb 5 régiója között szerepe, emellett a lipcsei régió is folyamatosan az első 10 között van. A foglalkoztatott szászok 94%-a rendelkezik legalább szakképesítséssel vagy egyetemi végzettséggel, szakképzéssel. A mérnöki végzettségűek aránya a diplomások között a legmagasabb az összes tartományon belül. A hallgatók 15,8 százaléka külföldi – ez a harmadik legmagasabb arány a tartományokon belül (országos átlag: 12,3 százalék)

Hogy a mai választások után milyen irányba megy a tartomány, az még kérdés.

Minisorozatunkat a keletnémet tartományi választások kapcsán Brandenburggal folytatjuk hamarosan.

Források:

Wirtschaft
Standort-Sachsen
Business-Saxony
Business-Saxony
Archiv.Sachsen
Geschichte.Sachsen

 Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák
piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!