Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb okaként első számú partnerországunk, Németország gazdasági válságának megnevezése. Az alábbiakban kísérletet teszünk egy árnyaltabb kép felrajzolására, bemutatva hazánk, továbbá Lengyelország és Csehország Németországgal a múlt évben lebonyolított áruforgalma alakulását és az egyes országok gazdasági fejlődését, egyben figyelembe véve a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) őszi konjunktúra-felmérése egyes megállapításait.

Ezúton hívjuk fel kedves Olvasóink figyelmét az alábbi rendezvényre, melyen dr. Csordás Ferenc Károly, blogunk alapítója és szerkesztője is előad.

A rendezvény címe: Magyar-német üzleti webinárium

Szervező: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Német Tagozata  

Időpont: 2024. november 27. (szerda) 14:00 - 15:30 

Helyszín: online

Programterv:

Moderátor: Bódi László, az MKIK Magyar-Német Tagozatának elnöke
14.00 – 14.05 Köszöntő Bódi László, az MKIK Magyar-Német Tagozatának elnöke

14.05 – 14.25 A piacralépés gyakorlata és folyamata a német nyelvterületen - tippek és trükkök
dr. Csordás Ferenc Károly, az Ungarnconsulting Kft ügyvezetője, blogunk alapítója és szerkesztője

14.25 – 14.45 Védendő vagyoni értékek export piacra lépés előtt
Dr. Berényi Krisztina, ügyvéd, szellemi tulajdon szakértő

14.45 – 15.05 A bizalmi vagyonkezelés szerepe a magyar vállalatok külföldi
versenyképességében; Kerekes Bence, Szenior menedzser, IFUA Horváth & Partners Kft.

15.05 – 15.25 Quo vadis Németország…?; Juhász Imre, MNT elnökségi tag, volt külgazdasági szakdiplomata, blogunk írója

15.25 – 15.40 Kérdések és válaszok

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Jelentkezni legkésőbb 2024. november 26-án, 15.00 óráig lehetséges a következő linken keresztül: Jelentkezés - Magyar-német üzleti webinárium

 Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is

November 6-án, Donald Trump választási győzelme „árnyékában” Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok gazdaságpolitikai elképzelései különbségeiből adódó ellentétek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Olaf Scholz kancellár egy, a német gazdaság szempontjából különösen érzékeny időszakban tanácsolta el hivatalából Christian Lindner szövetségi pénzügyminisztert, kiváltva ezzel – Volker Wissing közlekedési miniszter kivételével – az FDP által delegált miniszterek és államtitkárok a kormányból való távozását. Kormányzati források szerint a 2025. évi költségvetés mellett egy sor további olyan törvény volt az előkészítés időszakában, melyek a német gazdaságnak a stagnálásból történő kimozdulását szolgálta volna.

Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások

A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony kapacitás-kihasználtság és a magas költségek miatt már nem zárja ki a kényszerű elbocsátásokat, sőt az üzembezárásokat sem. Az üzemi tanács több tízezer munkahelyről beszélt, amelyek veszélyben vannak a jelenleg mintegy 120 ezer embert foglalkoztató VW alapmárkánál.

A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben folytatódott a személyautó-termelés és -értékesítés élénkülése. Egyre valószínűbb, hogy az ágazat főbb mennyiségi mutatóit illetően 2024-ben megismétlődik a múlt évi teljesítmény, de annak számottevő meghaladása aligha várható.

Négy hónap visszaesés után októberben javult az Ifo-index

Annak, aki az egyértelműen borúlátó kamarai felmérésnél valamivel biztatóbb hangvételű jelentésre vágyik, célszerű müncheni gazdaságkutató intézet a jelen írás korábbi fejezetében már idézett több mint 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló, négy hónap folyamatos romlása után az üzleti légkör minimális javulását mutató felmérés górcső alá vétele. 

Ez a bejegyzés 2024. november 7-én közzétett cikkünk folytatása, melynek első részét az alábbi linkre kattintva érhetik el.

Kevesebb, mint egy évvel a jövő őszi szövetségi parlamenti választások előtt a hivatalban lévő „jelzőlámpa-koalíció” a kormányt alkotó pártok belső vitái, továbbá a közvéleménykutatási felmérések és az őszi kelet-németországi tartományi választások kijózanító eredményei közepette végzi tevékenységét. Európa legnagyobb nemzetgazdasága tartós recesszióba került, s hiányzik a válság, a háború és a menekültkérdés megoldatlanságából adódó kérdések világos és a gyakorlatba átültethető megválaszolása. 

Bár Németország korábban kiemelkedő exportőrnek számított, a számok az utóbbi hónapokban jelentős visszaesésről tanúskodtak – és egyelőre nincs is kilátás a javulásra. Ez alól csupán néhány ágazat kivétel.

Robert Habeck, Németország gazdasági minisztere jelentősen csökkentette a német kormány idei évre vonatkozó gazdasági fellendüléssel kapcsolatos elvárásait. A gazdaságra a korábban előrejelzett növekedés helyett zsugorodás vár. A német kormány arra számít, hogy a gazdasági teljesítmény az idén 0,2 százalékkal csökken. Ezt Robert Habeck gazdasági miniszter október 9-én Berlinben az őszi előrejelzés bemutatásakor jelentette ki. Ezzel jelentősen lefelé korrigálta előrejelzését; tavasszal ugyanis a német kormány még a bruttó hazai termék 0,3 százalékos növekedésével számolt. A korrekció nem meglepő, ugyanis a vezető gazdaságkutató intézetek mutatóinak és előrejelzéseinek többsége már korábban is másként ábrázolta a helyzetet.

A német szövetségi kormány őszi gazdasági előrejelzése.

Október második hetében őszi előrejelzésében a berlini szövetségi kormány – lényegét tekintve elfogadva a vezető gazdaságkutató intézetek néhány nappal korábban nyilvánosságra hozott előrejelzésének főbb következtetéseit - lefelé módosította a növekedési előrejelzését. Ezek szerint a bruttó hazai termék mennyisége – a múlt évi 0,3 százalékos csökkenés után és a tavaszi 0,3 százalékos növekedési előrejelzéssel szemben – az idén újabb 0,2 százalékkal mérséklődik, azaz bizonyossá vált, hogy Németország a második recessziós évet éli.  Élénkülés csak a jövő évben várható, melynek ereje nagyban függ majd attól, milyen gyorsan és milyen mértékben valósul meg a szövetségi kormány a közelmúltban elfogadott „növekedési kezdeményezése”.